Elemek megjelenítése címkék szerint: sportfizioterápia

Sportolás közben kialakuló sérülések, húzódások, vagy túlterhelés miatti gyulladások rendkívül sokszor pihenésre kényszerítik a sportolót. Különösen nagy gond ez akkor, ha a sportoló életének talán egyik legnagyobb versenyére készül miközben a sérülés bekövetkezik.  Ilyenkor a sportolónak dönteni kell a pihenés és a szakszerű rehabilitációs irányok között és rendkívül nehéz eldönteni, melyik az egyénre adaptál, sportspecifikus terhelésből adódó rehabilitációs irány, azaz a helyes út.

Ezekben az esetekben nagyon fontos, hogy viszonylag hamar kiderüljön a probléma valódi okozója és az néhány terápiás kezelés alakalmával  megszűnjön. Bizonyára megfordulnak mindenki fejében a következő kérdések. Mit tudok tenni? Kihez és hová fordulhatok, aki hamar megszünteti a fájdalmat, a bajt? Pihentessem, vagy megfelelő, specifikus terápia alkalmazását követően kezdjem el újból a mozgást?

Tisztában vagyunk azzal, hogy egy sportoló számára a pihenés, a kényszerpihenő sokszor a "világ végét" is jelentheti, amikor egy-egy meghatározó versenyt kényszerül kihagyni sérülése miatt. Emiatt kőkeményen dolgozunk azon, hogy a pihenést, mint zavaró faktort minél előbb megszüntessük és a sérült testrész, szövet regenerációjának segítésével, az élettani folyamatok támogatásával hamar visszaállítsuk a hozzánk fordulókat a helyes "pályára".

Nézzünk egy nagyon gyakori példát:

1. Sporttervékenység közben megrándult a bokája (szupinációs trauma), az érintett végtagrész duzzadt és nagyon fájdalmas, nyomásérzékeny. Mindezekhez égő, erős, szúró jellegű fájdalom társul. Ezekben az esetekben általános javaslat a nyugalomba helyezés, jegelés, kompresszió, sérült testrész felpolcolása. Mellette sz.e. kiegészítőleg gyógyszeres fájdalomcsökkentés/gyulladás csökkentés. Ezt a folyamatot követve néhány hét múlva el lehet kezdeni a sporttevékenységet.
2. Ettől eltérő megközelítés, amit mi - a rendelőnkben tapasztaltak alapján  - működő és kifejezetten hatékony útnak tartunk, az oki, a sportspecifikus terápia. Alapos feltérképezést, állapotvizsgálatot követően helyreigazítjuk, megszüntetjük a lágyrészekben bekövetkező torziókat / disztorziókat, az így korrigált pozíciót stabilizáljuk és kb. 2-4 kezelés után ismét ekezdhető a sporttevékenység.

Sportsérülések gyors és hatékony rehabilitációjáról, Balzsay Károly profi ökölvívó porckorongsérvének kezeléséből adódóan készült egy rövid összeállítás, amely  megtekinthető a Mozgás magazinban. Nézze meg a riportot ide kattintva!

Ami a jövőt illeti, mi a PhysioVit-nél továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a jelenleginél is több szakemberrel ismertessük meg az igazi, a valódi sportrehabilitáció területét, ezáltal a jelenleginél több sportfizoterapeuta kezdje meg munkáját a kórházakban, járóbeteg szakellátásban, praxisokban, sportkluboknál. Még több sportrehabilitációs tréner kezdje meg munkáját a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, a magánrendelőkben, a sportkluboknál.

Azok a szakemberek is kaphassanak széles körben speciális képesítést, akik a kórházakban először találkoznak a sérült sportolóval, a sérült pácienssel! Ezt azért is tartjuk kiemelkedően fontos szempontnak, mert minden későbbi rehabilitációs lehetőség, irány, időtartam, korai és/vagy késői qualitativ és quantitativ eredmények sokszor már itt, ekkor megpecsételődnek.

Jövőben egyik elsődleges célunk az élsport, a teljesítményfokozás és a hobbisportok területén előforduló sérülések céltudatos programokkal kidolgozott megelőzése, illetve ha már egy sérülés bekövetkezett, akkor annak szakszerű kezelésére irányuló programok kidolgozása/kivitelezése/elterjesztése, elsősorban a modern alapokon nyugvó sportrehabilitációs szemlélet alapján, háttérbe szorítva az aktuális tudományos eredményeket már rég nem követő, elavult és ezért effektivitás szemszögéből nézve erősen megkérdőjelezhető "rehabilitációs dogmákat".

Fontosnak tartjuk a sportsérülések kezelése, a rehabilitáció területén dolgozó edzők, orvosok, gyógytornászok további felkészítését a legnaprakészebb, tudományos kutatásokon, azok eredményein alapuló, és a nemzetközi gyakorlatban is bevált sportrehabilitációs és prevenciós módszerek, koncepciók alapján.

Céljaink közé tartozik még a sportrehabilitációs koncepció elterjesztése a krónikus megbetegedések rehabilitációjában is (pl. cukorbetegség, oszteoporózis, elhízás stb.), csökkentve ezáltal az egyén és a társadalom terheit. E területen is sok teendőnk van még, hiszen számos rehabilitációs irányelvet kell majd a közeljövőben az effektivitás szeszögéből nézve is átértékelni, módosítani.

Az elmúlt évek alatt (2012-től) nagyon sok eredményt értünk el, itthon is kitapostunk egy ösvényt, Magyarországon is megmutattuk, hogy a valódi sportrehabilitáció más, mint ahogyan azt sokan gondolták, de küldetésünk, céljaink most teljesednek ki igazán, amikor végre már egyre többen vagyunk! A munka nagyobb része még hátra van, de úgyis mondhatnám, hogy most kezdődik csak el igazán! Ebben pedig számítunk minden nálunk tanult, elhivatott sportrehabilitációs szakemberre!

A PhysioVit magyarországi tevékenységének köszönhetően az általunk támogatott valódi és komplex sportrehabilitációs koncepciók (DOSB, vagy IAS) mostanra megjelentek például már a Videoton FC, a DVTK, az MVM-Paks, Ferencvárosi TC, Budapest Honvéd, Lombard Pápa, PMFC-MATIAS, Kaposvári Rákóczi FC, Debreceni Egyetem Atlétikai Club (DEAC), DVSC, Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Labdarúgó Akadémia, Magyar Jégkorong Szövetség, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem stb. szakembereinek, OKJ-s személyi edző képzésekkel foglalkozó iskolák oktatóinak tevékenységi köreiben, sportrehabilitációs gyakorlatában is!

Az őszi szezont tehát még több újítással nemcsak folytatjuk, kiterjesztve az induló képzések körét, hanem több irányban bővítjük, megadva ezzel minden tőlünk telhető segítséget a gyakorlat, valamint a tudományos munkák területén a képzés elvégzése utáni időszakban is!

Személyes elvárásom a már végzett sportrehabilitációs szakemberektől a tudásuk állandó gyakorlati bizonyítása munkahelyükön, a kluboknál, továbbá sportrehabilitációs munkájuk eredményeinek tudományos előadásokon, objektív vizsgálatokkal alátámasztott prezentációja. E területen mi a jövőben is, az oklevél/igazolás megszerzése után is partnerek, illetve támogatók leszünk és számítunk a legjobb, a legbártabb, a legkitartóbb és a legelhivatottabb kollégákra, profi sportrehabilitációs munkájukra, eredményeikre!

© Forrás: PhysioVit nyílt nap 2014. Előadó: Kanyó Ildikó tulajdonos, ügyvezető PhysioVit & Group cégcsoport

Az elmúlt évek kutatási eredményeinek köszönhetően végre sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy a testet hálóként körülfonó fasciarétegek felelősek izmaink teljesítőképességéért, a test rugalmasságáért, receptoraink helyes működéséért.

A fascia fiziológiás szöveti struktúrájának sportban, rehabilitációban, sérülések megelőzésében (prevencióban) borzasztóan nagy jelentősége van. Ez a felfedezés új utat nyitott az alkalmazott tréningekben és terápiás lehetőségekben a sport mellett a gyógykezelések területén is (lsd. Fascia Release Terápia).

Korábbi cikkünk már foglalkozott az ínsérülésekkel, akkor a táplálkozás preventív szerepe került előtérbe. Ebben a cikkben a bemelegítés és a levezetés kerül a fókuszpontba, hiszen ha ezekről megfeledkezünk, hosszútávon akár komolyabb problémánk is adódhat.

Az előzőekben már indokoltuk, miért olyan fontos az inakkal is foglalkozni, ám valamiért erről a struktúráról – csakúgy, mint a szalagokról, fasciákról, stb. – nagyon sokan megfeledkeznek, és a mozgatórendszert még mindig csak csontok, porcok és izmok sokaságából képzelik el az emberek. Az izom megfelelő működéséhez azonban elengedhetetlen az egyéb struktúrák megfelelő működése, így az inakkal sincs ez másként.

Szerencsére ma már a modern fizioterápia hazánkban is egyre inkább teret nyer, előtérbe kerül, vagyis a rehabilitáció centrumában elsősorban az aktív rehabilitáció áll. A fizioterapeuta ma már a "kezelő" szerepét kibővítve feladatait koncentráltan a kísérő, a tréner szerepkörével kombinálva látja el. Ezzel párhuzamosan változik a páciensnek adható kezelések tárháza is a passzív befogadó terápiákról az aktív tréningek irányába. Ezalatt természetesen nem a klasszikus gyógytorna gyakorlatok értendők. Mindezekhez speciális személyi felkészültség, szakirányú képzettség kell.

További változások az alkalmazott diagnosztikus lehetőségekben is vannak. A specifikus strukturális diagnózist egyre inkább a funkcionális diagnosztika és analízis váltja fel.

Specifikus diagnosztika egészen pontosan leírja mely struktúra károsodik, ezt hogyan lehet kezelni és a manuális technikák különböző formáinál mindez fontos szempontként van feltüntetve. Sajnos ez a diagnózis így megbízhatatlan, nem reprodukálható, nem specifikus, sok esetben haszontalan. Nem hasznosítható pl. a krónikus megbetegedések kezelésénél, rehabilitációjánál. Az "aspecifikus" megnevezések pontosan kifejezik a strukturális diagnózis felállításának képtelenségét.

Sokkal inkább funkcionális diagnózison van a hangsúly, amely az aktív rehabilitációban nélkülözhetetlen a célok és a cél elérése érdekében alkalmazott módszerek meghatározásához. A modern fizioterápiát már nem lehet elképzelni az aktív rehabilitáció nélkül, mert ez az egyetlen lehetőség a páciens terhelhetőségének, terhelhetőségi szintjének emelésére. Ezen a szinten már nincsenek passzív terápiás módszerek a funkcionális terhelhetőség elérésének céljából.

Aktív rehabilitáció elemeinek összeállításához nem elegendő csupán tornagyakorlatokat ismerni. Szükség van a tréninglehetőségek, a terhelhetőségi variációk, az adaptációs folyamatok, a sebgyógyulás fiziológiás folyamatainak, a szövetek fiziológiás működésének ismeretére is. A funkcionális diagnózis felállításával válik majd világossá a probléma/fájdalom valódi oka, amely a munkát, a sporttevékenységet, a mindennapi mozgásokat/mozdulatokat zavarja, illetve láncreakciót indít el a testben, hiszen lokális problémáról már rég nem beszélhetünk!

A fájdalmas mozgásokat el kell kerülni! Ezt a haszontalan útmutatót a rehabilitációban sajnos nagyon gyakran lehet hallani és nagyon gyakran alkalmazzák is! Eredménye hosszabb távon negatívan befolyásolja a páciens terhelhetőségét, meghosszabbítja a rehabilitációs időszakot.

Az aktív rehabilitáció céljainak legtökéletesebb elérése érdekében milyen területekre, milyen eszközökkel érdemes koncentrálni? Elsősorban a szabad súlyzókat érdemes használni. Ezek biztosítják ugyanis a hétköznapokhoz szükséges legjobb és legtökéletesebb alkalmazkodási lehetőségeket, azok gyors és hatékony elérését. Fitnesz gépek használata nem tilos, de azoknak soha nem szabad elsődleges szerepet betölteniük a rehabilitációban! Miért elsődlegesek a szabad súlyzók?

A koordináció a receptorok összehangolt csapatjátéka az analízis és a kontroll között, amelynek segítségével egy-egy specifikus mozgás létrejön. Amikor súlyzókkal tréningezünk, a legtöbb mozgásirány nem egy előre meghatározott úton megy végbe, ezáltal egy optimális és maximális koordináció biztosított, amely nagyon fontos szerepet játszik egy-egy gyakorlat kivitelezésénél rehabilitációban, prevencióban egyaránt.

Az aktív rehabilitációban nagy hangsúlyt fektetünk a balanszra, azaz az egyensúly megtartására zavaró körülmények között is (optikus, taktilis, akusztikus és mechanikus). Ez azért fontos feltétele a koordinációnak, mert a hétköznapokhoz szükséges biztonságot tudjuk vele megteremteni. Egy jó balansz kialakítása is a súlyzós edzésekkel valósítható meg. Szabad-súlyzós tréninggel a hétköznapokra felkészítve minden ízület stabilizálása megtanítható, ezáltal un. tiszta kivitelezés megvalósítható. A gépek, készülékek passzív stabilizációt tesznek lehetővé, amelyek a hétköznapok körülményeivel ellentétesek.

Sérülés után, vagy prevenciós célból fontos a proprioceptív feedback fejlesztése, hiszen a periartikuláris struktúrákból származó információk nélkülözhetetlenek a mozgásfolyamat kontrollálásához és koordinálásához. Nélkülözhetetlen bázis a stabilitás megteremtése, a koordináció és a balansz szempontjából ez a neuromuszkuláris tulajdonság szintén csak szabad súlyzókkal fejleszthető.

Szinkronizáció megteremtése az aktív rehabilitációban külön feladat. Egy perfekt bázist kell biztosítani a különböző izomcsoportoknak egy-egy mozgásirány, vagy mozdulat szabályos és helyes kivitelezése érdekében pl. egy tárgy talajról emelésének idején.

Nem elegendő a gyakorlatok elvégzése, azokat adaptálni kell a hétköznapi mozgásfolyamatokba, mozgásmintákba, a sportba. Gyakorlatok átvezetése, a transzfer biztosítása szintén nélkülözhetetlen elem, ha modern fizioterápiáról, aktív rehabilitációról beszélünk. Ehhez szükség van mozgás struktúrára (egyénileg kialakított izomzatra), koordinációra, szinkronizációra, stabilizációra stb. Szabad súlyzókkal ez a transzfer minden szempontból jól megvalósítható, a gépekkel nem. Amennyiben valakinek álló helyzetben van problémája, akkor álló helyzetben kell tréningezni, nem pedig a kezelőágyon, vagy egyéb, a transzfert nem biztosító pozíciókban. Technikai variációk tárháza áll lehetőségként a tréner és vendége, a fizioterapeuta, a sportfizioterapeuta és a páciens előtt a szabad súlyzók alkalmazásával, variálható a pozíció, a testhelyzet, a mozgásminta, a mozgásirány stb. Ez a rendkívüli szabadság kell a rehabilitációhoz, a megelőzéshez!

Különböző vizsgálatok mutatják, hogy a szabad súlyzók használata sokkal hamarabb biztosítja az erőfejlesztést, mint a gépeken végzett tréningek. Jó példa erre, hogy a klasszikus erőfejlesztő programokból soha nem hiányozhat a basic squat és a deadlift.

Szabad súlyzókkal lehetőségünk van koncentrikus gyorsulást és excentrikus fékezést gyakoroltatni. Gondoljunk a ciklusos explozív erőre és rugalmasságra, mint az aciklusos mozgások bázisára pl. dobásnál, ütésnél, ugrásnál, vagy egy nélkülözhetetlen tréninggyakorlatra a vállsérülések, a hát- és deréktáji panaszok prevenciójában, optimális rehabilitációs tréningjében. Az excentrikus és koncentrikus kontrakciók átmenetének gyakoroltatása (figyelembe véve a korábban leírt szempontokat) a helyes és nélkülözhetetlen neuromuszkuláris fejlődés elérése érdekében szintén csak a szabad súlyzók alkalmazásával végezhető (Golgi- ínorsó-izomorsó).

Minél több izomcsoport igénybevételére kerül sor a tréning során, annál nagyobb lesz a hormonális válasz, ezáltal a tréningeffekt. Az, hogy milyen hormonok vállnak szabaddá, befolyásolható a szabad súlyzós gyakorlatok tempójával, szünetidejével, szériaszámával, terjedelmével.

További nagy előnye a súlyzós edzéseknek, hogy a vendég, vagy páciens otthonában is tudja folytatni a tréningeket individuális, a számára kidolgozott komplex edzésterv alapján. Így tovább stabilizálható az eredmény és megtartható a kifejlesztett szint a hétköznapi mozgások, mozgásminták esetében védelmet biztosító stabilitás. Ez pedig fontos a prevencióban!

Az elkövetkező néhány évben egyre több fizioterapeuta kapcsolódik be a modern sportolói rehabilitációs szemléletbe megnyitva ezáltal az utat egy, a jelenleginél is hatékonyabb sportrehabilitációs irányzat felé, amely az alkalmazott koncepciók sokszínűségét rejtve egyaránt alkalmas lesz a krónikus megbetegedések kezelésére, illetve a sportsérülések  modern szemléletű rehabilitációjára a kórházakban és a fitness- és/vagy sportközpontokban egyaránt.

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)- PhysioVit