+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél » PhysioBlog- Hírek információk terápiákról általában.
Tudta, hogy a gerinc egyik legsérülékenyebb területe a háti és a deréktáji szakasz találkozása? Ez a thorakolumbalis átmenet, vagyis a T12–L1 környéke, amely biomechanikailag kulcsfontosságú szerepet játszik a gerinc mozgásában, terhelésében és sérülékenységében egyaránt. Miért sérülékeny ez a terület? Az átmeneti régió sérülékenységének több oka van: Biomechanikai fulcrum: A thorakolumbalis átmenet "támaszpontként" működik, ahol nagyobb terhelés és mozgáskülönbség jelentkezik. Merevség-változás: A háti szakasz relatíve merevebb, míg a deréktáji rész mozgékonyabb. Anatómiai variabilitás: A csigolyák elhelyezkedése (T11, T12, L1) átmeneti lehet, előfordulhatnak variációk. Az esetek kb. 7%-ban a Th11-es az átmeneti csigolya, 69%-ban a Th12, a maradék 24%-ban pedig a L1-es. TLTV jelenség: A thorakolumbalis átmeneti csigolya (thoracolumbar transitional vertebra) fogalmával találkozunk a szakirodalomban. Lokalizáció és jelentőség A thorakolumbalis átmenet a háti…
Ha valaha is futott gyorsabban – legyen szó sprintről, labdarúgásról vagy épp egy buszért való rohanásról –, talán Ön is érezte már azt a kellemetlen húzódást vagy fájdalmat a combja hátsó részén. Ez a combhajlító izom, szaknyelven hamstring és sajnos az egyik leggyakrabban sérülő izomcsoport sportolóknál és aktív emberek körében. Megdöbbentő statisztika: a comhjalító sérülések - ezen belül is a musculus biceps femoris sérülések - futás közben keletkeznek többségében Egy tanulmányban azt találták, hogy az izom-ín egységek közül a biceps femoris izom sérül leggyakrabban az intervall sprintelést igénylő sportágakban. A kutatók azt is kimondják, hogy ez az izom nagyobb nyúlással és nagyobb erővel dolgozik excentrikusan sprint során, ami hozzájárul a sérülékenységéhez. Physical principles demonstrate that the biceps femoris muscle is the…
Az Achilles-ín fájdalom szinte mindenkit utolérhet, aki ülőmunkát végez, sportol, vagy egyszerűen csak szereti a hosszabb sétákat. De mit lehet tenni, ha a fájdalom hónapokon át makacsul visszatér, minden reggel merevséggel és estére fokozódó duzzanattal keseríti meg a mindennapokat? Most egy olyan esetet mutatunk be, ahol a PhysioVit által alkalmazott lökéshullám-terápia (ESWT) hozott áttörést – és nem utolsósorban segített elkerülni a műtétet. Következzen az esetbemutató kiindulási állapot. Páciensünk N. Á., 45 éves, irodai munkát végző nő. Fő panaszai, amikor hozzánk érkezett állapotfelmérésre: Krónikus Achilles-ín fájdalom (Achilles tendinopathia) Időtartam: kb. 9 hónap Fájdalom főként lépcsőn járásnál, futáskor, hosszabb séták után jelentkezik. Kísérő tünetek: reggeli merevség, duzzanat, estére jelentősen fokozódó fájdalom Korábbi kezelései amelyről az állapotfelméréskor beszámolt: Nyújtás, excentrikus gyógytorna Gyulladáscsökkentők, ultrahang,…
Az aktív triggerpont (TP) lokális "kontrakciós" csomóként jelenik meg a harántcsíkolt izomban, amely nyugalomban is fájdalmat okozhat, nyomásra pedig jellegzetes, távoli területre kisugárzó panaszt vált ki. Patofiziológiájának központi eleme a kapilláris kompresszió miatti lokális ischaemia és hipoxia, amely anaerob anyagcseréhez, savas miliőhöz (H⁺, laktát, ATP-bomlástermékek) és fájdalomkeltő mediátorok (bradykinin, substance P, prostaglandin E₂, ATP) felszaporodásához vezet. Ez a perifériás szenzitizációt fokozza, míg a gerincvelői „wind-up” és konvergencia mechanizmusok a központi szenzitizációt és a referált fájdalom jelenségét tartják fenn. A folyamatot fenntartó tényezők közé tartozik a szimpatikus túlműködés/stressz, a motoros véglemez-diszfunkció és a neurogén gyulladás. Terápiás beavatkozás (triggerpont-presszúra, myofasciális technikák, dry needling, neuromobilizáció, aktív mozgásterápia és tartáskorrekció) hatására az izomtónus csökken, a kapilláris perfúzió helyreáll, az acidózis és a mediátor-terhelés mérséklődik,…
e-Campus infó: +36 1 790 9900