Elemek megjelenítése címkék szerint: sportrehabilitáció
TV2 Egészségmokka: Gerincbántalmak és következményei
Az Egészségmokka vendége Kanyó Ildikó sportfizioterapeuta és Molnár Anikó volt, aki a gerincbetegségek tüneteiről és következményeiről beszélgettek Vámos Erikával. Kanyó Ildikó elmondta, egészen fiatalkortól kezdve érintett a lakosság nagy része a gerincproblémákban, amelyek akár depresszióval, pánikbetegséggel is járhat.
Nézd meg a Mokka videóját!
Mit nyújt a sportfizioterápia alapképzés gyógytornászoknak?
GYÓGYTORNÁSZ? - Ebben a podcastban bemutatjuk, hogy miért lehet hasznos a részvétel a sportfizioterápia alapképzésében.
Gyógytornászoknak megadja azt a sérülés-specifikus szemlélet módot, amely a sebgyógyulás folyamatai, a különböző szövetek regenerációs szakaszai alapján segítik a gyógyulást és a terhelhetőség visszaállítását a relatíve fiziológiás időszakaszok határain belül.
Megtanítja a szakembert arra, milyen gyógyulásifázisok jellemzik a szalag-, az ín-, a csont-, az izom-, a bőr-, a porc regenerációs görbéit, ezt milyen tényezők és hogyan, milyen formában befolyásolják és minden lehetséges verzióra szakszerű megoldást hogyan lehet adni.
Bemutatja a krónikus fájdalmak kiváltó okozóit és erre a manuális technikák, a tréningterhelés, a passzív rehabilitációs eljárások ötvözetével mit tudsz tenni annak függvényében, hogy:
- Mikor volt a sérülés?
- Mit tettek már a betegen?
- Milyen gyógyszereket kap?
- Milyen mértében maradt el páciensed a fiziológiás regenerációs úttól?
- Milyen a páciens terhelhetősége?
- Milyen terápiás beavatkozásokra van szükség a gyógyuláshoz?
- Milyen szövetek és milyen formában végrehajtott tréning terhelésére van szükség?
Ortopédia, traumatológia, reumatológia, mozgásszervi rehabilitáció területén dolgozó szakemberek, ezen belül gyógytornászok figyelmét szeretnénk arra felhívni, hogy ez a képzés most már nélkülözhetetlen a szakmában! Hiszen az itt kapott tudásanyagot gyakorlatban használva a szöveti regenerációs folyamatokat figyelembe vevő hatékonyságot lehet biztosítani, amely szintén nagyszerű eredményeket nyújt a rehabilitációban.
PHYSIOVIT - 10 éve Magyarországon! International Academy for Sportsciense (IAS) Sportrehabilitáció
Vissza az időben 2012-ig!
PHYSIOVIT - International Academy for Sportsciense (IAS) Sportrehabilitáció. Ekkor indult a nagy sportrehabilitácós programunk, amelyet annak idején a HírTV is bemutatott Sárfalvi Péter vezetésével.
Miért is emlékezünk erre vissza?
Mert itt vette kezdetét úttörőnek számító munkánk, amely igen, most már profi szinten óriásira szélesedett körben beérett. Az első csoportokban helyett kapott személyek mostanra már kiemelkedő munkát végeznek pl. a Magyar labdarúgó Szövetségben, Magyar vízilabda Szövetségben az OTP Bank Ligában, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben stb.
A héten aktív munkájuk miatt ki is emelünk 2 főt, 2014-ben nálunk végzett kollégát, akik igazán fókuszban voltak/ vannak. Kedden Angliában Halmai Tamás (MLSZ-Nemzetek Ligája) a magyar focistákkal igazán beírta magát a történelembe. :-) Ma pedig Ágó Renáta (MVLSZ-FINA2022) kezdheti meg munkáját a vízilabdázó lányokkal. Igen utóbbi szakember még itt a videóban a tanulópadban ülve ismerhette meg a sportrehabilitáció alapjait, ma pedig már a sikerek küszöbén. :-) Jó munkát kívánunk minden sportrehabilitációs területen mai versenyeken is tevékeny kollégának.
Mi pedig folyamatosan startolunk újra és újra egy következő csoporttal, melynek részleteit itt találjátok: http://physio-vit.hu/kepzesek-es-tajekoztatok/oktatas/dosb-sportfizioterapia
Gerincfájdalmak hátterei. Fájhat e a porckorong kopás?
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.
Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.
Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak
A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.
Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.
Egymásra hatások és az időfaktor
Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)
Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében
A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.
Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.
Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve
Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.
Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
Teniszkönyök. Gondoltad volna, hogy ennek oka sokszor a csuklónál is kereshető?
Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).
Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?
Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.
A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).
Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.
1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.
2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.
3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.
Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:
- Deréktáji panaszok és a vállfájdalmak kapcsolata és kezelése.
- Alkari és kézfájdalmak - carpal tunnel szindróma és a teniszkönyök kapcsolata
- Fascia disztorziók és a teljesítmény. Intenzív sportrehabilitáció a fascialáncok viszonylatában.
- Sarokcsonti panaszok hátterében rejtőző okok. Hogyan alkalmazzuk a fascialáncokat sarokcsonti panaszok esetén a komplex terápiákban?
Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900