+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
  
 
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Elemek megjelenítése címkék szerint: sportrehabilitáció

Az Egészségmokka vendége Kanyó Ildikó sportfizioterapeuta és Molnár Anikó volt, aki a gerincbetegségek tüneteiről és következményeiről beszélgettek Vámos Erikával. Kanyó Ildikó elmondta, egészen fiatalkortól kezdve érintett a lakosság nagy része a gerincproblémákban, amelyek akár depresszióval, pánikbetegséggel is járhat.

Nézd meg a Mokka videóját!

Kategória: Podcast hírek

GYÓGYTORNÁSZ? - Ebben a podcastban bemutatjuk, hogy miért lehet hasznos a részvétel a sportfizioterápia alapképzésében.

Gyógytornászoknak megadja azt a sérülés-specifikus szemlélet módot, amely a sebgyógyulás folyamatai, a különböző szövetek regenerációs szakaszai alapján segítik a gyógyulást és a terhelhetőség visszaállítását a relatíve  fiziológiás időszakaszok határain belül.

Megtanítja a szakembert arra, milyen gyógyulásifázisok jellemzik a szalag-, az ín-, a csont-, az izom-, a bőr-, a porc regenerációs görbéit, ezt milyen tényezők és hogyan, milyen formában befolyásolják és minden lehetséges verzióra szakszerű megoldást hogyan lehet adni.

Bemutatja a krónikus fájdalmak kiváltó okozóit és erre a manuális technikák, a tréningterhelés, a passzív rehabilitációs eljárások ötvözetével mit tudsz tenni annak függvényében, hogy:

  • Mikor volt a sérülés?
  • Mit tettek már a betegen?
  • Milyen gyógyszereket kap?
  • Milyen mértében maradt el páciensed a fiziológiás regenerációs úttól?
  • Milyen a páciens terhelhetősége?
  • Milyen terápiás beavatkozásokra van szükség a gyógyuláshoz?
  • Milyen szövetek és milyen formában végrehajtott tréning terhelésére van szükség?

Ortopédia, traumatológia, reumatológia, mozgásszervi rehabilitáció területén dolgozó szakemberek, ezen belül gyógytornászok figyelmét szeretnénk arra felhívni, hogy ez a képzés most már nélkülözhetetlen a szakmában! Hiszen az itt kapott tudásanyagot gyakorlatban használva a szöveti regenerációs folyamatokat figyelembe vevő hatékonyságot lehet biztosítani, amely szintén nagyszerű eredményeket nyújt a  rehabilitációban.

Kategória: Podcast hírek

Vissza az időben 2012-ig!
PHYSIOVIT - International Academy for Sportsciense (IAS) Sportrehabilitáció. Ekkor indult a nagy sportrehabilitácós programunk, amelyet annak idején a HírTV is bemutatott Sárfalvi Péter vezetésével.

Miért is emlékezünk erre vissza?

Mert itt vette kezdetét úttörőnek számító munkánk, amely igen, most már profi szinten óriásira szélesedett körben beérett. Az első csoportokban helyett kapott személyek mostanra már kiemelkedő munkát végeznek pl. a Magyar labdarúgó Szövetségben, Magyar vízilabda Szövetségben az OTP Bank Ligában, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben stb.
A héten aktív munkájuk miatt ki is emelünk 2 főt, 2014-ben nálunk végzett kollégát, akik igazán fókuszban voltak/ vannak. Kedden Angliában Halmai Tamás (MLSZ-Nemzetek Ligája) a magyar focistákkal igazán beírta magát a történelembe. :-) Ma pedig Ágó Renáta (MVLSZ-FINA2022) kezdheti meg munkáját a vízilabdázó lányokkal. Igen utóbbi szakember még itt a videóban a tanulópadban ülve ismerhette meg a sportrehabilitáció alapjait, ma pedig már a sikerek küszöbén. :-) Jó munkát kívánunk minden sportrehabilitációs területen mai versenyeken is tevékeny kollégának.

Mi pedig folyamatosan startolunk újra és újra egy következő csoporttal, melynek részleteit itt találjátok: http://physio-vit.hu/kepzesek-es-tajekoztatok/oktatas/dosb-sportfizioterapia

Kategória: Podcast hírek
A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
 
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleus pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
 
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki.  A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
 
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
 
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
 
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
 
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
 
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
 
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
 
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, ízületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
 
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
 
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
 
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
 
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
 
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
 
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
 
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
 
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
 
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)

 

 
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
 
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
 
Kezdje velünk az első lépést most az Örszágos Gerincprogramba csatlakozással!
 

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

szombat, 30 Március 2019 06:25

Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).

Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?

Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.

A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).

Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.

1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.

2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.

3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.

Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

1. oldal / 7

PhysioVit Központ

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.