Elemek megjelenítése címkék szerint: gyógytorna

Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.

Fiatal rendszeres ülőmunkát végző páciens keresett fel minket rendkívül erős jobb oldali vállfájdalommal. Szinte hozzá sem lehetett érni még a bőréhez sem. Az anamnézis felvételekor szinte azonnal kiderült, hogy már hosszú ideje nem alszik az említett terület bántalma miatt, mozgatni alig tudja, gyakorlatilag funkcióját vesztette a karja a rendkívül erős fájdalom miatt.

A fájdalom éles, elviselhetetlen volt számára. A kezelőágyra is csak nagyon nehezen tudott felfeküdni. A kitapintás során feszes szöveteket találtunk egészen a nyak felső részétől a kar középső harmadáig. Ezek a területek nyomásérzékenyek voltak, erős fájdalom és zsibbadás jelentkezett a kar/kéz legkülönbözőbb pontjain, tapasztalataink alapján a nyaki szakasz sérve volt feltételezhető számunkra.

A kezelési terv felállítása alapján az első dolgunk a bőr, izmok lazítása volt, továbbá a tartáskorrekció begyakoroltatása falnál, Mckenzie torna elvek alapján, amiket aztán a beteg otthon is végezhetett.

A második kezelés során a lazítás mellett kötőszöveti terápiát

(fasciaterápiát) is alkalmaztunk, a végén pedig Dorn terápiával korrigáltuk a csigolyákat és a környező képleteket, végül járulékos megoldásként kineziotape felrakásával próbáltuk meg lazítani a területet, a falnál végezhető tartáskorrekciót pedig gumiszalaggal végezhető gyakorlatokkal egészítettük ki.

Harmadik alkalomra a beteg panaszai enyhén javultak, a tape-re jól reagált, de érdemi javulás nem volt tapasztalható, fájdalmai jelentősek voltak továbbra is, mozgásai csekély mértékben javultak. Ezen a ponton el kellett gondolkodnunk egy képalkotó eljáráson, továbbra is számbavételezhető volt a nyaki szakasz komolyabb kórképe.

A következő kezelésre betegünk egy Mri lelettel érkezett, a diagnózis pedig nyaki gerincsérv volt, feltételezésünk bizonyosságot nyert.

A lazítás még nagyobb hangsúlyt kapott, hogy utána kellő odafigyeléssel megkezdhessük a gépi asszisztált edzést, tréninget, aminek célja az érintett szakasz stabilizálása volt az izomszövetek edzése által.

Az egészségügyi szemlélettel végzett gyakorlatokat precízen betanítottuk a betegnek, odafigyelve a helyes test/nyak tartásra, nem túlterhelve azt.

Ezek az elején még nem mentek könnyen, a beteg érzékenyen reagált rá.

A kezelések további szakaszában a szövetek egyre jobban lazultak, a tréninget egyre jobban lehetett színesíteni különböző gyakorlatokkal hiszen a páciens fájdalmai egyre csökkentek.

A kezelés még mindig tart, de öröm látni hogy a beteg használja a karját, tud már aludni, kineziotape-et nem igényel, és komoly edzésmunkát végez, ami korábban elképzelhetetlen volt.

 Programok, tréningek, sportfizioterápia elérhető a PhysioVit® sportrehabilitációs rendelőben. Amennyiben baleset, vagy operáció után rehabilitációba kezd, ahol gyógytorna, manuálterápia, sportfizioterápia és trénigng szolgáltatások biztosítják a gyógyulását, akkor keressen fel minket rendelőnkben.

3000 nm-en komplex szolgáltatások csak az Ön egészsége érdekében! Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Témával kapcsolatos tanulmányok:

• Muscle endoplasmic reticulum stress in exercise Bruno B. Marafon, Ana P. Pinto, Eduardo R. Ropelle, Leandro P. de Moura, Dennys E. Cintra, José R. Pauli, Adelino S. R. da Silva (2022)
• Haberecht-Muller S, Kruger E, Fielitz J. Out of Control: The Role of the Ubiquitin Proteasome System in Skeletal Muscle During Inflammation. Biomolecules (2021)
• Langhans C, Weber-Carstens S, Schmidt F, Hamati J, Kny M, Zhu X, et al.. Inflammation-Induced Acute Phase Response in Skeletal Muscle and Critical Illness Myopathy.
• Hahn A, Kny M, Pablo-Tortola C, Todiras M, Willenbrock M, Schmidt S, et al.. Serum Amyloid A1 Mediates Myotube Atrophy via Toll-Like Receptors. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2020)
• Zanders L, Kny M, Hahn A, Schmidt S, Wundersitz S, Todiras M, et al.. Sepsis Induces Interleukin 6, Gp130/JAK2/STAT3, and Muscle Wasting. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2022)
• Busch K, Kny M, Huang N, Klassert TE, Stock M, Hahn A, et al.. Inhibition of the NLRP3/IL-1beta Axis Protects Against Sepsis-Induced Cardiomyopathy. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2021) 

Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.

Vázizmok, izomatrófia (más néven izomsorvadás), izomfehérje, homeosztázis, endoplazmatikus retikulum, fiziológiás és kóros stressz, fehérjeszintézis, szabályozó mechanizmusok, tréning és tréningtervezés. Mi a közös ezekben? Bemutatjuk a cikkben. 

Miért fontos a vázizom?

A vázizom az emberi test legnagyobb "szerve", testsúlyunk kb. 40%-át adja. Létfontosságú, mert számos funkciót biztosít testünkben a mozgást, az ízületek és belső szervek védelmét. Ez az izomtömeg hatalmas fehérjetároló, amelyet éhezés idején, vagy életveszélyes helyzetekben használnak. Ez utóbbi azonban nem mehet hosszú távon, mert izom energiaforrásként való folyamatos használata végül veszélyezteti annak működését. 

Az izom egy metabolikusan aktív szövet. Glükózt használja fő energiaforrásként. Fiziológiai és kóros stressz szabályozza. Az izom homeosztázis egy rendkívül fontos tényező.

Testünket a mindennapok során fiziológiás és kóros stressz folyamatok érik és az izom ezekre a tömegének, vagy funkciójának csökkentésével, vagy növelésével válaszol. E szemszögből nézve fiziológiás izomtömeg csökkenésnek nevezhető pl. sporttevékenység befejezése után bekövetkező izomtömeg csökkenés, de talán még ide lehet sorolni azt is, amikor tehermentesítés miatt következik be a terhelés csökkenés és emiatt a tömeg csökkenés. Aztán az aktivitás visszaállításával ezek rendeződnek. Kóros izomtömeg csökkenése valamilyen társbetegségekhez társulva alakul ki és a társbetegségek során megváltozott működési egyensúlyi helyzetek/zavarok kapcsán keletkező és felszaporodott anyagok, anyagcsere termékek, bomlástermékek, visszafordíthatatlanul romló, vagy csak gyógyszerrel szabályozható szervi folyamatok miatt kóros funkcióváltozás is kialakul. Ilyen kóros pl. a beidegzés elvesztése valamilyen idegrendszeri betegség kapcsán, vagy olyan súlyos megbetegedésekben, mint a végstádiumú szívbetegség, daganatos betegség, veseelégtelenség, krónikus obstruktív légúti megbetegedés. 

Izomfehérje homeosztázis bonyolult szabályozó rendszerek alapján biztosított

Az izomfehérje homeosztázist (Más néven proteosztázist) a fehérjeszintézis, a minőség ellenőrzés és a lebontás kritikus egyensúlya biztosítja. Az izomsorvadás során a kontraktilis fehérjéket az ubiquitin proteaszóma rendszer (UPR), az autofágia lizoszómális útvonal (ALP) és a proteázok, például a kalpainok és a kaszpázok lebontják.

Mi történik pontosan az izomsorvadás során? 

ALP lizoszómális proteolitikus enzimeket alkalmaz a fehérje aggregátumok és membránfehérjék lebontására. Az UPR egy citoszolikus és nukleáris gépezet, amely a citoszolikus és nukleáris fehérjék célzott lebomlását közvetíti. A fehérjeminőség ellenőrzés részeként az UPR felelős a hibás fehérjék lebontásáért, pl. a nem teljes, rosszul hajtogatott, denaturált vagy oxidált fehérjékért, amelyek hajlamosak felhalmozódni és citotoxikus aggregátumokat képezni.

Az UPR számos betegségben szerepet játszik, mint például a rák, a neurológiai rendellenességek. vagy a gyulladás. Hiszen ez kulcsfontosságú pl. a sejtciklus szabályozásához, jelátvitelhez, a sejtfejlődéshez. Az immunrendszeren kívül tehát a vázizom is hozzájárul a gyulladást okozó citokininek termeléséhez és felszabadulásához

Mi az a fehérjeminőség ellenőrzés?

A fehérje lebontáshoz hasonlóan a fehérjeszintézist is szigorúan szabályozzák a miocitákban. Ezek a szabályozási mechanizmusok az endoplazmatikus retikulumban (rövidített nevén ER) fordulnak elő, amelyet az izmokban szarkoplazmatikus retikulumnak is neveznek. Az ER egy tubulusokból, hólyagokból és üregekből álló citoplazmatikus membránhálózat, a sejtmag membránjából a citoplazmába jut.

Az endoplazmatikus retikulum koordinálja a fehérjeszintézist és a kialakult fehérjék minőségének ellenőrzését is. Például az endoplazmatikus retikulum fehérjéket szabályozó képességét megzavarhatja a kalcium homeosztázisának zavara, hipoxia, vírusfertőzés, megnövekedett fehérje mennyiség, vagy megváltozott fehérje glikoziláció.

Stressz hatása a fehérjeszintézisre

Stress hatására az endoplazmatikus retikulumban felszaporodnak a rosszul hajtogatott fehérjék, amely aktiválja ezzel a minőség ellenőrző rendszerek működését (UPR rendszer). Vizsgálatok azt mutatják, hogy ellenállásos, vagy állóképességi edzések endoplazmatikus retikulumban stresszt váltanak ki, amely aktiválhatja a minőség ellenőrzések folyamatát, az UPS rendszereket. A rendszeres közepes intenzitású edzések pedig gyengítik a gének és fehérjék válaszait az endoplazmatikus retikulumban kialakult stresszel kapcsolatosan. Mindez a pozitív alkalmazkodás azonban csak akkor következik be és akkor eredményes, amikor az edzések intenzitásával és térfogatával arányos a pihenőidő is.

E tekintetben is fontos a tréning intenzitása, terjedelme és a szünetideje a rehabilitációban is? De nézzünk egyéb szempontokat is!

Vegyük csak alapul a sportrehabilitációban mindig hangoztatott szöveti sérülés típusától függő tréningtervezést. A tréningcélokat, a tréning szövetekre kifejtett hatását meghatározza az ismétlésszám, a szünetidő, a szériaszám, a tempó. Lehet mindezt lokálisan egy-egy izomcsoportra adekvátan megtervezni, de önmagában ez nem elegendő.  Tágabb értelemben több izomcsoportra lokalizáltan, majd mozgáskoordinációs programban, illetve az idegrendszeri szabályozó mechanizmusok szemszögéből vezérelten is ki kell dolgozni a különféle sérülés típusokra jellemző un. piramis elveknek megfelelően a programokat.

Ezeknek az összeállítása, a kivitelezések irányítása, a betegvezetés, a többrétű visszacsatolások alapján újabb és újabb fejlesztési lehetőségek megteremtése stb. pedig már majd a speciálisan képzett gyógytornász, azaz a sport fizioterapeuta feladata: Miért? Mert egyedül ő rendelkezik olyan kompetenciával, amely a sérülés kezdetétől a gyógyulásig képes a helyes rehabilitációt biztosítani páciens számára. Ebbe az útba tudnak majd bekapcsolódni egyéb más szakmák képviselői is a megfelelő fázisokban.

 Programok, tréningek, sportfizioterápia elérhető a PhysioVit® sportrehabilitációs rendelőben. Amennyiben baleset, vagy operáció után rehabilitációba kezd, ahol gyógytorna, manuálterápia, sportfizioterápia és trénigng szolgáltatások biztosítják a gyógyulását, akkor keressen fel minket rendelőnkben.

3000 nm-en komplex szolgáltatások csak az Ön egészsége érdekében! Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Témával kapcsolatos tanulmányok:

• Muscle endoplasmic reticulum stress in exercise Bruno B. Marafon, Ana P. Pinto, Eduardo R. Ropelle, Leandro P. de Moura, Dennys E. Cintra, José R. Pauli, Adelino S. R. da Silva (2022)
• Haberecht-Muller S, Kruger E, Fielitz J. Out of Control: The Role of the Ubiquitin Proteasome System in Skeletal Muscle During Inflammation. Biomolecules (2021)
• Langhans C, Weber-Carstens S, Schmidt F, Hamati J, Kny M, Zhu X, et al.. Inflammation-Induced Acute Phase Response in Skeletal Muscle and Critical Illness Myopathy.
• Hahn A, Kny M, Pablo-Tortola C, Todiras M, Willenbrock M, Schmidt S, et al.. Serum Amyloid A1 Mediates Myotube Atrophy via Toll-Like Receptors. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2020)
• Zanders L, Kny M, Hahn A, Schmidt S, Wundersitz S, Todiras M, et al.. Sepsis Induces Interleukin 6, Gp130/JAK2/STAT3, and Muscle Wasting. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2022)
• Busch K, Kny M, Huang N, Klassert TE, Stock M, Hahn A, et al.. Inhibition of the NLRP3/IL-1beta Axis Protects Against Sepsis-Induced Cardiomyopathy. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2021) 

SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN! Könyökficam? 

Betegünk rehabilitációját nehéz fázisban kezdhettük meg, mert a síbaleset után eltelt már 6 hét. 6 hétig meg volt tiltva páciensünk számára a mozgás, a gyógytorna, így a rögzítés és a mozgástartományt beszűkítő, azt kontrolláló könyök ortézist hordott, melyet úgy állított be az orvos, mint engedélyezett mozgástartomány, hogy 2 hétig 0/60/120 fok, 2 hétig 0/30/120 fok, 2 hétig 0/0/120 fok, majd 6 hétig supinatio/pronatio tilos volt.Az ortézis levétele után sajnos nagyfokú mozgásbeszűkülés volt tapasztalható, valamint nagymértékű fájdalommal reagált passzív és aktív mozgásokra is. 

Mi történt? Miért voltak számunkra a rehabilitációban fontos és nélkülözhetetlen rögzítő hazsnálat mellett egyidőben valamennyire kedvezőtlen hatások a 6 hetes rögzítésben?

A szalagszakadás sebgyógyulási folyamatában az első 4-6 hetében jelentős minőséget meghatározó lehetőségeink vannak a gyógyításban. A szalag gyógyulása tekintetében jelentős fázison esik át és itt az első hetekben meghatározóak bizonyos speciális szalagtulajdonságok, melyeket jól tudunk használni a minőségi gyógyulásban később, de csak akkor, ha a rehabilitáció és gyógytorna az elejétől folyik. 

Sajnos lemaradtunk az első 6 hét rehabilitációjából, ami jelentős lehetett volna, későbbi gyógyulási ütem minőségében is. De ha már így alakult és 6 héttel később kezdhettük meg, akkor sincs minden elveszve. Emiatt a 6 hetes rögzítés sok letapadást okozott az izmok, a kötőszövetek, a szalagok, és az ínak területén. 

A rehabilitáció programjában fontos szerepet kapott a manuálterápia és a klasszikus gyógytorna.

Klasszikus gyógytorna technikákból kiemelt jelentőségű volt az un. tart-lazít technika amellyel a mozgástartomány nagymértékben növelhető, mind a könyök hajlítás és a könyök kinyújtás irányában is. A másik lényeges szempontként az aktív mozgást is előtérbe helyeztük. Ebben az esetben is a klasszikus gyógytornából vett gyakorlatokkal kezdtük, majd fokozatosan haladtunk a súlyzós tréningek felé. 

Öt-hat kezelés után a mozgástartomány teljessé vált és problémamentesen lehetett kivitelezni a könyök hajlítását és nyújtását. Tekintve, hogy a páciens nem magyar, így max. 6 hét állt rendelkezésre a gyógyításban számunkra, mielőtt haza utazott volna. Az ő rehabilitációját német, vagy francia nyelven végeztük a 6 hétben.

Miért jött éppen hozzánk a beteg? Sportfizioterápiát keresett.

Azért jött hozzánk, mert nem akart gyógytorna rendelőkbe járni, ahol sportolási lehetősége nem lett volna. Sportolóként azonnal a súlyokkal akart fejlődni és olyan rehabilitációs helyszín keresett, ahol a sporttevékenység visszaszerzésének esélyeit sportfizioterápiás szemlélettel biztosítják. Mindez pedig jelentősen megnövelte számunkra a relatíve gyors felépítést és a sportba való mielőbbi visszatérés megteremtésének lehetőségét. És könyökficam után, szalagszakadás után így is lett.

Rögzítő levétele után 6 hét alatt gyógyult a páciens és visszaállt a sportba. 

Célirányos manuálterápia fókuszában az alapos állapotfelmérés, eredmények értékelése és az erre adott hatékony terápiás válasz. Ez az eset is mutatja, hogy mindez alapvető kulcs a gyógyuláshoz!

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN!

Pácienseinknél a terápia megkezdésekor minden alkalommal alapos mozgásszervi állapotfelmérést, sz. e. hozzá tartozóan a gerinc vonatkozásában számítógépes terhelésanalízist végzünk. Vizsgálatok során nyert értékeket, eredményeket összegezzük, így kapunk egy képet a panaszok hátteréről, az okairól, a következményekről és ezek megoldási lehetőségeit is ennek alapján tudjuk megállapítani.

Állandó ülőmunka miatt hasi területen kialakult kötőszöveti letapadások is lehetnek a gerincpanaszok fenntartói?

Így volt ez a cikkben bemutatott páciensünknél is. Kiderült az állandó ülőmunka milyen negatív hatásokat váltott ki a gerincben. Emellett kifejezetten erős és masszív kötőszöveti összenövéseket lehetett találni a hasi oldalán. Ezeket a pontokat kitapintva nagyon erős fájdalommal reagált a páciens. Nem volt kérdés, hogy a probléma megoldásához a hason átfutó kötőszöveti vonalak oldásán keresztül vezet az út, hiszen az fenntartja a negatív tüneteket a gerincben is.

Nem mehetünk el amellett, hogy a kötőszöveti terápia alkalmazása (melynek manapság használatos másik megnevezése "fasciaterápia") ilyenkor a terhelési láncok mentén rendkívül fontos, hiszen ennek hatására, valamint a hozzá tartozó gyógytorna gyakorlatok miatt oldódnak ezek a letapadások, ezzel a panaszok is.

Kettő kezeléssel eredményes tünetcsökkenés alakult ki

Paciensünk a kezeléseket egyre jobban tolerálta, a kötőszöveti feszülések már a második terápia hatására megszűntek.

A harmadik kezelésnél egy óriási változás állt be. Páciensünk mosolyogva, vidáman lépett be a rendelőbe, azonnal megkönnyebbülésről, "légies mozgásokról", szabadabb ízületi mozgékonyságról számolt be. Korábbi rossz állapota már nem volt egyáltalán fellelhető.

Gyógytorna után a tréning ilyenkor nélkülözhetetlen

Miután a kötőszöveti állapot rendeződött, panaszmentesség alakult ki, hátizom erősítés volt a következő cél. Ennek elérése érdekében a gépi asszisztált tréninget vezettünk be. Ezeket először nehezen végezte, amiatt gondosan meg kellett válogatnunk milyen feladatokat adhattunk neki, amelyeket élvezettel és hatásosan végezhet el. Megtaláltuk azokat az eszközöket, azokat a súlyzókat, gépeket, amiket szívesen használ és jó hatással van az állapotára. Életében óriási változást hozott a tréningterápia, mivel előtte soha nem tréningezett, viszont a rehabilitáció végén szerves részévé vált az életének. Életminősége javult, jókedvűbb, stresszmentesebb személyiség vált belőle

 Célirányos manuálterápia fókuszában az alapos állapotfelmérés, eredmények értékelése és az erre adott hatékony terápiás válasz. Ez az eset is mutatja, hogy mindez alapvető kulcs a gyógyuláshoz!

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN! -  Élsport örökös küzdelem a testi egészség, a teljesítmény és a relatíve gyors gyógyulás között.

Rendelőnkben sokszor érkeznek olyan vendégek, akik hazai és/vagy nemzetközi "terepen" profi kluboknál élsportolók. Mindenki mielőbbi, gyors és hatékony gyógyulást szeretne. Pl. a derék becsípődése miatt relatíve azonnali bevethetőséget. Krónikus fájdalmak, túlterhelésből adódó gyulladások miatt relatíve azonnali panaszmegszűnést, törés, szakadás, vagy operáció miatt relatíve gyors minőségi gyógyulást akar. Mindez lehetséges? A szöveti élettani regenerációs folyamatok támogatásával igen.

A profi sportolók életében rendszeresen merülnek fel valamilyen testi problémák, sérülések vagy túlterhelésből adódó bántalmak. Ez történt egy páciensünkkel is, akinek a teste napi szinten és szünet nélkül van kitéve a többlet terhelésnek. Akik ezen a szinten sportolnak, azoknál számolnunk kell a sok edzés következtében kialakuló enyhébb vagy súlyos traumás sérülésekkel. Az említett fiúnak szerencséje volt, "csak rándulás és izomhúzódás okozta hirtelen kialakult panaszai voltak a combjában hátul. Erre azt mondhatnák sokan, hogy ez csak egy aprócska gond, különösebb jelentőséget nem kell tulajdonítani neki.

Azonban ez az élsportban nincs így! Ezt a panaszt ha nem kezelik jól, következménye akár izomrost szakadás lehet, viszonylag gyorsan ilyen extrém terhelésnél.

Ezekkel a sérülésekkel el is kezdtünk foglalkozni, szerencsére egy kezeléssel megoldhatók, annak érdekében, hogy a következő edzéseken és a meccsen is részt tudjon venni, kiesés, komolyabb sérülés nélkül. Az ideális kezelés titka abban rejlik, hogy optimálisan tudjuk kezelni a problémát, hiszen ha "alulkezeljük" akkor nem szűnik meg a fájdalom. A megmaradt probléma újabb sérülést okoz. Ha viszont "túlkezeljük" a fájdalmat és a sérülést, akár fokozódhatnak a panaszok is és ez kiesést jelent súlyos veszteséggel.

Hogyan zajlik ebben az esetben az állapotfelmérés és a kezelés?

A rándulásoknál mindig tapasztalható egy fő izomfeszülés, de nagyon sokszor a környező izmok is befeszülnek, hiszen a fő rándulást egy traumának éli meg a szervezet, és ezt a területet reflexszerűen védi a test a környező szövetek feszülésével. Nagyon fontos ezeket a területeket is lazítani tovább haladva a fő feszülés irányába. Sportolónkat gépi és manuális/kézi úton is elkezdtük lazítani, a makacs izomfeszüléseket több terápiával kezeltük. 

Provokációs tesztek súlyzókkal, vagy funkcionális pályákon mozgásminta elemzéssel.

A terápia további szakaszában, hogy megbizonyosodjunk arról tényleg ellazultak e az érintett izmok és funkciójukban ellátják e feladatukat, produkálnak-e fájdalmat mozgás során, azonnal aktív teszteket, mozgásmintákat funkcionálisan provokáljuk, elemezzük. Fádalom elmúlt, akkor tudtuk, hogy nincs több terápiás teendő.  Ilyen esetekben a funkcionális visszateszteléseknek tréning körülmények között is nagy jelentősége van. Ezért, ha nem tudjuk a sportolót tréning közben elemezni, mert nem vagyunk ott a csapatánál, klubjánál, akkor központunkban található súlyzókkal tesztelünk. Ideális körülmény, hiszen a kondigépektől, a szabad súlyzókig, a funkcionális tesztpályákig bezárólag minden panaszt okozó mozgásminta provokálható, tesztelhető és sz. e. azonnal folytatható a terápia, a gyógytorna, a sportfizioterápia. Az eredményesség ezzel garantált és mi a rehabilitációt végző gyógytornászok, sportfizioterapeuták is tudjuk, hogy biztonságosan visszaengedhető a sportoló a terhelésbe, teste megfelel a teljesítmény produkálására vonatkozó követelményeknek. A panasza teljesen megszűnt.

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő:  +36 1 790 9900

SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN!

Paciensünk erős háti fájdalmakkal keresett meg minket a rendelőben. A hátfájdalmait egy korábbi autóbaleset felerősítette, ezért az akut panaszok már elviselhetetlenné váltak számára. Ilyen állapotban ismertük meg őt.

Mozgásszervi állapotfelmérés és terhelésanalízis kiemelt szerepet játszott a panaszok okának felkutatásában.

Anamnézisében megemlítette hogy nagyon kellemetlen számára, hogy munkahelyén minden nap több szünetet kell tartania, és le kell feküdnie egy ágyra, ez pedig életminőségét jelentősen rontotta. Állapotfelmérése során bebizonyosodott mennyire fontos ismét a has felőli kötőszöveti állapotot felmérni. Mint sok hasonló esetben, ezen a területen nála is feszes, összenőtt kötőszöveti csomókat lehetett kitapintani. Így az első kezeléstől kezdve ez vált a fő célponttá.

Ezzel párhuzamosan végeztünk nála 3 dimenziós terheléses gerincvizsgálatot is, amely kifejezetten rossz gerinc terhelési értékeket mutatott.

Panaszok mögött bújó kinematikai terhelési láncok és azok panaszai kerültek fókuszba.

Az első kezelést nagyon jól tolerálta, számos területen tudtunk kezelést végrehajtani. A következő alkalommal már javulásról számolt be, de életminőségében még jelentős változás nem állt be. Folytattuk a kezelést tovább, igyekeztünk a teljes hasi feszüléseket megszüntetni manuálterápiával, manuális lágyszöveti technikákkal a gyógytorna eszköztárából.

A harmadik kezelésre a beteg már óriási változásról számolt be, hosszú idő után először napokig nem kellett a munkahelyén lefeküdnie, pihennie, fájdalmai csökkentek.

A gyógytorna kezelések mellett másik központi elem a tréning, a sportfizioterápia volt. Kiegészítettük edzésekkel a foglalkozásokat. Ezekben a sportrehabilitációs szemlélettel működő tréningekben gépi asszisztált súlyzós tréninget alkalmaztunk melyre rendkívül jól reagált. Állapotához illeszkedően jó tempóban, ideális súlyokkal eredményesen végezte a gyakorlatokat. A gyakorlatoknál külön figyeltünk arra, hogy megfelelő korrigált tartásban, mozdulatokban vigye véghez a kért feladatokat, a tréningcéloknak megfelelő súlyokkal, amplitúdóval, tempóval, ismétlésszámmal.

Ezeket a tréningeket heti rendszerességgel végezte el. Mindez annyira sikeres volt, hogy a negyedik kezelésre széles mosollyal lépett be a rendelőnkbe, és boldogan mesélt arról, hogy már egyáltalán nem kell lefeküdnie a munkahelyén és fájdalmai is jelentősen csökkentek. A hasi feszülései ebben az időszakban már jelentéktelenek voltak, kitapintani már csak kevés helyen lehetett, így nagyobb hangsúlyt kaptak a súlyzós edzések erősségének fokozására.

Sportrehabilitációs tréning egy életstílus, kivezető a mozgásszervi betegségből.

Látva és tapasztalva hogy a jó eredményeket az élete részévé vált azedzés, a kivitelezés pontosságára, a tartáskorrekcióra már az ő esetében nem is volt szükség, azóta is jár az edzőterembe hogy fejlessze önmagát és életminőségét megőrizze.

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő:  +36 1 790 9900