+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél » Gyógyítás
Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata. Fiatal rendszeres ülőmunkát végző páciens keresett fel minket rendkívül erős jobb oldali vállfájdalommal. Szinte hozzá sem lehetett érni még a bőréhez sem. Az anamnézis felvételekor szinte azonnal kiderült, hogy már hosszú ideje nem alszik az említett terület bántalma miatt, mozgatni alig tudja, gyakorlatilag funkcióját vesztette a karja a rendkívül erős fájdalom miatt. A fájdalom éles, elviselhetetlen volt számára. A kezelőágyra is csak nagyon nehezen tudott felfeküdni. A kitapintás során feszes szöveteket találtunk egészen a nyak felső részétől a kar középső harmadáig. Ezek a területek nyomásérzékenyek voltak, erős fájdalom és zsibbadás jelentkezett a kar/kéz legkülönbözőbb pontjain, tapasztalataink alapján a nyaki szakasz sérve volt feltételezhető számunkra. A kezelési terv felállítása alapján az első…
Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata. Vázizmok, izomatrófia (más néven izomsorvadás), izomfehérje, homeosztázis, endoplazmatikus retikulum, fiziológiás és kóros stressz, fehérjeszintézis, szabályozó mechanizmusok, tréning és tréningtervezés. Mi a közös ezekben? Bemutatjuk a cikkben. Miért fontos a vázizom? A vázizom az emberi test legnagyobb "szerve", testsúlyunk kb. 40%-át adja. Létfontosságú, mert számos funkciót biztosít testünkben a mozgást, az ízületek és belső szervek védelmét. Ez az izomtömeg hatalmas fehérjetároló, amelyet éhezés idején, vagy életveszélyes helyzetekben használnak. Ez utóbbi azonban nem mehet hosszú távon, mert izom energiaforrásként való folyamatos használata végül veszélyezteti annak működését. Az izom egy metabolikusan aktív szövet. Glükózt használja fő energiaforrásként. Fiziológiai és kóros stressz szabályozza. Az izom homeosztázis egy rendkívül fontos tényező. Testünket a mindennapok során fiziológiás…
SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN! Könyökficam? Betegünk rehabilitációját nehéz fázisban kezdhettük meg, mert a síbaleset után eltelt már 6 hét. 6 hétig meg volt tiltva páciensünk számára a mozgás, a gyógytorna, így a rögzítés és a mozgástartományt beszűkítő, azt kontrolláló könyök ortézist hordott, melyet úgy állított be az orvos, mint engedélyezett mozgástartomány, hogy 2 hétig 0/60/120 fok, 2 hétig 0/30/120 fok, 2 hétig 0/0/120 fok, majd 6 hétig supinatio/pronatio tilos volt.Az ortézis levétele után sajnos nagyfokú mozgásbeszűkülés volt tapasztalható, valamint nagymértékű fájdalommal reagált passzív és aktív mozgásokra is. Mi történt? Miért voltak számunkra a rehabilitációban fontos és nélkülözhetetlen rögzítő hazsnálat mellett egyidőben valamennyire kedvezőtlen hatások a 6 hetes rögzítésben? A szalagszakadás sebgyógyulási folyamatában az első 4-6 hetében jelentős minőséget meghatározó lehetőségeink vannak…
SIKERESEN A GYÓGYULÁSBAN! Pácienseinknél a terápia megkezdésekor minden alkalommal alapos mozgásszervi állapotfelmérést, sz. e. hozzá tartozóan a gerinc vonatkozásában számítógépes terhelésanalízist végzünk. Vizsgálatok során nyert értékeket, eredményeket összegezzük, így kapunk egy képet a panaszok hátteréről, az okairól, a következményekről és ezek megoldási lehetőségeit is ennek alapján tudjuk megállapítani. Állandó ülőmunka miatt hasi területen kialakult kötőszöveti letapadások is lehetnek a gerincpanaszok fenntartói? Így volt ez a cikkben bemutatott páciensünknél is. Kiderült az állandó ülőmunka milyen negatív hatásokat váltott ki a gerincben. Emellett kifejezetten erős és masszív kötőszöveti összenövéseket lehetett találni a hasi oldalán. Ezeket a pontokat kitapintva nagyon erős fájdalommal reagált a páciens. Nem volt kérdés, hogy a probléma megoldásához a hason átfutó kötőszöveti vonalak oldásán keresztül vezet az út, hiszen…
e-Campus infó: +36 1 790 9900