Mikor ajánlott az orvosi tréning terápia és személyi edzés? 

Amennyiben eredményes személyi edzésekre vágyik, ugyanakkor ízületi- és izomfájdalmak miatt nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, akkor pénteken, szombaton, vagy vasárnap igénybe vehető szolgáltatásainkat kifejezetten Önnek ajánljuk! Mindez korrektív tréningek és a PhyDoArt^® egészségprogramok keretében egyénre szabottan elérhető az Ön számára profi szakembereink által vezetve, aki ötvözik a gyógytornát és a személyi edzéseket egy személyben.

Manapság a fiatalabb és idősebb korosztály körében is egyre jobban elterjed a konditermi gépek, súlyok használata. A súlyok, erősítő gépek beépítése a gyógytornába, a rehabilitációba, a korrektív tréningbe egy új lehetőséget ad számunkra a különféle funkciók fejlesztéséhez. Ezen edzésforma több szempontból is előnyös a megfelelő izomzat, terhelhetőség kialakításának szempontjából.

Fontos megjegyezni, hogy ajánlott szakember segítségével (gyógytornász, személyi edző) elsajátítani az eszközök használatát, hiszen sok esetben izomrost típustól és sérüléstől, degeneratív elváltozástól függően, vagy megelőzés céljából végzettréningeknél egyaránt az egyéni tulajdonságokat, az individuális mozgásmintákat vesszük alapul a testedzés során. A nem megfelelő technikával kivitelezett gyakorlatok (pl.: rossz tartás) hatástalanok lehetnek, sőt akár bizonyos testrészeink túlterheléséhez vezethetnek (pl.: derék), ezáltal fájdalmat generálhatnak. Nagyon fontos a súlyok használata előtt a megfelelő törzsizomzat, törzskontroll kialakítása, ebből adódóan erőfejlesztő és egyéb képességek kiépítésére külön gondot fordítunk. A klasszikus gyógytorna, saját súlyos gyakorlatok tökéletes kiegészítése lehet a súlyzós edzés bevezetése.

Előnyök:

• • a gépeket az adott személy paramétereinek megfelelően (pl.: testmagasság) állíthatjuk be
• • az ellenállást személyre szabottan alkalmazzuk, az izomzat fejlődésével növelhető
• • a kitűzött céltól függően az ismétlésszám, sorozatszám, ütemezés változtatásának segítségével dolgozhatunk, különböző edzéstípusokat alkalmazhatunk
• • a gépek kialakítása általában megakadályozza a helytelenül kivitelezett gyakorlatok használatát
• • célzottan tudjuk erősíteni a gyengült izomzatot
• • viszont különböző komplexebb gyakorlatok segítségével (pl.: csigával, szabad súlyokkal) több izmot is bevonhatunk
• • komplex gyakorlatokkal a törzset stabilizáló izomzatot is fejleszthetjük
• • bizonyos gépek segítségével (pl.: ellipszis tréner, evezőpad) a cardiorespiratórikus kapacitást is növelhetjük
• • az ún. cardio gépeken különböző edzésprogramokat állíthatunk be a megfelelő hatás elérése érdekében
• • akár folyamatos pulzuskontrollal is dolgozhatunk a modern gépek segítségével
• • széles a rendelkezésre álló gépek palettája, így igen változatos felépítésű edzést lehet alkalmazni
• • a gyakorlatok szakember segítségével könnyen megtanulhatóak
• • a megfelelően elsajátított gyakorlatokat később önállóan is lehet kivitelezni
• • a tévhittel ellentétben a súlyok használata nem vezet hatalmas izomtömegek kialakulásához, sőt a megfelelően felépített torna segít a testsúlycsökkentésben

A konditeremben gépekkel vagy súlyokkal végzett tornánál is fontos a megfelelő bemelegítés és nyújtás alkalmazása a sérülések elkerülése érdekében. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy bemelegítés nélkül kezdjük el a súlyokkal való edzést, vagy megfelelő nyújtás, levezetés nélkül fejezzük be a tornát! Manapság szinte minden konditeremben megtalálhatóak az ún. SMR-hengerek, melyekkel a kötőszöveti illetve izomstruktúrákat önmagunknak átmasszírozhatjuk, ezáltal lazítva szöveteinket. Ezen eszközök is tökéletes kiegészítői lehetnek az edzésünknek.

Információ kérése érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Futó sportolóknál illetve olyan sportok esetén, melyekben futó illetve ugró mozgások fordulnak elő (pl.: atléták, teniszezők, táncosok) gyakran találkozhatunk sípcsonti fájdalmakkal, melyek nagy mértékben befolyásolják a sportolók terhelhetőségét, teljesítményét. A megnevezés (Medial Tibial Stress Syndrome) kicsit csalóka, mivel ez a fájdalom nem csak a medialis/belső oldalon jelentkezhet, hanem a terheléstől függően a lábszár elülső, belső, külső oldalán egyaránt. A különböző előfordulási típusokat fontos differenciálni.

Általában a sípcsont környéki izmokat illetve kötőszövetet érintő visszatérő trauma hatására alakul ki. A kórkép magába foglalhatja a tibia körüli izmok illetve kötőszövet mikroszakadásait, a periosteum (csonthártya) gyulladását illetve az izomzatot érintő gyulladást vagy ezeknek kombinációját.

Shin Spint kiváltó okai

A shin splints-nek több különböző kiváltó oka lehet, viszont az alapvető, elsődleges kiváltó tényező mindig feltérképezendő elem. Hirtelen, erős terhelésre (pl.: ha valaki megfelelő felkészülés nélkül hirtelen hosszabb távot lefut vagy egyenes talajról hirtelen egyenetlen talajra vált) a tibiát körülvevő izmok, kötőszövetek nem tudnak alkalmazkodni a területet ért hirtelen behatáshoz, így a tibia vezeti át a terhelés okozta traumákat. Az izomdysbalance (izomegyensúly megbomlása), gyenge törzs vagy alsó végtagi izomzat, feszes, rugalmatlan alsó végtagi izomzat (pl.: m. gastrocnemius) is elősegíti a sípcsonti fájdalmak kialakulását, mivel a nem megfelelő terhelés miatt a sípcsontnak kell ilyen esetben is elvezetnie a mozgás kiváltotta energiákat a nem harmonikusan működő izom és kötőszöveti rendszer helyett. Nem megfelelő sportcipő vagy futási technika illetve nem megfelelően megválasztott talaj (pl.: folyamatos emelkedőn futás, egyenetlen vagy túl kemény talaj) megnövelheti a shin splints kialakulásának lehetőségét. A subtalaris ízület (ugróízület) túlzott pronációs (kifele forgatás) mozgatása, illetve nem megfelelő stretching (nyújtás) is előidézheti a tüneteket. Általában a shin-splints előfordulása egyoldali, leggyakrabban a domináns alsó végtagot érinti.

A fájdalom a sípcsont környékén jelentkezik, melyet az érintettek egy erős tompa fájdalomként írnak le, mely terhelésre jelentkezik, pihentetéskor akár teljesen meg is szűnhet. Az előbbiekben felsorolt mozgásformák (pl.: emelkedőn futás, egyenetlen talajon futás) erősíthetik a fájdalmat.

Tibia környéki fájdalmakat más kórképek is kiválthatnak, melyeket fontos megkülönböztetni a shin splints-től. Az egyik a compartment-szindróma, amikor a szövetek (izmok, idegek) kompresszió/nyomás alá kerülnek, mely hatására izomgyengeség, idegi tünetek illetve lábszári fájdalom lép fel. Másik ilyen kórkép a sípcsontot érintő fáradásos törés, mely folyamatosan fennálló kisebb traumák hatására alakul ki, melyek hatására annyira elgyengül a csontszövet, hogy kialakul az úgynevezett fáradásos törés. Fontos különbség a fáradásos törés és a shin splints között, hogy a fáradásos törés esetén erős fájdalom jelentkezik a csont egy bizonyos pontján vagy területén (a törés helyén) illetve reggel enyhülnek a fájdalmak a csont éjszakai pihentetésének hatására. Ezzel szemben shin splints esetén a  nap kezdetén a tünetek inkább erősebbek, mivel a lágyrészek feszesebbé válnak az éjszaka folyamán. A differenciáldiagnózis nagyon  fontos ezen kórképek esetén, mivel a terápiában nagy  különbségek fordulhatnak elő.

Kezelési lehetőségek és irányok

A hagyományos szemlélet alapján a shin splints megjelenése esetén pihentetést, nyugalomba helyezést, jegelést, kompressziós terápiát, felpolcolást, fájdalomcsillapítók alkalmazását szokták javasolni elsődleges terápiaként. A tünetek megszűnése esetén különböző izomerősítő illetve lazító gyakorlatokkal harmonizálják az izmok működését, majd a sportolók újrakezdhetik a terhelést.

Ezzel szemben bizonyos szemléletek alapján azonnal el lehet kezdeni a túlerőltetett szövetek kezelését. Például a Typaldos-módszer (FDM- Fascia Disztorziós Modell Terápia) szerint egy ilyen állapot esetén minél hamarabb javasolt elkezdeni a kötőszöveti elváltozások kezelését. A Typaldos-módszer a fasciákban (speciális kötőszövet) bekövetkező 3 dimenziós elváltozásokat (pl.: pontszerű kitüremkedés, fájdalmas kötegek kialakulása, elcsavarodás stb.) kezeli speciális manuális fogásokkal. Mivel a shin splints esetén a tibiát körülvevő kötőszövet is érintett, ezért a Typaldos terápia tökéletesen használható a fájdalmak enyhítése és a megfelelő szöveti struktúra helyreállításának céljából. Ezen technika alkalmazása esetén nagymértékben lerövidíthető a fájdalmas, terhelésmentes periódus, ezáltal az érintettek hamarabb visszatérhetnek az aktivitáshoz.

Egy másik igen hatásos módszer a Medical Flossing. A Medical Flossing egy speciális gumiszalag, melyet a fennálló állapottól illetve az érintett struktúra felépítésétől függően a terapeuták feltekernek az érintett területre, melyben a páciensek különböző mozgásokat hajtanak végre. Ezáltal a Medical Flossing pumpafunkcióját kihasználva jelentős mértékben növelhető az anyagcsere illetve a folyadékáramlás az érintett területen, ezáltal fokozódik a szöveti regeneráció, illetve a túlerőltetett struktúrák lazulnak. Ezen kívül a mozgás közben a különböző szöveti letapadások felszakadnak, lazulnak, melyet a Medical Flossingban történő masszírozó fogásokkal tovább lehet fokozni.

A túlerőltetett szövetek lazítása érdekében az FRT (Fascia Release Terápia) illetve az SMR-tréning (Self-Myofascial Release) javasolt. Az FRT esetén különböző manuális fogásokkal lehet lazítani a kötőszöveti (fascia) letapadásokat. Az SMR-henger alkalmazása esetén önmasszázs segítségével tudjuk lazítani a túlterhelt, feszes szöveteket. A megfelelő hatás elérése érdekében már találhatunk direkt a lábszár, illetve az Achilles-ín, boka környékére kialakított eszközöket is (pl.: AchillX, X-Ball).

A korrektív tréning során nagyon fontos az izomdysbalance helyreállítása. A gyengülésre hajlamos izmok erősítése, illetve a túlfeszülésre hajlamos izmok lazítása, mely által a megfelelő terhelés biztosítható. Az izombalance fennállása esetén erőteljesebb terhelés esetén sem alakul ki a kötőszövet illetve a tibia túlerőltetése, az izomrendszer és a kötőszövet együttesen el tudja vezetni a terhelésből adódó energiákat, így nem alakul ki kóros állapot. Fontos az Achilles-ín illetve a vádli izomzatának stretchingje/nyújtása.

A terápia illetve a prevenció során fontos szempontok:

• • megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• • megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• • megfelelő talaj kiválasztása
• • a környező izomzat (pl.: hamstring izomzat) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• • azon izmok erősítése, amelyek a térdízületet tehermentesítik, illetve stabilizálják (pl.: m. quadriceps femoris)
• • izomdysbalance helyreállítása
• • a tractus iliotibialis stretchingje illetve lazítása (fasciamasszázs, egyéb intenzív fascialazító terápiák, FRT, FDM-Typaldos technika,  XBall, Fasciarolle, AchillX, SMR henger stb. stb.) 

Írta: Kemény Nikolett, gyógytornász/Rehab Akadémia

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® RunSport programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...

LBP (Low Back Pain) fogalma talán Önnek is ismerősen csenghet, hiszen napjaink talán leggyakrabban emlegetett és legjobban elterjedt „népbetegsége”, mely szinte minden második embert érint ülő, vagy álló munkaköréből kifolyólag, esetleg a rendszeres testmozgás teljes körű hiánya miatt, mely kezdetben még csak legyengült hátizomzattal reagál, később viszont komolyabb problémák kialakulását eredményezheti.

Az ágyéki gerincszakasz az ízületek, szalagok, idegek és izmok jól szervezett struktúrája, melyek összmunkája egyszerre biztosít védelmet a gerincvelő számára, stabilitást és mobilitást a mindennapi mozgások kivitelezésére. Ugyanakkor erre a szakaszra hárul a teherviselés szempontjából a legnehezebb feladat, hiszen közvetíti a törzs és felső végtagok súlyát a láb felé. A környéken található idegi struktúrák felelősek a medence, alsó végtagok és lábak szenzomotoros beidegzéséért, mely elengedhetetlen a járás kivitelezéséhez.

Mivel ez egy rendkívül összetett rendszer, így bármelyik elemének sérülése deréktáji panaszokban manifesztálódik. Az okok felderítése és a differenciáldiagnosztika viszont a mai napig gyakran vitatott téma az egészségügyi szakemberek között.

A probléma hátterében állhat:

• izomgyengeség vagy túlerőltetett izomzat
• antalgiás tartás
• gerincferdülés
• porckorong degeneráció
• kisízületi problémák
• iliosacralis ízület diszfunkciója
• spondylolisthesis (csigolyaelcsúszás)
• tumor és különböző térszűkítő folyamatok
• belső szervi elváltozások (pl. vese, vastagbél)

A megfelelő diagnózis felállításához és a helyes kezelés kiválasztáshoz a fájdalom elkülönítése szükséges. Amennyiben mechanika, nociceptív eredetű fájdalommal küzd, ez esetben elsődlegesen a kötőszövet, az izmok, szalagok és gerinc környéki ízületek érintettek és a fájdalom általában az ágyéki szakaszra, fartájékra és az alsó végtagok felső részére lokalizálódik, különösen bizonyos mozgások hatására (pl. előre- vagy hátrahajlás, fordulás, hosszas állás, ülés). Tehát a mechanikai fájdalmat szövetkárosodás vagy zsigeri elváltozás okozza.

Radikuláris fájdalom előfordulása esetén az ideggyök gyulladása, nyomása miatt zsibbadás, izomgyengeség léphet fel. A panaszok jellegzetesen csak egy oldalon fordulnak elő, a fájdalom jellege éles, csíkszerű és az ideg lefutása mentén vagy a dermatómába sugároz.

Számos további fájdalomforrás létezik, melyekbe beletartozik a gerinccsatorna szűkület okozta klaudikációs fájdalom, vagy például SPA, RA-hoz hasonló gyulladásos állapotok okozta fájdalom, myelopathiás fájdalom, neuropátiás fájdalom egyaránt.

Régóta küzd deréktáji panaszokkal? Alsó végtag területébe sugárzó fájdalommal? A halogatás nem megoldás! Vessen véget a problémának mielőbb, hiszen minél korábban fedezzük fel a tüneteket produkáló okot, annál könnyebben mondhatunk búcsút a fájdalomnak, mely hosszabb idő elteltével akár mozgáskorlátozottsághoz, mozgásképtelenséghez vezethet. Ez nem csak a munkaképességet, de az életminőséget is nagymértékben rontja, ezért akár prevenciós, akár rehabilitációs céllal kerekedjen felül derékpanaszain és keressen minket bizalommal!

Írta: Leiti Renáta, gyógytornász/Rehab Akadémia

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® komplex gerincprogramja egy sokoldalú egszségmegőrző lehetőségeket magában foglaló, egyénre szabott effektív rehabilitációs és prevenciós koncepció. Részletek itt...

A futó térd szindróma a tractus iliotibialis túlterhelése, súrlódása miatt létrejövő kórkép. Az iliotibialis szalag a comb oldalsó/lateralis részén található kötőszövetes lemez, amely összeköti a medencét a lábszárral. Fontos stabilizáló szerepe van a térd mozgásai közben. Az iliotibialis szalag érintettsége az oldalsó térdfájdalmak legfőbb okozója futó sportolóknál.

Futóknál miért gyakori probléma?

Mozgás közben, főképp térd flexiónál (hajlítás) a tractus iliotibialis érintkezik a femur lateralis condylusával (combcsont külső bütykével), ezáltal irritálódhat a szövet. Futóknál, mivel a térdízületi flexió és az extenzió (nyújtás) folyamatosan váltja egymást, könnyen kialakulhat a szalag gyulladása, túlerőltetése a térd oldalsó részén. Továbbá futóknál az igen gyakori elrugaszkodás, gyorsítás-lassítás, fékező mozgás miatt könnyen túlterhelődhet a terület, mely erős fájdalmat okoz. A futó térd szindróma kialakulásának hátterében általában a túlerőltetés, nem megfelelő terhelés áll, viszont az alsó végtagok tengelyeltérései (pl. genu varum= „O láb”), alsó végtagok hosszkülönbsége, a medenceasszimmetriák, izomerőgyengeség (pl.: m. quadriceps femoris), bizonyos izmok feszessége ( pl.: hamstring izomzat/combhajlítók), fascialánc túlterhelésből adódó kóros feszülése is rizikófaktorai lehetnek a futó térd szindrómának.

A fájdalom a térd külső oldalán jelentkezik, (főképp ahol a tractus iliotibialis „átugrik” a femur lateralis condylusán) viszont ki is sugározhat akár a térd feletti vagy a térd alatti területre. A fájdalom terhelésre általában fokozódik (pl.: lépcsőzés), viszont a terhelést követően megszűnik. A talajra érkezések, hirtelen irányváltoztatások, lejtőn sétálás (fékező mozgás) erős szúró jellegű fájdalmat válthatnak ki. Duzzanat, nyomásérzékenység jelentkezhet a condylus területén illetve a tractus iliotibialis lefutása mentén is.

Milyen lehetőségek javasoltak általában?

Kezdetben pihentetést, nyugalomba helyezést, a fájdalmat okozó mozgás kerülését, hűtést, felpolcolást, kompressziós terápiát, fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szerek alkalmazását javasolják elsődleges terápiaként. A tünetek enyhítése érdekében kinesiotape-t is alkalmazhatunk a túlerőltetett területre, mely a szöveteket lazítja, tehermentesíti, ezáltal csökkenti a fájdalmakat. Ezen kívül, mivel a szöveteket megemeli, könnyebben apad a duzzanat, beindul a terület vérkeringése és gyorsabban regenerálódnak a szövetek.

Milyen célzott terápiák javasoltak az okok tartós megszüntetésében?

Mivel a kötőszövetes lemezben struktúraváltozások történtek, ezért a fascia elváltozásait is szükséges kezelnünk. A Typaldos terápia (FDM-Fascia Disztorziós Modell Terápia), fascia-release terápia, SMR-henger és egyéb eszközök alkalmazásával a fasciákban létrejött változásokat lehet normalizálni, a szöveteket lazítani, ezáltal a fájdalmakat csökkenteni és a megfelelő terhelési viszonyokat helyreállítani. Egy másik igen hatásos módszer a Medical Flossing alkalmazása, mellyel a különböző szöveti letapadásokat fel tudjuk lazítani. Továbbá a Medical Flossing által kiváltott pumpahatást kihasználva az adott terület vérkeringését nagymértékben tudjuk fokozni, így a túlterhelt szövetek ellazulnak, és a gyógyulási folyamat gyorsabban játszódik le.

A gyógytorna, korrektív tréning során nagyon fontos a felbomlott izomegyensúly helyreállítása az alsó végtagok, illetve a törzs területén egyaránt. A gyengülésre hajlamos izmokat (pl. m. quadriceps femoris) erősíteni kell (saját testsúlyos gyakorlatokkal vagy akár eszközök használatával), a feszességre, a rövidülésre hajlamos izmokat pedig lazítani, nyújtani kell (pl.: hamstring izomzat, adductorok). A m. quadriceps femoris erősítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel ez az izom a térdízület stabilitásában, a térdkalács/patella centralizálásában, így a megfelelő terhelés kialakításában fontos szerepet játszik.

A terápia illetve a megelőzés/prevenció során fontos szempontok:

• • megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• • megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• • megfelelő talaj kiválasztása
• • a környező izomzat (pl.: hamstring izomzat) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• • azon izmok erősítése, amelyek a térdízületet tehermentesítik, illetve stabilizálják (pl.: m. quadriceps femoris)
• • izomdysbalance helyreállítása
• • a tractus iliotibialis stretchingje illetve lazítása (fasciamasszázs, egyéb intenzív fascialazító terápiák, FRT, FDM-Typaldos technika,  XBall, Fasciarolle, AchillX, SMR henger stb. stb.) 

Írta: Kemény Nikolett, gyógytornász/Rehab Akadémia

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® RunSport programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...