Elemek megjelenítése címkék szerint: gyulladás
A fájdalom, gyulladás és gyógyulás élettani háttere közérthetően. A prosztaglandin nem ellenség!
Ebben a tájékoztatómban egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb szereplőt mutatok be: a prosztaglandint. Lehet, hogy elsőre bonyolultnak tűnik, de higgye el, ha megérti, miként működik a szervezetében, egészen másképp fog tekinteni a fájdalomra, a gyulladásra, sőt, a gyógyulás folyamatára is. A célom, hogy közérthető, mégis tudományosan megalapozott magyarázatot adjak – hiszen a tudás a legjobb útmutató az egészség felé.
Mi az a prosztaglandin, és miért nélkülözhetetlen?
A prosztaglandin egy hormonhatású anyag, amely számos különböző élettani folyamatban vesz részt. Olyan, mint egy karmester a zenekarban: nélküle nincs összhang, nincs irányítás, csak zűrzavar. Ott van a gyomorban, a belekben, az immunrendszerben, a szemben, a középfülben – tényleg mindenhol. Egy pici molekula, amelynek a hatása óriási.
A prosztaglandinok igen fontos szereplői a szervezet működésének, nem csupán patofiziológiai szerepük van, hanem számos fiziológiás folyamat szabályozóiként is szolgálnak.
Legfontosabb szerepei:
- Védi a gyomor nyálkahártyáját a savas károsodástól.
- Fokozza a bélmozgásokat (perisztaltika).
- Elindítja a gyulladásos és sebgyógyulási folyamatokat.
- Részt vesz a fényérzékelésben (szem).
- Befolyásolja az egyensúlyérzékelést (középfül).
Képzelje el, hogy a prosztaglandin az Ön testének "forgalomirányítója" – ha valahol gond van, rögtön intézkedik.
Gyulladás és fájdalom – barát vagy ellenség?
Ugye, mennyire természetes, hogy a fájdalmat rossznak érezzük? Pedig a szervezetnek szüksége van rá!
Amikor megsérül, vagy valami kóros folyamat indul el, a prosztaglandin szintje megemelkedik. Ekkor tapasztal fájdalmat, melegséget, duzzanatot, mozgáskorlátozottságot – ezek azonban nem a testének "ellenségei", hanem mint a piros lámpa a kereszteződésben: figyelmeztetnek, hogy most álljon meg, nehogy nagyobb baj legyen.
A gyulladás – bár kellemetlen – a gyógyulás elengedhetetlen része. A prosztaglandin szintje megemelkedik, ha a szervezet sérülést vagy kóros folyamatot észlel. Ilyenkor fájdalom, melegség, duzzanat, mozgáskorlátozottság jelentkezik. Ezek a tünetek azonban nem ellenségek, hanem jelzőrendszerek: mint a piros lámpa a kereszteződésben, amely megállásra késztet – hogy elkerüljük a nagyobb bajt.
Tudományos háttér
A prostaglandin E2 (PGE2) kulcsszerepet játszik a gyulladásos fájdalom közvetítésében, ugyanakkor elengedhetetlen a szöveti regenerációhoz. (Ricciotti & FitzGerald, Physiology Reviews, 2011)
Gyulladáscsökkentők veszélyei – miért bánjon velük óvatosan?
Sokan azonnal fájdalomcsillapító után nyúlnak, ha baj van. A leggyakrabban alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint például az ibuprofen vagy a diklofenak, valóban csökkentik a fájdalmat. Csakhogy – és ez a legfontosabb! – a prosztaglandin termelését is gátolják, így a természetes gyógyulási folyamatokat akadályozzák.
Hétköznapi hasonlat: Ez olyan, mintha elnémítaná a tűzriasztót, miközben még ég a tűz. Nem hallja a zajt, de a tűz tovább pusztít.
Klinikai tapasztalatok
Több kutatás igazolja, hogy az NSAID-ok alkalmazása késlelteti az izomsérülések és csonttörések gyógyulását, főleg fiatal, aktív pácienseknél (Marsolais et al., American Journal of Sports Medicine, 2003). Vagyis, ha túl gyorsan próbálja "lekapcsolni" a fájdalmat, valójában lassítja a regenerációt.
A fájdalom – testünk üzenete
A fájdalom nem csupán egy kellemetlen tünet, hanem a test információs rendszere. Elmondja, mit nem szabad most terhelni, mozgatni. Gondoljon csak az állatvilágra: az érzékenység a fájdalomra a túlélés kulcsa.
Amikor fájdalmat érez, aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, nő a keringés, fokozódik az immunválasz – mindez a gyógyulást szolgálja.
Hétköznapi kép: Mintha egy városban áramszünet lenne – a figyelmeztető lámpák (fájdalom, gyulladás) mutatják, hogy valami nincs rendben. Nem a figyelmeztetés kiiktatása a cél, hanem a hiba elhárítása.
Fájdalomcsillapítás okosan! - A fájdalomcsillapítók árnyoldalai a regenerációban
- Gyomorfekély veszélye: NSAID-ok szedése csökkenti a prosztaglandint, így a gyomor védtelenné válik a savval szemben.
- Sportsérülés után: Ha azonnal NSAID-ot használ, lehet, hogy gyorsabban tud majd mozogni, mert nem fáj – de a sérült izom vagy ín lassabban gyógyul.
Gyakori kérdések (GYIK)
1. Mi az a prosztaglandin, és miért fontos nekem?
A prosztaglandin egy természetes, hormonhatású anyag, amely gyulladásban, fájdalomban, szervek védelmében és gyógyulásban játszik kulcsszerepet.
2. Mit tegyek, ha fáj a vállam, bokám vagy térdem?
Először is figyeljen testének jelzéseire! Ha a fájdalom elviselhető, ne szedjen azonnal NSAID-ot. Inkább pihentesse, hűtse és csak szükség esetén (orvosi javaslatra) használjon fájdalomcsillapítót.
3. Mikor szedhetek gyulladáscsökkentőt?
Csak akkor, ha az orvosa vagy gyógytornásza javasolja, illetve ha kifejezetten indokolt (pl. erős, elviselhetetlen fájdalom esetén).
4. Milyen természetes módon támogathatom a gyógyulást?
Megfelelő pihenéssel, kiegyensúlyozott étrenddel, lassú fokozatos mozgással, elegendő folyadékkal, és a test jelzéseinek tiszteletben tartásával.
5. Igaz, hogy a fájdalom "jó" dolog is lehet?
Igen, bizonyos mértékig. A fájdalom segít elkerülni a további sérülést, és a regeneráció szükséges része.
Záró gondolataim
Kérem, ne tekintse a fájdalmat, gyulladást az ellenségének! Ezek a test bölcs figyelmeztetései, amelyek – ha jól értelmezi őket – az egészsége legjobb védelmezői lehetnek.
Mindig kérje ki szakember véleményét, és ne feledje: a prosztaglandin nem ellenség, hanem szövetséges a gyógyulásban.
Szakirodalmi hivatkozások:
1. A prosztaglandin szerepe az emberi szervezet működésében
- Ricciotti, E., & FitzGerald, G. A. (2011). Prostaglandins and inflammation. Physiological Reviews, 91(4), 1327–1356.
https://doi.org/10.1152/physrev.00031.2010
➡ Átfogó áttekintés a prosztaglandinok fiziológiai szerepéről az immun-, gyomor-bélrendszeri, idegrendszeri és vaszkuláris rendszerekben.
2. A gyulladás és a fájdalom természetes, szükséges folyamat
- Calder, P. C., et al. (2017). Inflammatory disease processes and interactions with nutrition. British Journal of Nutrition, 118(9), 649–658.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19586558/
➡ Kiemeli a gyulladás kettős szerepét: a gyógyulást szolgáló, de krónikus esetekben káros mechanizmusok határmezsgyéjén.
3. NSAID-ok és sebgyógyulás gátlása
- Marquez, G., et al. (2005). The use of NSAIDs and their effect on bone healing. Journal of the American Academy of Orthopaedic Surgeons, 13(5), 283–290.
➡ Az NSAID-ok káros hatása a csont és kötőszövet gyógyulására kísérleti és klinikai bizonyítékokon keresztül. - Marsolais, D., et al. (2003). Nonsteroidal anti-inflammatory drug use and healing of bone, muscle, tendon, and ligament injuries. The American Journal of Sports Medicine, 31(3), 355–363.
➡ Klasszikus hivatkozás sportrehabilitációban, különösen izomsérülések utókezelésében.
4. Paracetamol: centrális fájdalomcsillapító, de túladagolás veszélyes
- Anderson, B. J. (2008). Paracetamol (Acetaminophen): mechanisms of action. Paediatric Anaesthesia, 18(10), 915–921.
https://doi.org/10.1111/j.1460-9592.2008.02764.x
➡ Leírja a paracetamol centrális hatásmechanizmusát COX-gátláson és szerotonerg rendszeren keresztül.
„Paracetamol túladagolás és májkárosodás, Alzheimer-kockázat”
- Salahudeen, M. S., et al. (2014). Paracetamol use and risk of Alzheimer's disease: systematic review. Drugs & Aging, 31(11), 843–853.
➡ Kritikus áttekintés a hosszú távú paracetamol-használat és neurodegeneráció kapcsolatáról. - Lee, W. M. (2004). Acetaminophen and the U.S. Acute Liver Failure Study Group: Lowering the risk of hepatic failure. Hepatology, 40(1), 6–9.
➡ Az Egyesült Államok akut májelégtelenségi regiszterének elemzése a paracetamol okozta halálesetek kapcsán.
5. A fájdalom fiziológiás szerepe, nemcsak negatív élmény
- Melzack, R., & Katz, J. (2013). Pain. Wiley Interdisciplinary Reviews: Cognitive Science, 4(1), 1–15.
https://doi.org/10.1002/wcs.1201
➡ Klasszikus idegtudományi keretbe helyezi a fájdalmat mint a túléléshez szükséges információs rendszert. - Butler, D. S., & Moseley, G. L. (2013). Explain Pain. Noigroup Publications.
➡ Bár könyv formátumú, de széles körben idézett forrás a modern fájdalomneurofiziológiai szemlélethez.
6. Szimpatikus aktiváció, mint gyógyulást fokozó válasz
Tracey, K. J. (2002). The inflammatory reflex. Nature, 420(6917), 853–859.
➡ Leírja, hogyan szabályozza a vegetatív idegrendszer (különösen a szimpatikus és paraszimpatikus ág) az immunválaszt és gyulladást.
Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.
Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.
Vázizmok, izomatrófia (más néven izomsorvadás), izomfehérje, homeosztázis, endoplazmatikus retikulum, fiziológiás és kóros stressz, fehérjeszintézis, szabályozó mechanizmusok, tréning és tréningtervezés. Mi a közös ezekben? Bemutatjuk a cikkben.
Miért fontos a vázizom?
A vázizom az emberi test legnagyobb "szerve", testsúlyunk kb. 40%-át adja. Létfontosságú, mert számos funkciót biztosít testünkben a mozgást, az ízületek és belső szervek védelmét. Ez az izomtömeg hatalmas fehérjetároló, amelyet éhezés idején, vagy életveszélyes helyzetekben használnak. Ez utóbbi azonban nem mehet hosszú távon, mert izom energiaforrásként való folyamatos használata végül veszélyezteti annak működését.
Az izom egy metabolikusan aktív szövet. Glükózt használja fő energiaforrásként. Fiziológiai és kóros stressz szabályozza. Az izom homeosztázis egy rendkívül fontos tényező.
Testünket a mindennapok során fiziológiás és kóros stressz folyamatok érik és az izom ezekre a tömegének, vagy funkciójának csökkentésével, vagy növelésével válaszol. E szemszögből nézve fiziológiás izomtömeg csökkenésnek nevezhető pl. sporttevékenység befejezése után bekövetkező izomtömeg csökkenés, de talán még ide lehet sorolni azt is, amikor tehermentesítés miatt következik be a terhelés csökkenés és emiatt a tömeg csökkenés. Aztán az aktivitás visszaállításával ezek rendeződnek. Kóros izomtömeg csökkenése valamilyen társbetegségekhez társulva alakul ki és a társbetegségek során megváltozott működési egyensúlyi helyzetek/zavarok kapcsán keletkező és felszaporodott anyagok, anyagcsere termékek, bomlástermékek, visszafordíthatatlanul romló, vagy csak gyógyszerrel szabályozható szervi folyamatok miatt kóros funkcióváltozás is kialakul. Ilyen kóros pl. a beidegzés elvesztése valamilyen idegrendszeri betegség kapcsán, vagy olyan súlyos megbetegedésekben, mint a végstádiumú szívbetegség, daganatos betegség, veseelégtelenség, krónikus obstruktív légúti megbetegedés.
Izomfehérje homeosztázis bonyolult szabályozó rendszerek alapján biztosított
Az izomfehérje homeosztázist (Más néven proteosztázist) a fehérjeszintézis, a minőség ellenőrzés és a lebontás kritikus egyensúlya biztosítja. Az izomsorvadás során a kontraktilis fehérjéket az ubiquitin proteaszóma rendszer (UPR), az autofágia lizoszómális útvonal (ALP) és a proteázok, például a kalpainok és a kaszpázok lebontják.
Mi történik pontosan az izomsorvadás során?
ALP lizoszómális proteolitikus enzimeket alkalmaz a fehérje aggregátumok és membránfehérjék lebontására. Az UPR egy citoszolikus és nukleáris gépezet, amely a citoszolikus és nukleáris fehérjék célzott lebomlását közvetíti. A fehérjeminőség ellenőrzés részeként az UPR felelős a hibás fehérjék lebontásáért, pl. a nem teljes, rosszul hajtogatott, denaturált vagy oxidált fehérjékért, amelyek hajlamosak felhalmozódni és citotoxikus aggregátumokat képezni.
Az UPR számos betegségben szerepet játszik, mint például a rák, a neurológiai rendellenességek. vagy a gyulladás. Hiszen ez kulcsfontosságú pl. a sejtciklus szabályozásához, jelátvitelhez, a sejtfejlődéshez. Az immunrendszeren kívül tehát a vázizom is hozzájárul a gyulladást okozó citokininek termeléséhez és felszabadulásához
Mi az a fehérjeminőség ellenőrzés?
A fehérje lebontáshoz hasonlóan a fehérjeszintézist is szigorúan szabályozzák a miocitákban. Ezek a szabályozási mechanizmusok az endoplazmatikus retikulumban (rövidített nevén ER) fordulnak elő, amelyet az izmokban szarkoplazmatikus retikulumnak is neveznek. Az ER egy tubulusokból, hólyagokból és üregekből álló citoplazmatikus membránhálózat, a sejtmag membránjából a citoplazmába jut.
Az endoplazmatikus retikulum koordinálja a fehérjeszintézist és a kialakult fehérjék minőségének ellenőrzését is. Például az endoplazmatikus retikulum fehérjéket szabályozó képességét megzavarhatja a kalcium homeosztázisának zavara, hipoxia, vírusfertőzés, megnövekedett fehérje mennyiség, vagy megváltozott fehérje glikoziláció.
Stressz hatása a fehérjeszintézisre
Stress hatására az endoplazmatikus retikulumban felszaporodnak a rosszul hajtogatott fehérjék, amely aktiválja ezzel a minőség ellenőrző rendszerek működését (UPR rendszer). Vizsgálatok azt mutatják, hogy ellenállásos, vagy állóképességi edzések endoplazmatikus retikulumban stresszt váltanak ki, amely aktiválhatja a minőség ellenőrzések folyamatát, az UPS rendszereket. A rendszeres közepes intenzitású edzések pedig gyengítik a gének és fehérjék válaszait az endoplazmatikus retikulumban kialakult stresszel kapcsolatosan. Mindez a pozitív alkalmazkodás azonban csak akkor következik be és akkor eredményes, amikor az edzések intenzitásával és térfogatával arányos a pihenőidő is.
E tekintetben is fontos a tréning intenzitása, terjedelme és a szünetideje a rehabilitációban is? De nézzünk egyéb szempontokat is!
Vegyük csak alapul a sportrehabilitációban mindig hangoztatott szöveti sérülés típusától függő tréningtervezést. A tréningcélokat, a tréning szövetekre kifejtett hatását meghatározza az ismétlésszám, a szünetidő, a szériaszám, a tempó. Lehet mindezt lokálisan egy-egy izomcsoportra adekvátan megtervezni, de önmagában ez nem elegendő. Tágabb értelemben több izomcsoportra lokalizáltan, majd mozgáskoordinációs programban, illetve az idegrendszeri szabályozó mechanizmusok szemszögéből vezérelten is ki kell dolgozni a különféle sérülés típusokra jellemző un. piramis elveknek megfelelően a programokat.
Ezeknek az összeállítása, a kivitelezések irányítása, a betegvezetés, a többrétű visszacsatolások alapján újabb és újabb fejlesztési lehetőségek megteremtése stb. pedig már majd a speciálisan képzett gyógytornász, azaz a sport fizioterapeuta feladata: Miért? Mert egyedül ő rendelkezik olyan kompetenciával, amely a sérülés kezdetétől a gyógyulásig képes a helyes rehabilitációt biztosítani páciens számára. Ebbe az útba tudnak majd bekapcsolódni egyéb más szakmák képviselői is a megfelelő fázisokban.
Programok, tréningek, sportfizioterápia elérhető a PhysioVit® sportrehabilitációs rendelőben. Amennyiben baleset, vagy operáció után rehabilitációba kezd, ahol gyógytorna, manuálterápia, sportfizioterápia és trénigng szolgáltatások biztosítják a gyógyulását, akkor keressen fel minket rendelőnkben.
3000 nm-en komplex szolgáltatások csak az Ön egészsége érdekében! Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 
Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900
Témával kapcsolatos tanulmányok:
- Muscle endoplasmic reticulum stress in exercise Bruno B. Marafon, Ana P. Pinto, Eduardo R. Ropelle, Leandro P. de Moura, Dennys E. Cintra, José R. Pauli, Adelino S. R. da Silva (2022)
- Haberecht-Muller S, Kruger E, Fielitz J. Out of Control: The Role of the Ubiquitin Proteasome System in Skeletal Muscle During Inflammation. Biomolecules (2021)
- Langhans C, Weber-Carstens S, Schmidt F, Hamati J, Kny M, Zhu X, et al.. Inflammation-Induced Acute Phase Response in Skeletal Muscle and Critical Illness Myopathy.
- Hahn A, Kny M, Pablo-Tortola C, Todiras M, Willenbrock M, Schmidt S, et al.. Serum Amyloid A1 Mediates Myotube Atrophy via Toll-Like Receptors. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2020)
- Zanders L, Kny M, Hahn A, Schmidt S, Wundersitz S, Todiras M, et al.. Sepsis Induces Interleukin 6, Gp130/JAK2/STAT3, and Muscle Wasting. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2022)
- Busch K, Kny M, Huang N, Klassert TE, Stock M, Hahn A, et al.. Inhibition of the NLRP3/IL-1beta Axis Protects Against Sepsis-Induced Cardiomyopathy. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2021)
Teniszkönyök. Gondoltad volna, hogy ennek oka sokszor a csuklónál is kereshető?
Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).
Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?
Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.
A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).
Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.
1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.
2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.
3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.
Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:
- Deréktáji panaszok és a vállfájdalmak kapcsolata és kezelése.
- Alkari és kézfájdalmak - carpal tunnel szindróma és a teniszkönyök kapcsolata
- Fascia disztorziók és a teljesítmény. Intenzív sportrehabilitáció a fascialáncok viszonylatában.
- Sarokcsonti panaszok hátterében rejtőző okok. Hogyan alkalmazzuk a fascialáncokat sarokcsonti panaszok esetén a komplex terápiákban?
Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
PhysioVit® | Lökéshullám terápia | Effektíven a mozgásszervi panaszok, krónikus fájdalmak megszüntetéséért!
Lökéshullám terápia: A modern rehabilitáció hatékony eszköze
A krónikus szöveti elváltozások, patológiás folyamatok megállítása és a hatékony rehabilitáció minden gyógytornász számára kiemelt jelentőséggel bír. A PhysioVit csapata ezért vezette be Lökéshullám Terápia képzését, amely nem csupán egy eszköz, hanem egy komplex, tudományos alapokra épülő terápiás szemléletet képvisel. A képzés során a hangsúly a szöveti regenerációs folyamatokon és a gyógyító ingereken van, függetlenül attól, hogy milyen gyártó készülékét alkalmazzák.
Mi is az a lökéshullám terápia, és hogyan működik?
A lökéshullám terápia során egy speciális készülék akusztikus hullámokat generál, amelyek behatolnak a szövetekbe, és ott mechanotranszdukciót indítanak el. Ez a folyamat a sejtek számára mechanikai stimulust biztosít, amely biokémiai aktivitássá alakul. Az eredmény? Fokozott vérkeringés, javuló anyagcsere, gyulladáscsökkentés, valamint a szövetek regenerációs képességének jelentős növekedése.
A kezelés során alkalmazott hullámok intenzitása és frekvenciája a szövet típusától és a sérülés mértékétől függően precízen beállítható, így a terápia teljes mértékben testreszabható.
A lökéshullám terápia előnyei és hatásai
A lökéshullám terápia számos területen bizonyított hatékonysággal bír:
- Fájdalomcsillapítás: Azonnali és hosszú távú fájdalomcsökkentés, akár már az első kezelést követően.
- Gyulladáscsökkentés: A helyi vérbőség elősegíti a gyulladást csökkentő faktorok koncentrációját.
- Izomlazítás és görcsoldás: A kötött izomzat fellazítása és az izomcsomók oldása jelentősen javítja a mozgástartományt.
- Regeneráció ösztönzése: A sejtek biokémiai aktivitásának növelésével a szövetek stabilitása és szerkezete is javul.
- Gyógyszermentes kezelés: Non-invazív, mellékhatások nélküli megoldás a mozgásszervi problémák kezelésére.
Mikor javasolt a lökéshullám terápia?
A lökéshullám terápia számos mozgásszervi probléma esetén alkalmazható, például:
- Krónikus váll-, derék- és nyakfájások.
- Sarokfájdalmak, plantaris fasciitis és Achilles-ín problémák.
- Teniszkönyök, golfkönyök és más ínjellemző sérülések.
- Triggerpontok, izomcsomók és izomfeszülések kezelése.
- Sérülések utáni rehabilitáció és sportspecifikus regeneráció.
Miért válassza a PhysioVit képzését?
A PhysioVit által kínált lökéshullám terápia képzés nem csupán a készülék használatára összpontosít, hanem komplex tudományos alapokat nyújt. A résztvevők megismerhetik a szövetek fiziológiás tulajdonságait, a mechanotranszdukció jelentőségét, valamint a terápia pontos protokolljait, amelyek garantálják a hatékony kezelést.
Tegye meg az első lépést!
Ne várjon tovább, hogy tegyen az egészségéért! Hozza ki a maximumot a rehabilitációból – a PhysioVit csapatával! Regisztráljon most az online időpontfoglaló rendszerünkben, melyhez kattintson ide: app.physiovit.hu, és foglaljon időpontot még ma!
Tegyük együtt jobbá az életminőségét – várjuk szeretettel rendelőnkben!