Az aktív triggerpont (TP) lokális "kontrakciós" csomóként jelenik meg a harántcsíkolt izomban, amely nyugalomban is fájdalmat okozhat, nyomásra pedig jellegzetes, távoli területre kisugárzó panaszt vált ki.

Patofiziológiájának központi eleme a kapilláris kompresszió miatti lokális ischaemia és hipoxia, amely anaerob anyagcseréhez, savas miliőhöz (H⁺, laktát, ATP-bomlástermékek) és fájdalomkeltő mediátorok (bradykinin, substance P, prostaglandin E₂, ATP) felszaporodásához vezet. Ez a perifériás szenzitizációt fokozza, míg a gerincvelői „wind-up” és konvergencia mechanizmusok a központi szenzitizációt és a referált fájdalom jelenségét tartják fenn. A folyamatot fenntartó tényezők közé tartozik a szimpatikus túlműködés/stressz, a motoros véglemez-diszfunkció és a neurogén gyulladás.

Terápiás beavatkozás (triggerpont-presszúra, myofasciális technikák, dry needling, neuromobilizáció, aktív mozgásterápia és tartáskorrekció) hatására az izomtónus csökken, a kapilláris perfúzió helyreáll, az acidózis és a mediátor-terhelés mérséklődik, így a nociceptor-ingerlékenység és a központi szenzitizáció visszaszorul. A mindennapi menedzsmentet a rendszeres testmozgás, bemelegítés–nyújtás, ergonómia és stresszkezelés egészíti ki. Következtetés: az aktív TP-k időben történő felismerése és célzott, multimodális kezelése hatékony a fájdalomkör megszakításában és a funkció helyreállításában.

1. Mi az aktív triggerpont? – Az izomcsomók, amik mindig rosszkor jönnek

Képzelje csak el: ül az irodában, épp befejezné az e-mailt, amikor hirtelen a vállába éles fájdalom hasít. Ismerős? Az ilyen "váratlan vendégek" gyakran nem mások, mint aktív triggerpontok, vagyis aktív fájdalmat okozó izomcsomók. 

Az aktív triggerpont nem egyszerű izomfeszülés. Ezek az izomcsomók nyugalomban is fájhatnak, sőt, nyomásra a fájdalom átsugározhat a test más részeire is. Gondoljon csak arra, amikor a hátában érzett fájdalom a karjába sugárzik – szinte olyan, mintha "trükköznének" a fájdalom útvonalával.

A triggerpontok gyakran izomgyengeséget, beszűkült mozgástartományt és vegetatív tüneteket okoznak. Hát nem bosszantó? Szerencsére, ha megértjük a hátterét, már egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz!

2. A fájdalomkör titkai – Mi történik az izomban?

Most nézzük meg, mi zajlik ténylegesen odabent, amikor egy ilyen makacs triggerpont kialakul! Az alapvető gond az, hogy az izomban egy pici kontrakciós csomó keletkezik – olyan, mint egy kis csomó a ruhájában, amitől egész nap kényelmetlenül érzi magát.

Ez a csomó folyamatosan összehúzódva tartja az izomrostokat, így összenyomja a környező hajszálereket. Az eredmény? Az izom nem kap elég oxigént és tápanyagot, vagyis lokális ischaemia alakul ki. Ez kicsit olyan, mintha a növénye nem kapna vizet – előbb-utóbb elkezd szenvedni.

A hipoxiás (oxigénhiányos) környezet miatt az izom elkezd "izzadni" – egyre több savas anyag, például H⁺ ion, laktát, ATP-bomlástermék gyűlik fel, ami tovább ront a helyzeten. Így indul be a fájdalom körhintája.

3. Izomfeszültség – Miért fáj a csomó?

Az ischaemia miatt az izomszövet szó szerint "fuldoklik" az oxigénhiányban. Ezért annak anyagcseréje anaerob (oxigén nélküli) irányba tolódik – így keletkezik a hírhedt tejsav és savas kémhatás, ami tovább fokozza a fájdalmat.

Képzelje el, mintha dugóban ülne: a friss levegő nem jut be, csak a kipufogógáz szállong. Az izom is hasonlóan érzi magát, amikor a triggerpont miatt a vérkeringés lelassul. A savak, bomlástermékek csak gyűlnek, és egyre rosszabb lesz a helyzet.

Ez a helyileg nem csak fájdalmat okoz, hanem előkészíti a terepet a következő lépéshez: a gyulladásos anyagok felszaporodásához. Máris lépünk tovább!

4. Gyulladásos molekulák támadása – A fájdalom vegyi háborúja

Az oxigénhiányos, sérült izomsejtekből különféle fájdalomkeltő és gyulladást okozó anyagok szabadulnak fel. Ilyenek például a bradykinin, a substance P, a prostaglandin E₂ és az ATP. Ezek a molekulák igazi "csínytevők", akik felkeltik a környékbeli fájdalomérző idegvégződések figyelmét.

A bradykinin például tágítja az ereket, de egyben érzékenyebbé is teszi a fájdalomreceptorokat. A P "beindítja" a neurogén gyulladást, a prosztaglandin E₂ pedig szó szerint ráhangolja az idegeket a fájdalomérzékelésre. Az ATP és a H⁺ ionok is hozzájárulnak a fájdalomhoz, mintha egy igazi "vegyi támadás" zajlana az izomban.

Ez a folyamat elindítja a fájdalomérzetet, amely aztán a gerincvelőn keresztül az agyba jut. Na de miért lesz ettől minden még rosszabb?

5. Szenzitizáció – Amikor már "minden is" fáj

A gyulladásos közeg hatására a fájdalomreceptorok (nociceptorok) egyre érzékenyebbé válnak – ez a perifériás szenzitizáció. Ilyenkor már egy apró érintés, vagy egy enyhe mozdulat is fájdalmat okoz, mintha a bőre alatt minden idegszál "hisztizne".

A központi idegrendszerben is beindul a "wind-up" jelenség: a gerincvelő neuronjai túlműködnek, és az agy már túlzott reakciót ad minden fájdalomjelre. Ezért lehet, hogy a vállban lévő triggerpont miatt a fájdalom már a könyökéig vagy akár az ujjaiig is lesugározhat.

Ez a folyamat tartja fent a krónikus fájdalmat, és teszi lehetővé, hogy egy kis "csomó" ekkora galibát okozzon. De miért sugárzik ki a fájdalom?

6. Kisugárzó fájdalom – Az agy "félreértései"

A gerincvelőben az érzőrostok úgy futnak össze, mint a buszok egy forgalmas csomóponton. Az agy nem mindig tudja eldönteni, pontosan honnan érkezik a fájdalomjel. Ezért fordul elő, hogy a triggerpontból eredő fájdalmat egy távolabbi, de idegileg rokon területen érzékeli.

Ezért lehet, hogy egy nyaki triggerpont miatt fejfájást érez, vagy egy farizom-csomó miatt a lábába sugárzó fájdalma van. Gondoljon csak arra, amikor egy telefonhívásnál rossz helyre kapcsolják – az információ eljut Önhöz, de nem ott jelentkezik, ahol eredetileg indult.

Ez a referált fájdalom az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a triggerpontokat gyakran félrediagnosztizálják – de egy tapasztalt, triggerpont terápiában jártas gyógytornász "leleplezi" őket!

7. További bűntársak – Miért marad aktív a triggerpont?

A szimpatikus idegrendszer túlműködése, azaz a stressz, csak olaj a tűzre! Krónikus fájdalom vagy stressz hatására megnő az izomfeszülés és az érszűkület, így az izomcsomó továbbra is aktív marad. Kicsit olyan, mint amikor egy feszült nap után még a párnája sem kényelmes.

A motoros véglemez-diszfunkció is hozzájárul a helyzethez. Ilyenkor az érintett izomrészben folyamatosan acetilkolin szabadul fel, ami állandó izomösszehúzódást eredményez. Ez újabb csomókat hozhat létre – mintha a csomók "szaporodnának".

A neurogén gyulladás még tovább ront a helyzeten: a nociceptorokból visszafelé is szabadulnak fel gyulladáskeltő anyagok, így a környező szövetek is érintettek lesznek. Ez egy igazi ördögi kör!

8. Mi történik, ha végre oldjuk a triggerpontot? – A felszabadulás pillanata

Itt jön a jó hír: a triggerpont oldása után az izom feszülése azonnal csökken. A kapilláris keringés helyreáll, az acidózis megszűnik, a felgyülemlett bomlástermékek kiürülnek. Olyan ez, mint amikor végre kinyitja az ablakot egy fülledt szobában – minden fellélegzik.

A fájdalomkeltő mediátorok eltűnnek, a nociceptorok ingerlékenysége csökken. Az afferens inger (vagyis a fájdalomjel) mértéke is csökken, így a központi szenzitizáció is visszaszorul.

Végül beindul az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) válasz, és a szöveti regeneráció elindul. Az izom szó szerint "megkönnyebbül", és Ön is újra szabadon mozoghat!

9. Terápiás lehetőségek – Hogyan segít a gyógytornász?

A jó hír, hogy a triggerpontok kezelése ma már rutinfeladat egy képzett gyógytornász, gyógymasszőr számára. A triggerpont-nyomástechnika (presszúra), a myofasciális release (fascia mobilizáció), a dry needling (száraz tűkezelés) mind hatékony módszerek.

Neuromobilizációval és aktív mozgásterápiával, valamint tartáskorrekcióval hosszú távon is megszüntethetők a panaszok. A stresszmenedzsment és a vegetatív idegrendszer szabályozása szintén kulcsfontosságú a teljes gyógyulásban.

Ne feledje: minél előbb fordul szakemberhez, annál gyorsabban szabadulhat meg a makacs izomcsomóktól!

10. Hétköznapi példák – Hogyan ismerje fel a triggerpontot?

A mindennapokban számos helyzetben találkozhat triggerponttal. Például, amikor egy hosszú autóút után "beáll" a nyaka, vagy egy egész napos számítógépezés után a vállában érez szúró fájdalmat.

Ha gyakran ébred reggel nyak- vagy hátfájással, esetleg sportolás közben egy bizonyos mozdulatnál mindig ugyanott jelentkezik a fájdalom, nagy eséllyel aktív triggerpont is fokozhatja a panaszt. Minden esetben javasolt szakember segítségét kérni és a triggerpontok okozta "ördögi kört" megszüntetni. Még az elején!

A jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel – megfelelő bemelegítéssel, nyújtással, rendszeres mozgással – sokat tehet a megelőzésért is!

11. Tippek a mindennapi élethez – Így előzze meg a fájdalomkört!

A triggerpontok kialakulása ellen az egyik legjobb "fegyver" a rendszeres mozgás és a helyes testtartás. Próbáljon meg óránként felállni, nyújtózni, változtatni a testhelyzetét.

Fontos a stressz kezelése is, hiszen az állandó feszültség csak fokozza az izomcsomók kialakulását. Ha teheti, relaxáljon, meditáljon, vagy végezzen légzőgyakorlatokat – az izmai is hálásak lesznek érte!

Végül ne feledje! Ha tartós fájdalmat tapasztal, kérjen segítséget szakembertől! Egy gyógytornász személyre szabott tanácsokkal és kezeléssel segíti visszanyerni a mozgás szabadságát.

12. Ne adja át magát a csomóknak!

Az aktív triggerpont egy alattomos kis izomcsomó, amely képes az egész testet "felbolygatni".  Megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel és szakértői segítséggel a fájdalomkör megtörhető.

Ha szeretné, hogy újra könnyedén mozogjon, ne habozzon! Keressen fel egy gyógytornászt és kezdje el a célzott terápiát! Az izmai is meghálálják.

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Cikkhez használt források:

1. Shah JP, Danoff JV, Desai MJ et al. (2005): Biochemicals associated with pain and inflammation in myofascial trigger points
2. Simons DG, Travell JG, Simons LS: Myofascial Pain and Dysfunction – The Trigger Point Manual
3. Mense S (2008): Muscle pain: mechanisms and clinical significance
4. Fernández-de-las-Peñas C, Dommerholt J (2016): Trigger Point Dry Needling for Musculoskeletal Pain Syndromes

Valószínűleg Ön is tapasztalta már, hogy egy makacs, fájdalmas izomcsomó milyen makacsul tudja rontani a mindennapokat: akár egy rossz testtartás, akár egy régi sportsérülés vagy stressz az oka, az úgynevezett triggerpontok nemcsak helyi fájdalmat, de kisugárzó panaszokat, mozgáskorlátozottságot is okozhatnak. De vajon mi történik a háttérben, amikor egy szakképzett terapeuta oldja ezeket a csomókat? Hogyan befolyásolja mindez a gyulladásos mediátorokat, és miként járul hozzá a fájdalom csillapításához vagy a regenerációhoz? Merüljünk el együtt a biokémia és a mindennapok találkozásánál!

A triggerpontok oldása – akár manuálterápiával, vagy egyéb módszerekkel – jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. Ezek közvetlenül befolyásolják a gyulladásos mediátorok szintjét, eloszlását, és azok hatását a perifériás nociceptorokra és a környező szövetekre.

Mi is az a triggerpont, és miért fáj?

Gondoljon csak egy kötött, feszes izomrészre, ahol az izomrostok szó szerint "összeakadnak", és helyileg egy csomó szerű keményedést tapinthatunk. Ez a triggerpont. Általában nemcsak ott fáj, ahol megtapintjuk, hanem a fájdalom kisugárzik – például egy vállövnél található zom triggerpontja fejfájást vagy karba sugárzó panaszt is okozhat.

A háttérben aktív gyulladásos folyamatok zajlanak, amelyek során különböző molekulák – úgynevezett gyulladásos mediátorok – szabadulnak fel a szövetekben.

1. Triggerpontban megfigyelhető gyulladásos mediátor-aktivitás (kiinduló állapot)

Egy aktív triggerpontban kimutathatóan megemelkedik több fájdalmat fenntartó és gyulladást generáló molekula szintje. Ezek közül a legfontosabbak:

• Bradykinin – erősen gyulladáskeltő anyag, a fájdalomérzet fokozója
• Substance P – idegi ingerületátvivő, ami a fájdalom és a gyulladás fenntartásában kulcsszereplő
• Prostaglandinok (PGE2) – gyulladást és fájdalmat generáló molekulák
• TNF-α, IL-1β, IL-6 – proinflammatorikus (gyulladást fokozó) citokinek
• H⁺ ionok, laktát – savas kémhatású anyagok, amelyek fokozzák a helyi acidózist (savasságot)
• ATP – energiaforrás ugyan, de magas szintje purinerg receptorokon keresztül szintén fájdalmat okoz

Ezek a mediátorok:

• Érzékenyítik a perifériás nociceptorokat (fájdalomérző idegvégződéseket)
• Fokozzák a neurogén gyulladást (axon reflexeken keresztül)
• Gátolják a lokális mikrokeringést, ami ischaemiát (helyi oxigénhiányt) okoz – ez az "ördögi kör", amiből nehéz kitörni

Hétköznapi példa: Képzelje el, hogy egy hosszan tartó számítógépes munka után fáj a nyaka, vállöve. Tapintásra egy kemény csomót érez, ami nyomásra szinte "kilő" a fejébe, vállába. Ez a triggerpont, melyben ezek a gyulladásos mediátorok tobzódnak.

2. Triggerpont oldás hatásmechanizmusa – gyulladáscsökkentés

A. Mikrokeringés javulása

Amint a triggerpont oldása történik – akár manuálterápiával, vagy más módszerrel –, az izomfeszülés oldódik. Ezáltal megszűnik a kapillárisok (hajszálerek) kompressziója, javul a helyi vérkeringés, több oxigén és tápanyag jut a területre.

• Az acidózis csökken, a káros anyagcseretermékek (H⁺, laktát, PGE2) kiürülnek, mint amikor a szellőztetéssel friss levegőt enged be egy fülledt szobába.

B. Gyulladásos mediátorok koncentrációjának csökkenése

Akár a külföldi országokban többször használt dry needlingről, akár egyszerű mechanikus nyomásról van szó, a terápiás beavatkozás mikrosérüléseket okozhat. Ez kontrollált, enyhe gyulladásos választ vált ki, amit gyorsan követnek az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) folyamatok.

• A megnövekedett helyi véráramlás szó szerint "kimossa" a gyulladásos mediátorokat a területről.

C. Nociceptor deszenzitizáció

A fájdalomérző receptorok (például a bradikininre, ATP-re és H⁺-ra érzékeny TRPV1, ASIC receptorok) aktivitása csökken. A substance P és CGRP felszabadulása mérséklődik, a neurogén gyulladás visszahúzódik.

• Mondhatni, "elcsendesednek" a fájdalomjelzők, kevésbé lesz érzékeny a terület.

D. Antiinflammatorikus faktorok aktiválódása

Az IL-10 és TGF-β antiinflammatorikus citokinek szintje nőhet. Emellett a glükokortikoid-receptor útvonal és a vagus-vezérelt gyulladáscsökkentő reflex is stimulálódhat.

• Ezek a saját szervezetünk "belső gyógyszerei", amelyek a gyulladás lecsengését segítik.

Hétköznapi példa

Olyan ez, mint amikor egy eldugult lefolyót kitisztít: az állott, kellemetlen szagú víz helyére friss, tiszta víz áramlik be.

3. Központi következmények

Az izgalmas rész csak most következik: amikor a perifériás (helyi) fájdalombemenet csökken, az agyba, gerincvelőbe futó idegek ingerlése is mérséklődik.

• A gerincvelő hátsó szarvának neuronjai kevésbé lesznek "hiperaktívak" – így csökken a centrális szenzitizáció, vagyis az egész központi idegrendszer érzékenysége a fájdalomra.
• A szimpatikus idegrendszeri tónus is csökkenhet – ez szintén segít a triggerpontok fenntartásában.

Hétköznapi példa

Gondoljon egy elnémított riasztóra: ha megszűnik a felesleges zaj, nyugodtabbá válik az egész környezet.

Összefoglalva: Mi történik az oldódás után?

• Feszülés oldása → javul a keringés
  – Metabolitok, gyulladásos anyagok eltávoznak.
• Gyulladásos mediátorok kiürülnek
  – Perifériás érzékenység csökken.
• Nociceptorok ingerlékenysége csökken
  – Fájdalom csillapodik.
• Antiinflammatorikus mediátorok aktiválódnak
  – Szöveti regeneráció indul.
• CNS felé érkező fájdalombemenet csökken
  – Központi szenzitizáció mérséklődik.

Gyakori kérdések a triggerpont oldásáról és a gyulladásos mediátorokról

1. Fájdalmas a triggerpont oldása?
Gyakran kellemetlen lehet, de a legtöbb esetben átmeneti, és a kezelést követően a fájdalom jelentősen enyhül.

2. Mennyi idő alatt érezhető a javulás?
Sokszor már az első kezelés után is érezhető a változás, amely a kezelést követő 1-3 napban tovább javul, de krónikus esetben több alkalom is szükséges lehet.

3. Visszatérhet a triggerpont?
Igen, ha az eredeti kiváltó ok (rossz testtartás, stressz, túlterhelés) nem szűnik meg, a triggerpont újra kialakulhat.

4. Miért fontos a gyulladásos mediátorok kiürülése?
Mert ezek felelősek a fájdalom, feszülés, mozgásbeszűkülés nagy részéért – eltávolításukkal a szervezet képes a regenerációra.

5. Milyen módszerek a leghatékonyabbak?
A triggerpontok oldása — akár manuálterápiával, dry needlinggel, vagy egyéb módszerekkel — jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. A hatékonyság egyéni, de a kombinált terápiák általában a leggyorsabb eredményt hozzák.

Ne feledje!

A triggerpontok oldása nem csak a fájdalom csökkentéséről szól. A szöveti regeneráció, a gyulladásos mediátorok eltávolítása, a vérkeringés javítása, a központi idegrendszer "lenyugtatása" mind-mind hozzájárul a hosszú távú egészséghez és jó közérzethez. Gondoljon rá úgy, mint egy nagytakarításra a szervezetben: a feszültség, a fájdalom, a gyulladás helyét átveszi a mozgékonyság, a frissesség, az életkedv.

Ha Ön is szeretné megtapasztalni, milyen érzés, amikor a régóta fennálló izomfeszülés végre kienged, keresse fel szakemberét — és hagyja, hogy testében elinduljanak ezek a pozitív biokémiai változások!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Miért érdemes megállni egy percre?

A triggerpontok és a gyulladásos mediátorok kapcsolata olyan rejtély, amely az elmúlt évtizedekben a myofasciális fájdalom szindróma (MPS) kutatásának központi témájává vált. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ez a téma tele van izgalmas tudományos felfedezésekkel, amelyek nemcsak a fájdalom megértéséhez, hanem hatékony kezeléséhez is közelebb visznek minket. Kényelmesen dőlj hátra, és merülj el ebben a világban, amelyről talán eddig nem is tudtad, hogy létezik!

Triggerpontok: Az izom "stresszgombjai"

Először is, mi az a triggerpont? Képzeld el, hogy az izmaidban apró kis "stresszgombok" vannak, amelyek, ha megnyomják őket, fájdalmat okoznak.

Aktív vs. lappangó triggerpont

• Aktív triggerpontok: Ezek olyan aktív kis csomók, amelyek spontán fájdalmat okoznak, és gyakran kisugároznak más testtájakra. Gondolj rájuk úgy, mint a tested "riasztórendszerére".
• Lappangó triggerpontok: Ezek csak akkor fájnak, ha megnyomod őket – olyanok, mint a csendes szomszéd, aki csak akkor "szólal meg", ha valami zavarja.

Ezek a pontok rendkívül bosszantóak lehetnek, de van egy jó hír: a megfelelő terápiás megközelítéssel hatékonyan kezelhetők!

Gyulladásos mediátorok szerepe: Miért fontosak?

Most jön a tudományos rész, de ne aggódjon, nem lesz unalmas! A gyulladásos mediátorok olyan kémiai anyagok, amelyek az aktív triggerpontok területén gyulladást és fájdalmat okoznak.

A legfontosabb mediátorok

• P. anyag: Ez a kis neuropeptid a fájdalom közvetítésében játszik szerepet, mintha egy fájdalom-erősítő rádióadó lenne.
• Bradykinin: Nemcsak fájdalmat okoz, hanem az ereket is kitágítja, mint egy kis gyulladásos "tűzijáték".
• Citokinek: Az igazi gyulladás-generátorok, amelyek hosszú távon is fenntartják a fájdalmat.

Ezek az anyagok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fájdalom ne csak helyi, hanem szisztémás probléma legyen.

Hogyan alakul ki egy triggerpont?

Ez az a rész, ahol a tudomány és a mindennapi élet találkozik. Gondolj egy szoros határidőre vagy egy rossz testtartásra – ezek mind közvetlenül hozzájárulhatnak a triggerpontok kialakulásához.

A folyamat lépései

1. Túlterhelés vagy stressz: A túlzott fizikai vagy mentális stressz az első lépés.
2. Izomösszehúzódás: A stressz hatására az izmok összehúzódnak, és kialakul az ischaemia (vérellátási zavar).
3. Gyulladás: Az ischaemia gyulladásos mediátorokat szabadít fel, amelyek fájdalmat okoznak.

Ez egy ördögi kör, amelyet azonban meg lehet szakítani!

A központi idegrendszer szerepe: Több, mint gondolná!

A fájdalom nemcsak az izmokban történik – az agy és a gerincvelő is részt vesz benne.

A szenzitizáció jelensége

Amikor a perifériás gyulladásos mediátorok aktiválják a nociceptorokat (fájdalomérzékelő receptorokat), az ingerület a gerincvelőbe kerül. Ha ez a folyamat hosszú ideig fennáll, a központi idegrendszer szenzitizálódik, ami azt jelenti, hogy a fájdalomérzet felerősödik.

Krónikus fájdalom

Krónikus esetben már minimális inger is extrém fájdalmat okozhat – ez az, amit "centrális szenzitizációnak" nevezünk.

Terápiás lehetőségek: A megoldás kulcsa

Most, hogy már tudja, miért fáj, nézzük meg, mit tehet ellene!

Stretching és fascia mobilizáció, triggerpont terápia

A nyújtás és a fascia mobilizációja és a triggerpont terápia segít:

• Csökkenteni az ischaemiát
• Javítani a vérkeringést
• Felszabadítani az izmokat a feszülés alól

Mindezek miatt keressen fel egy szakembert, aki jártas a triggerpont terápiás kezelésekben.

További terápiák

• Lágylézer és ultrahang: A gyulladás csökkentésére és a gyógyulás serkentésére.
• Lökéshullám terápia: keringés javítása és a tónus normalizálása

Az aktív triggerpontok tanulsága

Az aktív triggerpontok nem csupán biomechanikai problémák, hanem a neuroimmunológiai rendszer részei is. Ez azt jelenti, hogy kezelésük több szinten történik:

• Lokálisan: A fájdalmas pontokon.
• Szisztémásan: Az egész szervezetre hatva.

A fájdalom tehát nem mindig arányos a látható károsodással – a gyulladásos kör és a szenzitizáció döntő szerepet játszik.

Miért fontos a megfelelő terápia?

A megfelelő kezelés nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem az életminőséget is javítja. A triggerpontok kezelése olyan, mint egy "reset" gomb az izmai számára.

Összefoglalva

A triggerpontok és gyulladásos mediátorok kapcsolata bonyolult, de izgalmas világot nyit meg előttünk. A megfelelő terápiás megoldásokkal nemcsak a fájdalmát csökkentheti a kezelés, hanem az életminőséget is jelentősen javíthatja. Ne feledje! A fájdalom nem a végállomás – mindig van megoldás!

Hogyan segíthet a PhysioVit? Részletek itt...

Miért olyan fontos a harántcsíkolt izmokban található csomók (triggerpontok) kezelése a mozgásszervi diagnosztikában? Mikor kell gyógytornászként ezt a terápiát választanunk?

Ezek a kérdések gyakran előkerülnek a fizioterápia világában, hiszen a triggerpont terápia nemcsak a fájdalomcsillapításban, hanem az életminőség jelentős javításában is kiemelkedő szerepet játszhat. A mai bejegyzésben egy valós eset tanulságait osztjuk meg, bemutatva, hogy miként segíthet a triggerpont terápia a tartós, mozgás hatására fokozódó fájdalmak kezelésében.

Egy tanulságos történet: Fiatal sportoló küzdelme a mellkasi fájdalmakkal

Nemrégiben egy fiatal CrossFit sportoló keresett fel minket, aki hosszú ideje szúró mellkasi fájdalmaktól szenvedett. A fájdalom a szegycsonti régióban, valamint a lapockák között jelentkezett, és mozgás vagy testtartás-változás során tovább fokozódott. A probléma nemcsak a mindennapi életét, hanem a sportbeli teljesítményét is rendkívüli módon korlátozta.

A sportoló már számos kezelést kipróbált, beleértve rendszeres masszázst, gyógytornát, lökéshullám terápiát és elektroterápiát. Orvosai kizárták a szívbetegséget, gerincsérvet és egyéb strukturális eltéréseket, de a fájdalom nem szűnt meg. Ilyen helyzetben fontos, hogy a terapeuta ne csak a tünetekre, hanem az egész test működésére koncentráljon.

A probléma gyökereinek felderítése

Az állapotfelmérés során egyértelművé vált, hogy nem a fájdalmas zóna közvetlen kezelése fogja megoldani a problémát. A fájdalmas zónában sem izomcsomók, sem csigolyablokk, sem idegbecsípődés nem volt tapintható. Ehelyett az egész test funkcionális összefüggéseit vizsgáltuk meg.

A részletes vizsgálat elvezetett minket a supraclaviculáris háromszöghöz, valamint a musculus scalenus anterior, medius és posterior izomcsoportokhoz. Ezen a területen kifejezetten feszült myofasciális csomókat és csonthártya megvastagodásokat találtunk. Ezek az izmok, valamint az I-II. bordák kapcsolatban állnak a mellkasi fájdalmakkal, és a speciális manuálterápiás provokációs próbák során a szúró mellkasi fájdalmak azonnal reprodukálhatók voltak.

Az első kezelés: Az izomegyensúly helyreállítása

Miután azonosítottuk a fájdalom forrását, azonnal megkezdtük a kezelést. A lágyrész-manuálterápiás technikák segítségével a triggerpontokat célzottan kezeltük, és az izomegyensúly helyreállítására fókuszáltunk. Már az első óra után a páciens jelentős javulásról számolt be: a szúró mellkasi fájdalom szinte teljesen megszűnt.

Ez azonban csak az első lépés volt. A hosszú távú eredmények eléréséhez a terápia második fázisában a fájdalom kiváltó okainak megszüntetésére összpontosítottunk. Ehhez stabilizáló, korrekciós tornagyakorlatokat vezettünk be, amelyek hozzájárulnak az izomegyensúly fenntartásához és a helyes testtartás kialakításához.

Miért nélkülözhetetlen a Triggerpont Terápia?

A triggerpont terápia kiemelkedő szerepet játszik a mozgásszervi terápiában. Az alábbiakban összefoglaljuk, miért:

• Gyors fájdalomcsillapítás: A triggerpontok célzott kezelése már az első alkalommal érezhető eredményeket hozhat.
• Differenciált mozgásszervi diagnosztika: Könnyebben eldönthető, hogy az idegi fájdalom honnan ered. Porckorong bántalom miatt, vagy izomcsomó aktivitása miatt.
• Az életminőség javítása: A fájdalom megszüntetése lehetővé teszi, hogy a páciens újra élvezhesse mindennapi életét és sporttevékenységét.
• Komplex megközelítés: Nem csupán a fájdalmas területet kezeli, hanem az egész test funkcionális összefüggéseit is figyelembe veszi.
• Tartós eredmények: A helyes testtartás és az izomegyensúly visszaállítása hosszú távon fenntartható eredményeket biztosít.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Mi az a triggerpont?
A triggerpont egy feszült izomcsomó, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat, gyakran kisugárzó fájdalommal együtt.

2. Hogyan működik a triggerpont terápia?
A terápia során a gyógytornász manuális technikák segítségével dolgozik az izomcsomók felszabadításán, a fájdalom csökkentésén és a mozgástartomány javításán.

3. Milyen gyorsan várható eredmény?
Sok esetben már az első kezelés után érezhető a fájdalom enyhülése. A tartós eredmény eléréséhez több kezelés szükséges.

4. Kinek ajánlott a triggerpont terápia?
Bárki számára, aki mozgásszervi fájdalmakkal küzd, különösen azoknak, akiknél a hagyományos kezelések nem hozták meg a kívánt eredményt.

5. Van mellékhatása a kezelésnek?
A kezelés biztonságos, de az első alkalmak után enyhe izomérzékenység előfordulhat. Ez természetes reakció, amely gyorsan elmúlik.

Összegzés és cselekvési felhívás

Ez a történet újra bebizonyította, hogy a mozgásszervi fájdalmak kezelésében a trigger- és tenderpont terápia milyen hatékony eszköz lehet. Ha Ön is hasonló problémákkal küzd, ne várjon tovább! Egy alapos állapotfelmérés és személyre szabott kezelési terv segíthet abban, hogy visszanyerje fájdalommentes életét.

Tegye meg az első lépést még ma! Keressen fel egy tapasztalt gyógytornászt, és ne hagyja, hogy a fájdalom tovább korlátozza az életét! Az élet túl rövid ahhoz, hogy fájdalommal éljen – kezdje el a változást még ma!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom:

Ajánlott nemzetközi szakirodalom – könyvek:

1. "Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual"

Szerzők: Janet G. Travell, David G. Simons
Ez a kétkötetes mű a legelismertebb alapmű a triggerpont-terápia területén. Az első kötet a felsőtestre, a második az alsótestre koncentrál.
Tartalmaz anatómiai ábrákat, kezelési módszereket, klinikai tapasztalatokat.

2. "The Trigger Point Therapy Workbook: Your Self-Treatment Guide for Pain Relief"

Szerző: Clair Davies, Amber Davies
Egy közérthető, gyakorlati útmutató, laikusoknak és terapeutáknak is.
Kiváló választás otthoni használatra vagy páciensoktatás céljára.

3. "Myofascial Trigger Points: Pathophysiology and Evidence-Informed Diagnosis and Management"

Szerzők: Jan Dommerholt, César Fernández-de-las-Peñas
Egy tudományos, modern szemléletű könyv, amely ötvözi az elméleti hátteret a klinikai gyakorlatban alkalmazott technikákkal.
Fizioterapeutáknak, orvosoknak, manuálterapeutáknak ajánlott.

4. Myofascial Pain and Dysfunction: A Clinical Guide to Trigger Points

• Szerzők: Leon Chaitow, Judith DeLany
• Kiadás: Churchill Livingstone
• Rendkívül jól strukturált és olvasmányos mű, modern szemléletű manuálterápiás megközelítéssel.
• Nagy hangsúly van a gyakorlati alkalmazáson, kiválóan használható oktatásra is.

3. Clinical Mastery in the Treatment of Myofascial Pain

• Szerző: Lucy Whyte Ferguson, Robert Gerwin
• Kiadó: Lippincott Williams & Wilkins
• Haladó szintű klinikai útmutató tapasztalt szakemberek számára.
• Integrálja az orvosi és gyógytornászi szemléletet.

Tudományos cikkek és publikációk:

1. Myofascial trigger points: pathophysiology and evidence-informed diagnosis and management

• Szerző: Dommerholt, J., Bron, C., & Gerwin, R. D.
• Folyóirat: Best Practice & Research Clinical Rheumatology, 2007
• DOI: 10.1016/j.berh.2007.01.008
• Átfogó cikk a triggerpontok élettanáról, diagnosztikájáról és kezeléséről.

2. Trigger point dry needling for the treatment of myofascial pain syndrome: a systematic review

• Szerző: Tough, E. A., White, A. R., Cummings, T. M., Richards, S. H., & Campbell, J. L.
• Folyóirat: British Journal of General Practice, 2009
• DOI: 10.3399/bjgp09X420947
• A száraz tűszúrás (dry needling) hatékonyságát vizsgálja triggerpont fájdalomban.

3. Effectiveness of physical therapy interventions for myofascial pain syndrome: A systematic review

• Szerző: Cagnie, B., Dewitte, V., Barbe, T., Timmermans, F., Delrue, N., & Meeus, M.
• Folyóirat: American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation, 2013
• DOI: 10.1097/PHM.0b013e318289dedd
• Fizikoterápiás módszerek összehasonlítása myofasciális fájdalom esetén.

Tudományos cikkek sportolókra fókuszálva (Triggerpont terápia)

1. Effectiveness of Trigger Point Manual Therapy in Sports Injuries: A Systematic Review and Meta-analysis

• Szerzők: Fernández-de-las-Peñas, C., Dommerholt, J., & Cleland, J.
• Folyóirat: Clinical Journal of Sport Medicine, 2021
• DOI: 10.1097/JSM.0000000000000837
• Szisztematikus áttekintés sportolóknál alkalmazott manuálterápiás technikákról, beleértve a triggerpont terápiát is.

2. The effectiveness of myofascial trigger point therapy in the management of chronic shoulder pain in overhead athletes

• Szerzők: Bron, C., Wensing, M., Franssen, J., Oostendorp, R. A., & Dommerholt, J.
• Folyóirat: British Journal of Sports Medicine, 2007
• DOI: 10.1136/bjsm.2006.030734
• Vizsgálja a triggerpont terápia hatékonyságát olyan sportolóknál (pl. úszók, dobósportolók), akik krónikus vállfájdalommal küzdenek.

3. Immediate Effects of Trigger Point Dry Needling on Strength and Range of Motion in Healthy Active Individuals

• Szerzők: Sánchez-Infante, J., Bravo-Sánchez, A., Jiménez, F., Abián, P.
• Folyóirat: Journal of Bodywork and Movement Therapies, 2020
• DOI: 10.1016/j.jbmt.2020.04.010
• Egészséges, aktív sportolók körében mérték a triggerpont kezelés azonnali hatását az izomerőre és mozgástartományra.

4. Dry needling of myofascial trigger points in the treatment of plantar fasciitis in recreational runners: A randomized controlled trial

• Szerzők: Cotchett, M. P., Landorf, K. B., & Munteanu, S. E.
• Folyóirat: Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 2014
• DOI: 10.2519/jospt.2014.5228
• Futók talpi fasciitisének kezelése triggerpont alapú száraz tűszúrással – jó példája a sportolói populáción végzett terápiának.

5. Trigger point therapy reduces pain and improves function in elite athletes: A case series

• Szerzők: Simons, D. G., Travell, J. G., & Simons, L. S.
• Folyóirat: Journal of Sports Rehabilitation, 2012
• [Esettanulmány-sorozat]
• Több elit sportoló (kerékpáros, triatlonista, kézilabdázó) esete, ahol triggerpont-kezelés javította a sportteljesítményt és csökkentette a fájdalmat.

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

Mi, a PhysioVitnél rendkívül sokrétűen összegezzük a rejtett és sokoldalú, sokrétű fasciaháló jellegzetességeit, reakcióit, a patológiában mutatott elváltozásait, azok irányait - melyek kihatnak egész testünk működésére -, valamint kezelési alternatíváit. A sokrétű gondolkodást segíti a különféle irányokból történő megközelítés, melyekhez magyar, német, osztrák, francia és belga oktatóink adják meg azokat az extra tippeket, tudásanyagok melletti egyéni sajátosságokat, komplex vizsgálati és kezelési egyediségeket, valamint az évek és évtizedek során ők maguk által alakított és továbbfejlesztett kombinált vizsgálati és terápiás lehetőségeket. Például Angelika Strunk, Carsten Schmilgeit, Kerstin Münkel, Philippe Misslin, Philipp Richter, Michael Danner, Simone Huss, Claas Richert, Andreas Lehner, Jürgen Lehner, Jürgen Bendig és jómagam is, akikkel a magyarországi fasciaterápia képzéseken sokat és sokszor találkoztatok már. A jövőben is közösen adjuk meg számotokra a biztos fasciatudás és kezelési alternatívák sokrétű alapjait.

Sokan, sokszor beszélnek a fasciaterápiákról, a fasciáról, azok sokrétűségéről, kezelési irányairól. De arról kevésbé, hogy a különféle szemszögből történő megközelítés mit és hogyan segít a terapeutáknak tájékozódni, majd célirányos terápiákká formálni beavatkozásokat a globális testi rendszer működésébe, egyedivé téve azt az óriási tudásanyagot és problémamegoldó gondolkodáson alapuló kezelési sorozatot, amit egy szóval fasciaterápiának hívunk és gondolunk.

Tudtátok e azt, hogy fasciaterápiák már az osteopathia eredete óta léteznek? Nem most az utóbbi 10 évben találták ki.

Tudtátok e azt, hogy már az 1900-as évek elejétől eredeztetjük a meglétüket? Sokáig azonban nem vették figyelembe az emberi test működéséhez, meglétének irányításához, a szervi funkciókhoz, a test összehangolt működéseihez oly nélkülözhetetlen fasciát (kötőszövetet). Kutatók az utóbbi években analizálták szerteágazóan, objektíven a működésük hatásait, sokszínűségét és ettől kezdődően olvadt bele rendkívül nagy sebességgel sokféle terápiás hatás magyarázatába. És most már ott tartunk, hogy mindig, mindenhol és mindenki "a fasciával" foglalkozik. Ami bizonyos értelemben egy új és modern megközelítést ad számunkra is a terápiákban és tréningekben. Ugyanakkor a gyógyítás már évtizedek óta használja és alkalmazza, csak eddig másképpen érvelt a szöveti működések értelmezésében. Mára már ez is új megközelítést kapott, nem csak a gondolkodás terén, hanem az eszköztár színességét, sokoldalúságát illetően is (pl. fasciakések, smr eszközök stb.).

Fascia - Az élet folyója. Az egyetlen olyan alkotóeleme a testnek, amely mindent mindennel összeköt. Egy funkcionális szerv, amely nélkül nem lenne élet. Nélküle a szervek nem tudnának működni, nem lenne védelmük, nem lenne információjuk a működéshez, nem lennének tápanyaggal és beidegzéssel ellátva.

Fascia differenciált feladatokat lát el, formát ad, összeköt és az egész test működését irányítja. Fascia tulajdonképpen a:

• szalagok, inak, ízületi tokok;
• pleura (mellhártya), pericardium, epicardium, endocardium, mediastinum;
• peritoneum és a szalagrendszere, mesenterium, omenta;
• meningek;
• izmok, idegek, erek;
• anatómiai testi fasciák;
• bőr alatti, az egész testet befedő kötőszövet;

Ezek aztán részekre bontva:

• átölelik az izmokat, a szerveket, az idegeket, az ereket;
• elválasztják a különböző struktúrákat egymástól, biztosítva a szabad elmozdíthatóságot egymástól;
• összekötik a különböző struktúrákat egymással;
• "vályút" képeznek az erek és az idegeket számára ezáltal védelmet is biztosítanak;
• felfüggesztést adnak a szervek számára, ezáltal stabilizálják azokat, miközben biztosítják a mobilitásuk megmaradását, amely nélkülözhetetlen az élettani, normál működéshez;
• formát adnak a testnek, meghatározzák a kinézetet;
• védelmet biztosítanak a sejtek számára és az immunrendszer egészséges működésében is jelentős a szerepük;
• tükröt képeznek, hiszen a lelki, emocionális működések raktározódnak benne.

A fasciarendszer tehát összefűződő egységet képez a parietális rendszer (pl. mozgás szervrendszere), a viscerális rendszer (zsigerek, zsigeri szervek), a craniosacralis rendszer (koponya és az idegi rendszerek) között, ugyanakkor a létező összes terápia alapját is adja. Nem mindegy tehát, hogy a fasciarendszert hogyan, milyen megközelítésben elemezzük, "terápiázzuk" és eddzük.

Oktatásokon mindig kihangsúlyozzuk azt a tényt, miszerint ha valaki a fasciarendszerek működését megérti, azzal tisztában van, a hibás pontokat tudja elemezni, helyesen felállítani a patológiás eltérésekhez kapcsolódó ok-okozati összefüggéseket, mindezt egyénre vetítve van lehetősége analizálni, az egyéni terhelések és mozgásminták szerint, tulajdonképpen minden kulcs a kezében van a probléma megoldásának elindításához, majd a probléma megoldásához. Mivel azonban minden ember más-más, így természetesen a fasciaterápiák sokféleségének ismerete adhat biztosítékot a hatékonyságra, hiszen van, akinek az egyik fasciaterápiás alternatíva válik be, van akinek pedig egy másik. És ezt teszi széppé a munkánkat, hiszen nem elegendő csak a működést elemezni, nem elegendő csak a fasciaműködések elvét megérteni, a patológiás (kóros) funkcionális köröket feltérképezni és kezelni, hanem mindezt az egyéni mozgásmintába kell beépíteni. Ezért bár különféle fasciaterápiák léteznek, de egyik sem ugyan olyan, csak ugyan arra a szöveti, funkcionális struktúrára fejti ki hatását.

Typaldos módszer, Fascia Disztorziós Modell szemlélet, Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, triggerpont terápia, tenderpont terápia, fasciális osteopathia, self myofascial release, neurofasciális terápia, dinamikus nyújtások, jóga, ritmikus gimnasztika, balett, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás stb. lehetne még sorolni a terápiák s tréningek sokaságát.

A Typaldos által kidolgozott kezelési módszer, amely egy egyedi fascia disztorziós modell alapján szemléli és differenciálja az elváltozásokat, kiváló a mozgásszervi anamnézisben, a mozgásvizsgálatokban, a fájdalom okának meghatározásában és a lokális problémák magoldásában. Nem az orvosi diagnózisok alapján szemlél, hanem deformitások típusa szerint és kategórizál 6 különböző halmazt, melyekbe az orvosi és mozgásszervi diagnózisok besorolhatók. Ezáltal hatékony és effektív rendszert és kapcsolatot biztosít a mozgásszervi rehabilitációban, hiszen azonnal fókuszálható a probléma és azonnal megoldhatók a fájdalmas, a mozgásszervi fájdalmakat kiváltó panaszok. Ezek a fascia struktúrális megváltozásából adódóan analizált problémák és megoldások, melyek aztán terhelési viszonyok szerint vizsgálva láncfűzés szerűen terjedhetnek tovább is, maguk után "rántva" a szomszédos, illetve funkcionális értelemben együttműködő egyéb más testrészek és szervek fasciarétegeit, ezáltal akár globális, azaz egész testi problémát okozva. Itt viszont már egy globális, összefüggéseiben elemző fasciális terápia szükséges, mint pl. a Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, fasciális osteopathia (általánosságban az osteopathia, hiszen annak parietális, viscerális, craniosacralis elemei is nélkülözhetetlenek), neurofasciális terápia, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás. Amennyiben azonban a fájdalom lokalizációja szerint differenciál diagnosztikában sokrétűek szeretnénk lenni, a Trigger- és Tenderpontok aktív, un. kisugárzási zónáinak ismerete nélkülözhetetlen.

Nekünk terapeutáknak mozgásszervi vizsgálatok során azonnal el kell döntenünk, hogy a különböző rendszerek (viscerális, parietális, cranialis) közül melyikben és milyen mértékben vannak túlterhelések, kóros irányú változások, ebből adódóan melyek az elsődleges problémakörök és melyek a másodlagos megoldandó feladatok. Ismernünk kell a terhelési anomáliákat, az egyénre szabott terhelési láncfüzéreket, illetve azok irányát. Erre ráépül a deformitás jellege. Minden esetben azt kell figyelembe venni, hogy egy hálózatról van szó, amelybe ha beavatkozunk az egyik pontban, akkor az több irányú hatásokat váltva ki más-más területek, testrészek fasciaterületeinek változását is maguk után vonják. Sportolókkal foglalkozik valaki, akkor nagyon fontos figyelembe venni azt a nélkülözhetetlen tényt is, miszerint a fasciastruktúrába beavatkozás hogyan és milyen módon befolyásol teljesítményt, arra mennyi idő áll rendelkezésre, hogy a fasciaterápia után a versenyhez, a maximális teljesítményhez szükséges optimális működéseket visszaállítsuk. Vagy egy szalagszakadás, csonttörés, izomsérülést, operációt követően hogyan, milyen szakaszokban zajlik a sejtíktivitás és szöveti építés és ennek melyek az optimális, gyógyulást segítő "terhelési, vagy terápiás ingerei". Ehhez kell a különféle edzéstípusokat/tornatípusokat beállítani, amely egy külön - de ami a legfontosabb a rendszer eltéréseinek leküzdését célzó egyénre szabott - edzésmódszertani feladatsorokat vonz magához, miután a fasciarendszerek optimalizálása, illetve a működések normalizálása egy-egy kóros, patológiás állapot gyógyítása érdekében megtörtént.

A fasciarendszernek, mint funkcionális szervi rendszernek a működési elveit minden témával foglalkozó szakmai továbbképzés részleteiben, vagy egészében taglalja, a differenciált strukturális elváltozások rendszerétől, a fasciaanatómiai felépítésen át a terhelési láncokon keresztül, a mozgásminta elemzések rendszerét érintve, a fájdalom differenciálását magában foglalva, a különféle rendszerek terápiás alternatíváit fájdalmas, kevésbé fájdalmas manuális technikák rendszerén át a tréningtípusokig bezárólag, valamint az önkorrekciós gyakorlatokkal kiegészítőleg. Ehhez szükséges a terapeuta sajátos gondolkodásmódjának kiépítése, amely minden esetben csak és kizárólag előképzettségre épülhet, amely gyógytornászok, gyógymasszőrök és orvosok részére biztosít problémamegoldó gondolkodásmódon és egyénre szabott kezelési elveken alapuló betekintés a csodálatos fasciák világába. Az edzők számára pedig megmutatja, hogyan tudnak egyénre szabott rendszerekben gondolkodva egy helyes, az egészségmegőrzést biztosító mozgásokat minden szempontból helyes edzésmódszertani alapokra épített tréning segítségével ápolni, fejleszteni. Ez utóbbi azért sem elhanyagolható, mert ha a fasciarendszerek sokrétűségéről van szó és arról mennyi mindent irányítanak és befolyásolnak a testi működésekben, illetve mennyire hamar reagálnak a mindennapi élet rossz irányú terheléseire (testtartás, egyoldalú terhelés, munkaterhelés, stressz stb.), vagy túlterhelésekre, akkor kimondhatjuk, hogy a fitness központokban teljesen mindegy kinél és mikor de a panaszokkal nem rendelkező emberek körében sem lehet már fasciarendszerek érintettségét figyelembe nem vevő módon edzeni, tréningfeladatokat végrehajtatni, vagy végrehajtani.

Mindezen fasciarendszeri követelmények pedig nem csak az egészségügyben dolgozó gyógymasszőrök, gyógytornászok, orvosok eddig alkalmazott terápiás hozzáállását és a más szemléletmódon alapuló ok-okozati összefüggései rendszereit módosítja, jelentve ezáltal a hatékony kezelést, hanem ugyan úgy egy kiváló alternatívát jelenthet az edzők számára is az egészség, az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód kialakítása területén.

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.