+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
 
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Elemek megjelenítése címkék szerint: triggerpont

A krónikus deréktáji fájdalom (chronic low back pain – cLBP) a világ egyik vezető mozgásszervi panasza, amely a felnőtt lakosság több mint 70%-át érinti élete során legalább egyszer. A témával kapcsolatos kutatások a 20. század második felében indultak intenzívebben, elsősorban a porckorongsérv, csigolyaelmozdulás és degeneratív elváltozások fókuszában. Azonban már a 70-es és 80-as években egyre több klinikus és kutató figyelt fel arra, hogy a páciensek jelentős részénél a képalkotók nem mutatnak szervi eltérést, mégis súlyos fájdalmat és funkcionális korlátozottságot élnek meg.

Ebből az észlelésből nőtt ki az ún. nem specifikus derékfájdalom fogalma, amely mögött sokszor izom- és fasciaeredetű okok állnak. A musculus quadratus lumborum (QL) e kontextusban az egyik leggyakrabban alulértékelt, mégis kulcsfontosságú izom, amely mélyen a hátsó hasfalban helyezkedik el, és a gerinc oldalirányú stabilizációjáért is felel.

A következőkben a nemzetközi szakirodalmat tekintjük át, különös figyelmet szentelve a QL izomra mint myofasciális fájdalomforrásra, valamint annak terápiás lehetőségeire.

A musculus quadratus lumborum és a derékfájdalom kapcsolata – szakirodalmi áttekintés

Travell & Simons (1999): Myofascial Pain and Dysfunction

A szerzők szerint a QL az egyik leggyakoribb forrása az oldalsó, egyoldali derékfájdalomnak, különösen ülő életmód, poszturális túlterhelés vagy funkcionális instabilitás esetén. A QL triggerpontjainak kisugárzási mintázata kiterjedhet a farizomzatra, csípőlapátra, de akár az alsó bordák alá is. A könyv részletes terápiás protokollt kínál triggerpont-kezelésre, MET-re és nyújtásra is.

A klasszikus kézikönyvként ismert kétkötetes mű részletesen bemutatja a QL izom myofasciális szerepét a nem specifikus deréktáji fájdalmakban. A szerzők szerint a QL triggerpontjai az alsó háti szakasz egyik leggyakoribb rejtett fájdalomforrásai, különösen akkor, ha a képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) negatív eredményt mutatnak. A fájdalom kisugárzása a csípőtájékba, hasfalba vagy az alsó bordák alá jellemző. A könyv kiemeli a QL izom diszfunkciójához vezető fő tényezőket, mint a poszturális túlterhelés, egyoldalú statikus terhelés (pl. féloldalas ülés), valamint az instabil törzsizomzat. A manuális terápia, triggerpont-kompresszió, valamint a MET (Muscle Energy Technique) alkalmazása ajánlott terápiás eszközként. A mű hangsúlyozza a QL izom kezelésének gyakorlati jelentőségét azoknál a pácienseknél, akiknél a fájdalom hátterében nincs kimutatható struktúra, de a funkcionális zavar egyértelműen jelen van.

Gerwin et al. (2004): Triggerpontok vizsgálhatósága

A tanulmány bebizonyította, hogy a QL triggerpontjai manuálisan nagy megbízhatósággal azonosíthatók. Ez megerősíti a QL izom klinikai jelentőségét, különösen akkor, ha a fájdalom hátterében nem mutatható ki strukturális eltérés.

A kutatás célja a myofasciális triggerpontok – különösen a QL izom területén – manuális vizsgálatának megbízhatósága volt. 25 fizioterapeuta és manuálterapeuta vett részt a vizsgálatban, és a QL izom tapintása során nagyfokú egyezés mutatkozott az észlelt érzékeny pontok azonosításában (kappa=0,72). Ez a tanulmány megerősíti, hogy a QL triggerpontjai megfelelő gyakorlattal azonosíthatók, és klinikai diagnosztikai jelentőségük nem elhanyagolható. A szerzők szerint a QL diszfunkció sokszor utánozhat radikuláris fájdalmat, ezért fontos, hogy a fizikális vizsgálat során a terapeuta célzottan értékelje ezt az izmot is. A tanulmány egyértelműen támogatja a myofasciális modell elfogadását a krónikus derékfájdalom hátterében, különösen akkor, ha a képalkotók és neurológiai vizsgálatok negatív eredményt adnak.

Khadilkar et al. (2005, Cochrane Review): Manuálterápia hatása LBP-re

A metaanalízis szerint a manuális technikák (nyomás, MET, izomlazítás) hatékonyak a nem specifikus derékfájdalom enyhítésében. A QL izom kezelése számos vizsgálatban kulcsszerepet kapott, különösen túlterheléses vagy ülőmunkából eredő panaszok esetén.

Ez a szisztematikus áttekintés a manuális terápiák hatékonyságát vizsgálta a mechanikai eredetű derékfájdalom esetében. A metaanalízis több mint 20 randomizált kontrollált vizsgálat eredményeit foglalja össze, amelyek közül több külön is kiemelte a QL izom kezelésének hatékonyságát. A Cochrane szerzői megállapították, hogy a deréktáji fájdalmak hátterében gyakran áll izomeredetű fájdalom, különösen a mély stabilizátor izmok – mint a QL – túlterheltsége, feszessége vagy diszfunkciója. A QL manuális kezelése (pl. MET, keresztirányú mobilizáció, izomlazítás) szignifikáns fájdalomcsökkenést, valamint funkcionális javulást eredményezett. A szerzők szerint a QL beavatkozása különösen hatékony olyan esetekben, amikor a fájdalom nem gerinceredetű, hanem poszturális túlterheléshez, izomegyensúly-boruláshoz köthető.

Ho et al. (2012): Myofasciális kezelések eredményei

Egy 30 fős vizsgálatban célzott QL-kezelés során 2 hét alatt jelentős fájdalomcsökkenés (VAS-skálán átlagosan 3,2 ponttal), és funkcionális javulás következett be. A kutatás szerint a QL izom aktív triggerpontjainak kezelése önálló terápiás értékkel bír.

A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a myofasciális triggerpont-kezelés milyen hatást gyakorol a QL izom által okozott derékfájdalomra. 30 páciens vett részt a tanulmányban, akiknél a QL izom területén aktív triggerpontot azonosítottak. A kezelés során a klasszikus manuális triggerpont-kompressziót, MET-et és passzív nyújtást alkalmaztak 2 héten át. Az eredmények szerint a fájdalom VAS-skála szerinti intenzitása átlagosan 3,2 ponttal csökkent, valamint a törzshajlítás és laterális hajlítás mozgástartománya is jelentősen nőtt. A kutatás klinikailag jelentős javulásról számolt be, és arra a következtetésre jutott, hogy a QL célzott kezelése a nem specifikus derékfájdalom szempontjából kulcsfontosságú lehet. A szerzők hangsúlyozták a differenciáldiagnosztika fontosságát, mivel a QL diszfunkció gyakran utánozza az L4–L5 radikulopátia mintázatát.

Ishak et al. (2019): Ultrahangos értékelés

Az ultrahangos vizsgálat igazolta, hogy krónikus fájdalom esetén a QL izom tónusa és morfológiája megváltozik. Ez objektív diagnosztikai és biofeedback-eszközként is használható a terápiás tervezésben.

Ez a tanulmány az első olyan vizsgálatok közé tartozik, amely ultrahangos módszerrel értékelte a QL izom morfológiáját és tónusát derékfájós pácienseknél. A vizsgálatban résztvevő 40 krónikus LBP-ben szenvedő páciens esetében az érintett oldalon fokozott QL tónust, vastagodott izomkontúrt, valamint funkcionális asszimetriát figyeltek meg. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az izom hiperaktivitása gyakran kompenzálja a mély törzsizmok, például a multifidus vagy a transversus abdominis diszfunkcióját. A szerzők azt javasolják, hogy a QL ultrahangos vizsgálatát vezessék be az LBP diagnosztikai protokollba, mivel az objektív mérés eszköze lehet a terápiás eredmények nyomon követésében is.

Lee et al. (2021): Anatómiai és funkcionális szerep

A QL izom a rekeszizommal és multifidussal együttműködve segíti a gerinc stabilizációját. Ha a többi stabilizátor gyenge, a QL túlterhelődik és krónikus fájdalomhoz vezet. A szerzők célzott funkcionális tréninget javasolnak a QL-re is.

Ez az anatómiai és biomechanikai fókuszú tanulmány részletesen elemzi a QL izom szerepét a gerinc stabilizációjában. A kutatás során funkcionális MRI és izomaktivitás-elemzést alkalmaztak egészséges egyéneken és LBP-s pácienseken. Az eredmények megerősítették, hogy a QL izom a rekeszizommal, psoas majorral és a multifidussal együttműködve aktív stabilizátorként működik a lumbopelvikus szegmensben. Amennyiben a többi stabilizáló izom (pl. multifidus) gyenge vagy inaktív, a QL kompenzatorikusan túlterhelődik, és ez krónikus fájdalomhoz vezethet. A szerzők azt ajánlják, hogy minden LBP-ben szenvedő páciens esetén értékeljék a QL funkcionális állapotát, és szükség esetén célzott erősítő és nyújtó gyakorlatokat építsenek be a rehabilitációs tervbe.

 

Gyakorlati következtetések és terápiás javaslatok

A fent bemutatott tanulmányok alapján a QL izom célzott vizsgálata és kezelése elengedhetetlen, különösen azokban az esetekben, amikor:

  • a fájdalom egyoldali, mély, nem kisugárzó jellegű;
  • a képalkotók negatívak, de a funkcionális korlátozottság fennáll;
  • a páciens munkája, életmódja hosszú üléshez vagy aszimmetrikus terheléshez kötött.

Gyakran alkalmazott terápiás eljárások:

  • Lágyrész kezelések pl. Triggerpont-kezelés (MET, ischaemia nyomással, egyes országokban pedig a dry needling - ennek azonban Magyarországon az alkalmazása jelenleg nem engedélyezett)
  • Rehabilitációs tréninggyakorlatok
  • Légzőgyakorlatok (rekeszizom és QL együttműködésének javítása)

Konklúzió szakembereknek

A krónikus, nem specifikus deréktáji fájdalom hátterében gyakran aluldiagnosztizált izom- és fasciaeredetű tényezők állnak. A musculus quadratus lumborum ezek közül kiemelt figyelmet érdemel. A nemzetközi szakirodalom alapján:

  • szerepe nemcsak mechanikai, hanem poszturális és stabilizációs is;
  • diszfunkciója könnyen félrediagnosztizálható (pl. mint radikulopátia vagy SI-ízületi fájdalom);
  • kezelése evidencia-alapú és jól integrálható a manuálterápiás és gyógytornászi protokollokba.

Ezért minden olyan gyógytornász, manuálterapeuta vagy orvos, aki deréktáji fájdalommal dolgozik, rendszeresen értékelje és kezelje a QL izmot a klinikai gyakorlatban. 

Miért érdemes megállni egy percre?

A triggerpontok és a gyulladásos mediátorok kapcsolata olyan rejtély, amely az elmúlt évtizedekben a myofasciális fájdalom szindróma (MPS) kutatásának központi témájává vált. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ez a téma tele van izgalmas tudományos felfedezésekkel, amelyek nemcsak a fájdalom megértéséhez, hanem hatékony kezeléséhez is közelebb visznek minket. Kényelmesen dőlj hátra, és merülj el ebben a világban, amelyről talán eddig nem is tudtad, hogy létezik!

Triggerpontok: Az izom "stresszgombjai"

Először is, mi az a triggerpont? Képzeld el, hogy az izmaidban apró kis "stresszgombok" vannak, amelyek, ha megnyomják őket, fájdalmat okoznak.

Aktív vs. lappangó triggerpont

  • Aktív triggerpontok: Ezek olyan aktív kis csomók, amelyek spontán fájdalmat okoznak, és gyakran kisugároznak más testtájakra. Gondolj rájuk úgy, mint a tested "riasztórendszerére".
  • Lappangó triggerpontok: Ezek csak akkor fájnak, ha megnyomod őket – olyanok, mint a csendes szomszéd, aki csak akkor "szólal meg", ha valami zavarja.

Ezek a pontok rendkívül bosszantóak lehetnek, de van egy jó hír: a megfelelő terápiás megközelítéssel hatékonyan kezelhetők!

Gyulladásos mediátorok szerepe: Miért fontosak?

Most jön a tudományos rész, de ne aggódjon, nem lesz unalmas! A gyulladásos mediátorok olyan kémiai anyagok, amelyek az aktív triggerpontok területén gyulladást és fájdalmat okoznak.

A legfontosabb mediátorok

  • P. anyag: Ez a kis neuropeptid a fájdalom közvetítésében játszik szerepet, mintha egy fájdalom-erősítő rádióadó lenne.
  • Bradykinin: Nemcsak fájdalmat okoz, hanem az ereket is kitágítja, mint egy kis gyulladásos "tűzijáték".
  • Citokinek: Az igazi gyulladás-generátorok, amelyek hosszú távon is fenntartják a fájdalmat.

Ezek az anyagok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fájdalom ne csak helyi, hanem szisztémás probléma legyen.

Hogyan alakul ki egy triggerpont?

Ez az a rész, ahol a tudomány és a mindennapi élet találkozik. Gondolj egy szoros határidőre vagy egy rossz testtartásra – ezek mind közvetlenül hozzájárulhatnak a triggerpontok kialakulásához.

A folyamat lépései

  1. Túlterhelés vagy stressz: A túlzott fizikai vagy mentális stressz az első lépés.
  2. Izomösszehúzódás: A stressz hatására az izmok összehúzódnak, és kialakul az ischaemia (vérellátási zavar).
  3. Gyulladás: Az ischaemia gyulladásos mediátorokat szabadít fel, amelyek fájdalmat okoznak.

Ez egy ördögi kör, amelyet azonban meg lehet szakítani!

A központi idegrendszer szerepe: Több, mint gondolná!

A fájdalom nemcsak az izmokban történik – az agy és a gerincvelő is részt vesz benne.

A szenzitizáció jelensége

Amikor a perifériás gyulladásos mediátorok aktiválják a nociceptorokat (fájdalomérzékelő receptorokat), az ingerület a gerincvelőbe kerül. Ha ez a folyamat hosszú ideig fennáll, a központi idegrendszer szenzitizálódik, ami azt jelenti, hogy a fájdalomérzet felerősödik.

Krónikus fájdalom

Krónikus esetben már minimális inger is extrém fájdalmat okozhat – ez az, amit "centrális szenzitizációnak" nevezünk.

Terápiás lehetőségek: A megoldás kulcsa

Most, hogy már tudja, miért fáj, nézzük meg, mit tehet ellene!

Stretching és fascia mobilizáció, triggerpont terápia

A nyújtás és a fascia mobilizációja és a triggerpont terápia segít:

  • Csökkenteni az ischaemiát
  • Javítani a vérkeringést
  • Felszabadítani az izmokat a feszülés alól

Mindezek miatt keressen fel egy szakembert, aki jártas a triggerpont terápiás kezelésekben.

További terápiák

  • Lágylézer és ultrahang: A gyulladás csökkentésére és a gyógyulás serkentésére.
  • Lökéshullám terápia: keringés javítása és a tónus normalizálása

Az aktív triggerpontok tanulsága

Az aktív triggerpontok nem csupán biomechanikai problémák, hanem a neuroimmunológiai rendszer részei is. Ez azt jelenti, hogy kezelésük több szinten történik:

  • Lokálisan: A fájdalmas pontokon.
  • Szisztémásan: Az egész szervezetre hatva.

A fájdalom tehát nem mindig arányos a látható károsodással – a gyulladásos kör és a szenzitizáció döntő szerepet játszik.

Miért fontos a megfelelő terápia?

A megfelelő kezelés nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem az életminőséget is javítja. A triggerpontok kezelése olyan, mint egy "reset" gomb az izmai számára.

Összefoglalva

A triggerpontok és gyulladásos mediátorok kapcsolata bonyolult, de izgalmas világot nyit meg előttünk. A megfelelő terápiás megoldásokkal nemcsak a fájdalmát csökkentheti a kezelés, hanem az életminőséget is jelentősen javíthatja. Ne feledje! A fájdalom nem a végállomás – mindig van megoldás!

 

Hogyan segíthet a PhysioVit? Részletek itt...

szombat, 30 Március 2019 06:25

Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

csütörtök, 15 Március 2018 03:24

Fájdalmas izomcsomók és a szúró mellkasi fájdalom.

A hétvégén megtartott Trigger- és Tenderpont terápia képzésen, amely az izmok lágyrész manuálterápiás lehetőségeinek egy szeletével foglalkozott nagyon érdekes kérdéskör került elő, amely véleményem szerint most mindenki számára tartogathat érdekességeket, ezért is készítem el mai bejegyzésem a témában. Az érdeklődői kérdés arra irányult, hogy hogyan foglal helyet a harántcsíkolt izmokban található csomók kezelése a mozgásszervi diagnosztikában, illetve mikor tudjuk, hogy a triggerpontok kezelését kell alkalmaznunk nekünk, gyógytornászoknak. Ennek bemutatására íme egy példa, amely az életminőséget is jelentősen befolyásoló erős, mozgás hatására fokozódó fájdalmak gyors lokalizálásában lehet iránymutató és nyújthat segítséget.
 
A napokban egy érdekes és egyben tanúságos problémával keresett meg engem egy kétségbeesett, erős, nehezen múló mellkasi fájdalmakkal küzdő sportoló. A fiatal páciens állandóan fennálló, mozgás és bizonyos testtartás változások esetén előjövő szúró mellkasi fájdalomról panaszkodott a szegycsonti régióban elől és hátul a lapockák között. Ez a kínzó fájdalom a mindennapi munkát, a sporttevékenységet erősen zavarta már évek óta, a kínzó fájdalom elviselhetetlenné vált. Ugyanakkor a probléma nem volt "elhanyagolva", hiszen a fiatal páciens orvostól orvosigjárt, ahol megállapították, hogy nincs a háttérben szív eredetű megbetegedés (amely szintén kiválthatja az erős mellkasi fájdalmakat), vagy gerincsérv, illetve rendszeres masszázs, gyógytorna, eletkroterápia szintén biztosította az izomzat, a gerinc állapotának javulásá. A testtartásában az évek óta fennálló, munka és a sportaktivitás (crossfit) miatt egyaránt meglévő egyoldalú terhelés minimális asszimetriát okozott.
 
Alapjában véve egy letapadt kötőszöveti lánc részlete, vagy a mellkason elől, illetve hátul elhelyezkedő izomspazmus, izomcsomó, csigolyablokk miatti lágyrész elváltozás okozhat az említett zónákban helyi szinten is fájdalmakat, azonban a páciens rendszeres gyógytorna és masszázskezelésnek, illetve orvos által végzett lökéshullám terápiának volt az elmúlt időszakban kitéve, ezáltal nem volt semmiféle csontos, ízületi, vagy lágyrész elváltozás az említett fájdalmas zónák területén, csak az állandó és kínzó fájdalom.
 
Ebből adódóan az állapotfelmérés után azonnal kizártam bizonyos régiók kezelését, pl. a fájdalmas zóna közvetlen, manuális technikával végzett területét is, hiszen ott sem izomcsomó, csem csigolyablokád, idegbecsípődés nem volt. A funkionális terhelés, a mindennapi testartások, az esetleges asszimetrikus terhelések/provokálásának szemszögéből kezdtem vizsgálni az egyéb kezelendő zónákat, területeket, melyek távoli izomtani, vagy belső szervi kapcsolatban lehetnek a mellkassal, az ott megjelenő fájdalmakkal.
 
Így jutottunk el az állandó karemelés miatti supraclaviculáris háromszöghöz és a musculus scalenus anterior, medius és posterior izmokhoz, a I-II. bordához, ahol kőkemény myofasciális csomók/triggerpontok, csonthártya vastaagodások voltak. Ezek funkcionális provokációs próbái, manuálterápiás tesztjei jelezték is a szúró mellkasi fájdalmak at, azok megjelenését a beteg által rendszeresen panaszolt zónákban. Így hát a manuálterápiában azonnal az izomegyensúly helyreállítására kezdtünk fókuszálni és már 1 órán belül érezhető eredménnyel, enyhülő mellkasi fájdalmakkal.
 
Természetesen az első terápia folytatódik, hiszen a lazításokat követően az izomegyensúly felbomlását és az izomcsomók kialakulását okozó tényezők megszüntetésére kell majd fókuszálni, ami a stabilizáló, korrekciós tornával fejeződik be.
 
Összességében a példa alapján kiemelendő, hogy a nem múló, időszakosan visszatérő fájdalmak forrásának felkutatása, a vázizmokban található triggerpontok lokalizálása, speciális vizsgálata, kezelése szinte napi rendszerességgel előjön a rehabilitációs, sportrehabilitációs terápiák, tréningek során és szinte kihagyhatatlan a gyors állapotjavítás, fájdalomcsillapítás érdekében végzett manuális technikák sorából. Miért? Az izomcsomók helyének és a hozzájuk tartozó testi zónák ismerete biztosítja, hogy a terapeuta azonnal felismerje a kínzó fájdalmakat, izomerő és mozgástartomány csökkenést, esetleg érzészavarokat okozó izompontok helyét és néhány kezeléssel meg tudja azt szüntetni.
 
 
Cikket írta/szerző: Kanyó Ildikó (gyógytornász, sportfizioterapeuta/PhysioVit Group)
 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

A triggerpontok kezelésének alapja, lehetősége, rendszere amerikai orvosok által került először alkalmazásra. Témával kapcsolatos kutatások Janet G. Travell és David G. Simons nevéhez fűződnek.

A mozgás szervrendszerén belül, az izmokban létrejövő pontok - trigger-, vagy tenderpontok - nagyon sok esetben kiváltó okai a különböző területeken jelentkező fájdalmaknak. Ebben az esetben "csomókról" van szó az izomzatban, illetve az izom-ín átmenetnél, amely sokszor nem nagyobb mint egy borsó. Jellegzetessége azonban, hogy a triggerponthoz mindig tartozik egy terület, ahová a fájdalom kisugárzik. Pl. musculus quadratus lumborum területén található triggerpont a sacroiliacalis ízületbe kisugárzó fájdalmat okoz, így könnyen összekeverhető az ízület tényleges elváltozása miatti fájdalommal. A musculus trapesius triggerpontja a fej laterális területén jelentkező fájdalmat válthat ki. Tenderpontok esetében pedig a "csomóhoz" tartozó fájdalom lokálisan jelentkezik. Ennek legjellegzetesebb példája a m. levator scapulae.

A triggerpontok és tenderpontok ismeretének birtokában a fájdalom igazi kiváltó oka könnyen lokalizálható, amely pedig nagyon nagy segítség a betegkezelésben! Itt ugyanis az ok és a tünet, - mint következmény - viszonylag távol vannak egymástól és a fájdalom kiváltó okát könnyen félre lehet értelmezni. A terápiához tartozó vizsgálat, illetve kezelési technika azonban nagyobb mértékű biztonságot ad a kezelőnek a pontosabb differenciáldiagnózis felállításához.

Trigger- és tenderpontok amellett, hogy helyi, vagy kisugárzó fájdalmakat okoznak megnövelik az adott izom spazmusát is, melynek hatására további panaszok/tünetek alakulhatnak ki. Pl.

  • - ín túlterhelése, tendopathia;
  • - porc- és meniscus sérülés;
  • - artrózis;
  • - gerincpanaszok, porckorong bántalmak;
  • - kisugárzó fájdalmak, pszeudoradikuláris tünetek;
  • - arc-, fog-, fejfájás;
  • - és még sok egyéb

Travell/Simon szerinti Trigger- és Tenderpont terápia (TTT) tanfolyamunkra jelentkezéssel lehetőség nyílik a trigger- és tenderpontok speciális vizsgálati lehetőségeinek, lokalizációjának, differenciáldiagnosztikai módszereinek, speciális kezelési lehetőségeinek megtanulására, gyakorlására testrészekre, izmokra lebontva.

 

Képzés struktúrális felépítése:

  • Trigger- és tenderpontok kialakulásának elmélete, myofaszciális funkciólánc;
  • Triggerpont és fascia. Különbségek és hasonlóságok a fascia disztorziók és a triggerpontok között.
  • Trigger- és tenderpontok vizsgálati lehetőségei;
  • Trigger- és tenderpontok különbsége, hasonlósága;
  • Trigger- és tenderpontok speciális kezelésének elméleti háttere;
  • Kinetikus lánc - alsó végtag területéről kiinduló láncreakciók sorozatának vizsgálata, kezelése;
  • Trigger- és tenderpontok vizsgálata, kezelése a törzs területén;
  • Trigger- és tenderpontok vizsgálata, kezelése a fej területén;
  • Trigger- és tenderpontok vizsgálata, kezelése a felső végtag területén;
  • Trigger- és tenderpontok vizsgálata, kezelése az alsó végtag területén;
  • Kiegészítő kezelési lehetőségek a trigger- és tenderpont terápia után
  • Eszközök használata a trigger- és tenderpontok kezelésénél, fascialazító gyakorlatok
  • Triggerpont oldása lökéshullám terápiával.

TRIGGER- ÉS TENDERPONT TERÁPIA tanfolyam 4+1 nap, 20 kreditpont. Első kettő nap az alapismeretekkel, valamint a fej-, törzs területével foglalkozik, a következő 2 nap pedig az alsó- és felső végtagokkal, illetve a lökéshullám kezeléssel foglalkozik.

 

Képzések helye:

  • PhysioVit, 1075 Budapest, Károly krt. 13-15. (Helyszín változtatás jogát fenntartjuk!)

 

Tervezett tanfolyami időpontok:

 

Tanulási forma szerinti tartalmi felosztás:

  • 1.) Online elmélet és személyes megjelenéssel járó gyakorlat formáját választja, abban az esetben 3 nap az online tanulás és 2 nap személyes megjelenéssel járó gyakorlat.
  • 2.) Amennyiben a klasszikus tanulási formát választja, amikor elmélet és gyakorlat egyaránt személyes megjelenéssel zajlik, abban az esetben az 1. modul a törzs és a felső végtagok izmainak triggerpontjait ismerhetik meg a jelenlévők, a 2. modul pedig az alsó végtagok, valamint a differenciál diagnosztikai halmazok témakörével foglalkozik majd.

 

Továbbképzéshez kapcsolódóan a 2 évente megújítanó rendszerben a legutolsó nyilvántartási számok: 1. modul: SZTK-A-36209/2022 és 2. modul: SZTK-A-36206/2022

 2025-ös esztendőre vonatkozóan: 20 kreditpont SZTK-A-70168/2024 és SZTK-A-76580/2024

Csoportlétszám a gyakorlaton: 4-6 fő.

Akik a tanfolyamon részt vehetnek: orvosok, gyógytornászok, utolsó éves gyógytornász hallgatók és utolsó éves orvostan hallgatók, gyógymaszőrök. Tanfolyami részvételi feltételek a képzési szabályzatban olvashatók. 

 

Órák száma a képzésben:

  • Elméleti órák száma: 14 tanóra
  • Gyakorlati órák száma: 33 tanóra
  • Vizsga 6 tanóra

 

Tandíj:

  • HUF: 89.000 Forint (5nap, 2 modul), amely magában foglalja az órai jegyzet és gyakorló anyagokat, az igazolások regisztrációját. PhysioVit Card/hallgatói kártya használattal a képzési díj 80.000 Ft (1+2. modulok összesen) Képzéshez kedvezményes csomagok tartoznak. Aktuális akciókról, kedvezményekről tájékozódjon ide kattintva: "Kedvezményes képzési csomagok."
  • EUR: Tandíj törlesztése euróban is igényelhető. A díj mértéke az aktuális valutaárfolyam alapján kerül megállapításra. Ebben az esetben a jelentkezési lap "Megjegyzés" pontjához kell az igényt feltüntetni.
  • Képzéshez tartozó kedvezménycsomagok pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...

 

Hogyan fizesse egyszerűen, bankszámla nélkül a tandíjat?

Tanfolyam díja a jelentkezést követően PayPal rendszeren keresztül is elküldhető. Hogyan? Klikkeljen a PayPal ikonra, majd megnyílik egy új ablak és ott a "Pénz küldése" menüre klikkelve tudja hozzánk továbbítani a tanfolyami összeget.

 

Van már PhysioVit kártyája? Tudta, hogy a kártyával képzési kedvezmények vehetők igénybe? Tájékozódjon a részletekről és igényeljen Ön is egy kártyát. A képzésre jelentkezők részére a hallgatói kártya regisztrálásra kerül és az első napon személyesen átvehető a regisztrációnál.

Kategória: Képzések leírása

Az elmúlt évek kutatási eredményeinek köszönhetően végre sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy a testet hálóként körülfonó fasciarétegek felelősek izmaink teljesítőképességéért, a test rugalmasságáért, receptoraink helyes működéséért.

A fascia fiziológiás szöveti struktúrájának sportban, rehabilitációban, sérülések megelőzésében (prevencióban) borzasztóan nagy jelentősége van. Ez a felfedezés új utat nyitott az alkalmazott tréningekben és terápiás lehetőségekben a sport mellett a gyógykezelések területén is (lsd. Fascia Release Terápia).

1. oldal / 2

PhysioVit központ

images/physiovit13/physiovit_1.jpg
images/physiovit13/physiovit_2.jpg
images/physiovit13/physiovit_210.jpg
images/physiovit13/physiovit_22.jpg
images/physiovit13/physiovit_23.jpg
images/physiovit13/physiovit_24.jpg
images/physiovit13/physiovit_3.jpg
images/physiovit13/physiovit_4.jpg
images/physiovit13/physiovit_6.jpg
images/physiovit13/physiovit_8.jpg
images/physiovit13/physiovit_9.jpg
images/physiovit13/physiovit_30.jpg
images/physiovit13/physiovit_33.jpg
images/physiovit13/physiovit_32.jpg
Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.