Rosszul léptem, és kicsavarodott a bokám…” – Mit jelent ez valójában?

Futás közben elég egy rossz mozdulat, egy kavics az úton, vagy csak egy pillanatnyi figyelemkiesés, és már meg is történt a baj: a bokád „magad alá fordul”, és jön a fájdalom. Sokan ismerik ezt az érzést – de vajon mi történik ilyenkor az ízületben?

Olyan ez, mintha rosszul lépnél le egy lépcsőről: nem is kell nagy erő, egy apró hiba elég, és máris megbillen az egyensúlyod. A bokaízület sérülései közül a leggyakoribb a rándulás (distorsio), amikor a bokát stabilizáló szalagok túlnyúlnak vagy részben szakadnak. Súlyosabb esetben a boka ki is ugorhat a helyéről – ezt hívjuk ficamnak (luxatio).

Képzeld el a boka szalagjait mint egy ajtó zsanérjait: addig működik jól, amíg minden a helyén van. De ha az ajtót hirtelen, nagy erővel kinyitod, a zsanér kifordulhat – a szalagok is így sérülnek meg egy hirtelen mozdulatnál.

Egy másik hasonlat: a szalag olyan, mint egy gumiszalag. Ha túlfeszíted, elveszti a rugalmasságát, esetleg el is szakad. A fájdalom mellett ez azzal is járhat, hogy az ízület később instabillá válik – mint egy szék, aminek megrepedt az egyik lába: még megáll rajta az ember, de már nem olyan biztonságos.

És persze ne feledkezzünk meg a környezetről sem: egy egyenetlen vagy csúszós talaj olyan, mint egy sáros út biciklizés közben – könnyen megcsúszik a kerék, vagy ebben az esetben a láb, és már ott is van a sérülés.

Mi a teendő, ha megtörtént a baj?

A legfontosabb: ne hagyd figyelmen kívül a fájdalmat vagy duzzanatot! Egy „kicsit megrántottam” típusú sérülés is komolyabb lehet, mint elsőre gondolnánk. A korai pihentetés, hűtés, fáslizás, és az orvosi kontroll elengedhetetlen. Később pedig jöhet a gyógytorna, mely segít visszaállítani a stabilitást és megelőzni a további sérüléseket.

Mi történik a bokaízület sérülésekor?

Egy rossz lépés következtében, különösen egyenetlen talajon, könnyen kialakulhat a boka rándulása. Ilyenkor leggyakrabban a kül- és belbokát stabilizáló szalagok sérülnek:

• Megnyúlás: Enyhébb esetben a szalagok csak megnyúlnak.
• Részleges szakadás: Súlyosabb trauma esetén a szalagok részben elszakadhatnak.
• Teljes szakadás: A legsúlyosabb formájában a szalag teljesen elszakad, és akár csontdarab is letörhet a traumával együtt.

Általában a boka szupinációs traumája fordul elő (amikor a lábfej befelé fordul), mely leginkább a külbokaszalagokat érinti. Ha ez ismétlődően történik, a szalagokban mikrosérülések keletkeznek, az ízület gyengül, és instabillá válik. Ez nemcsak a sportteljesítményt rontja, de idővel kisebb traumák hatására is súlyos szalagszakadásokhoz vezethet.

Hogyan reagálnak a környező testrészek a sérülésre?

Egy bokaficam nem csak a bokaízületet érinti. A környező kötőszövetek, izmok és ízületek is kompenzálni próbálnak, ami túlterheléshez, fájdalomhoz vezethet. Például:

• Fascia deformációk: A kötőszövetekben elcsavarodások, letapadások alakulhatnak ki.
• Túlterhelés más ízületekben: A boka instabilitása miatt a térd, csípő vagy akár a gerinc is fokozott terhelést kap.

Az ilyen elváltozások kezelése kulcsfontosságú a teljes gyógyuláshoz. Használj fascia-release technikákat vagy speciális eszközöket, mint például a Fasciarolle vagy SMR henger.

A bokaficam megelőzésének 7 aranyszabálya

1. Megfelelő sportcipő használata: Fontos, hogy a cipő megfelelően támogassa a bokát, és kényelmes legyen. Új cipő esetén adj időt a lábnak a hozzászokáshoz.
2. Futási technika fejlesztése: Rossz technikával futni nemcsak hatástalan, de sérülésveszélyes is.
3. Biztonságos talaj választása: Egyenetlen terepen történő edzés során nagyobb a sérülés esélye. Ha nincs más választásod, mint az egyenletlen talaj, akkor ehhez a testet hozzá kell edzeni. Kérd szakember (sportfizioterapeuta, gyógytornász) tanácsát, gyakorlatait.
4. Körültekintő bemelegítés: A futás előtti alapos bemelegítés csökkenti a sérülés kockázatát.
5. Nyújtás: A megfelelő stretching segít a rugalmasság megőrzésében és az izmok regenerálódásában.
6. Boka stabilitásért felelős izmok erősítése: A rendszeres edzés megelőzheti a gyengülést és az instabilitást.
7. Fascia deformációk kezelése: Használj speciális eszközöket, például XBall-t vagy AchillX lazítót a kötőszövet karbantartására.
8. Mozgáskontroll fejlesztés: Ha fejleszted a neuromuszkuláris kontrollodat, nemcsak erősebb leszel, hanem gyorsabb, rugalmasabb és sérülésmentes is. Kérd szakember (sportfizioterapeuta, gyógytornász) tanácsát, gyakorlatait.

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Miért fontos a propriocepció fejlesztése bokaízületi sérülés után?

A propriocepció javítása az ízület helyzetérzékelését segíti, ami kulcsfontosságú az instabilitás megelőzésében és a harmónia helyreállításában.

Mennyire hatékony a Fasciaterápia a hagyományos módszerekkel szemben?

A fascia terápia gyorsabb gyógyulást eredményez, mivel elkerüli az immobilizáció okozta szövődményeket, például az izomsorvadást vagy mozgástartomány-beszűkülést.

Milyen eszközöket használhatok otthon a bokaízület karbantartására?

Ajánlott eszközök: SMR hengerek, balansz párnák, XBall vagy Fasciarolle. Ezek segítenek a fascia lazításában és az izmok erősítésében.

Összegzés

Futó sportolóknál igen gyakran találkozhatunk a bokaízület rándulásával, melyhez társulhatnak a környező anatómiai struktúrák kisebb-nagyobb sérülései. Bár egyetlen sérülést sem lehet teljesen kiküszöbölni, a megfelelő technikák alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat. A cél az aktív stabilizáció, a propriocepció javítása, és az ízület körüli izmok megerősítése. 

Ne feledd: a sérülések kezelése mellett mindig fordíts figyelmet a megelőzésre – hiszen a legjobb gyógyítás az, ha el sem kell kezdeni!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. A külboka szalagjainak sérülése: biomechanika és patológia

➤ Hertel J, Corbett RO. (2019)

Title: An Updated Model of Chronic Ankle Instability
Journal: Journal of Athletic Training
Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30807229/
Kiváló forrás a krónikus boka instabilitás (CAI) kialakulásának biomechanikai hátteréről, különösen sportolók esetében.

➤ Delahunt E, Bleakley C, Bossard DS, et al. (2018)

Title: Clinical assessment of acute lateral ankle sprain injuries
Journal: British Journal of Sports Medicine
Egyértelmű, gyakorlati útmutató a sérülés súlyosságának felmérésére, korai diagnosztikára és döntéshozásra (pl. RICE vs orvosi beavatkozás).

2. Rehabilitációs programok – akut sérüléstől a sportba való visszatérésig

➤ Kaminski TW, et al. (2013)

Title: National Athletic Trainers’ Association position statement: conservative management and prevention of ankle sprains in athletes
Journal: Journal of Athletic Training
Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23855363/
Klasszikus alapmű, konkrét gyakorlatokkal és progresszióval a teljes rehabilitációhoz.

➤ Docherty CL, et al. (2021)

Title: Evidence-Based Rehabilitation for Lateral Ankle Sprains and Chronic Ankle Instability
Journal: Journal of Sport Rehabilitation
DOI: 10.1123/jsr.2020-0358
Friss, gyakorlati fókuszú kutatás az edzéstervezésről: propriocepció, izomerő, neuromuszkuláris kontroll.

➤ Donahue M, Simon J, Docherty CL. (2020)

Title: Rehabilitation interventions for chronic ankle instability: A systematic review
Journal: Journal of Athletic Training
Áttekinti a legjobban működő hosszú távú rehab protokollokat (instabil felületek, plyometria, egyensúlygyakorlatok).

3. Prevenciós programok – edzésbe beépíthető megelőző gyakorlatok

➤ Verhagen E, van Mechelen W. (2021)

Title: Sports injury prevention research: A practical guide
Publisher: Oxford University Press
Könyvként is elérhető. Tartalmaz gyakorlati példákat és edzésbe illeszthető preventív gyakorlatokat – különösen futóknak.

➤ Emery CA, et al. (2015)

Title: Injury prevention in sport: recommendations for future research
Journal: British Journal of Sports Medicine
Áttekinti a hatékony intervenciós programok jellemzőit, külön hangsúlyt fektetve fiatal sportolókra és hobbi futókra.

➤ de Noronha M, Refshauge KM, et al. (2007)

Title: Prophylactic ankle taping and bracing for preventing ankle sprains
Journal: Cochrane Database of Systematic Reviews
Taping vagy bokarögzítő? Itt megtalálod az előnyöket és hátrányokat, különböző sportágakra lebontva.

Extra: Komplett protokoll és guideline-gyűjtemények

• International Ankle Consortium: https://ankleconsortium.org
  Itt elérhetők hivatalos protokollok, rehabilitációs irányelvek, szakmai ajánlások.
• British Journal of Sports Medicine – Special Edition: Ankle Injuries (2021)
  Online kiadásban különszámot szenteltek a bokasérüléseknek. Letölthető a BJSM oldaláról.
• NATA Clinical Guidelines for Ankle Injuries (PDF) – ha kéred, el tudom küldeni neked emailbe vagy összefoglalom a lényeget.

Külön figyelmet érdemel még:

• The FIFA 11+ program – nemcsak labdarúgóknak! Több kutatás is megerősítette, hogy a boka- és térdsérülések megelőzésében hatékony.
  Weboldal: https://www.fifamedicalnetwork.com/11plus/
• National Athletic Trainers’ Association (NATA) hivatalos ajánlásai, pl. a Position Statement on the Management of Ankle Sprains.

Az ún. idiopathiás (ismeretlen eredetű) gerincferdüléses betegség az esetek körülbelül 90%-át teszi ki, és négyszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat.

Súlyosabb esetekben ez az arány akár tízszeres is lehet. Nem ritka, hogy a gyermekkori diagnózist követően a kezelés elmarad, ami felnőttkorban komoly szövődményekhez vezethet. Az évek során a progresszió (rosszabbodás) a gerincoszlop elemeinek kopását, porckorongok elhasználódását és fájdalmat eredményezhet. A deformitás következtében kialakuló tartáshibák pedig már önmagukban is panaszokat okozhatnak, például hosszan tartó ülés vagy állás után.

Miért fontos a kezelés?

Ha a gerincferdülést fiatalkorban nem kezelik, a későbbi szövődmények mértéke nagymértékben függ a görbület fokától, elhelyezkedésétől és mobilitásától. A kutatások szerint a strukturális scoliosis hajlamos évente 0,5–1 fokkal romlani felnőttkorban, különösen akkor, ha a görbület meghaladja a 30 fokot. Az előrehaladottabb esetek (40+ fok) esetében a fájdalom, izomfeszülés és mozgáskorlátozottság megjelenése szinte garantált.

Amit a kutatások mondanak az idiopátiás gerincferdülésről

1. Degeneratív elváltozások gyakorisága

• Az enyhébb, kezeletlen scoliosis (10–25 fok) nem mindig okoz komoly panaszokat.
• Közepes és súlyos görbületeknél (25–50+ fok) a degeneratív gerincproblémák – például porckorongkopás, spondylosis, gerincinstabilitás – az esetek 60-70%-ában megjelennek.

2. Fájdalom és életminőség

• Súlyosabb görbületek (50 fok felett) jelentős életminőség-romlást okozhatnak.
• Egyes kutatások szerint a nem kezelt idiopátiás scoliosisos páciensek 50-60%-a tapasztal rendszeres hát- vagy derékfájást középkorban.

3. Funkcionális következmények

Súlyos scoliosis esetén ezek a problémák jellemzőek:

• Tartáshibák
• Mozgáskorlátozottság
• Egyenlőtlen terhelésből fakadó izomfájdalmak
• Légzőszervi panaszok (főleg 70 fok feletti görbületnél)

Hogyan segít a mozgásterápia?

A mozgásterápia az egyik leghatékonyabb módja a gerincferdüléssel járó panaszok enyhítésének és a további romlás megelőzésének. Egyértelmű, hogy a kezelés megkezdése jobb későn, mint soha, hiszen az időskori problémák csökkentése mindig lehetséges.

Miért nehezebb a kezeletlen eseteket kezelni?

• A görbület merevsége: Az évek során a gerinc és környező szövetek egyre kevésbé rugalmasak.
• Az izomzat elváltozása: Az egyik oldali zsugorodott izom nyújtása és aktiválása sokkal nehezebb, mint egy előedzett izomé.
• A testkép torzulása: Az agy számára a ferde helyzet idővel „normálissá” válik, ami tovább nehezíti a terápia sikerességét.

Megoldások gerincferdülésre

A kezelési terv minden esetben egyedi, de a következő lépések alapvetőek:

1. Rendszeres mozgásterápia

• Célzott gyógytorna: A gerinc mobilizálása és az izomdiszbalansz helyreállítása.
• Stabilizáló gyakorlatok: Segítenek fenntartani a gerinc helyes helyzetét.

2. Fájdalomcsillapítás és izomlazítás

• Lágyrész manuálterápia, triggerpont-terápia, fasciaterápia, vagy masszázs az izomfeszülés csökkentésére.

3. Eszközök használata

• Kinesiológiai tape: Sokan használják, mert támogatja a gerinc körüli szövetek működését, gate controll elv alapján enyhíti a fájdalmat.
• Fascia eszközök, önkorrekció eszközök: Segítenek a szövetek rugalmasságának visszaállításában.

4. Szakember bevonása

A gerincferdülés kezelése szakértelmet igényel. Egy jól képzett gyógytornász -fizioterapeuta személyre szabott programot állít össze, amely figyelembe veszi az Ön állapotát és céljait.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

1. Miért fontos a korai kezelés az idiopátiás gerincferdülés esetén?
A korai felismerés és kezelés megelőzheti a degeneratív problémák kialakulását, csökkentheti a fájdalmat, és javíthatja az életminőséget.

2. Milyen eszközöket érdemes használni a terápia során?
Az önkorrekciós eszközök, a fascia eszközök és stabilizáló segédeszközök hatékonyan támogathatják a kezelést.

3. Lehet-e mozgás nélkül javítani a gerincferdülés állapotán?
A mozgásterápia elengedhetetlen a progresszió lassításához és a panaszok csökkentéséhez. Mozgás nélkül a gerinc állapota súlyosbodhat.

4. Milyen gyakran kell gyógytornára járnom?
Ez az Ön állapotától függ, de általában heti 2-3 alkalom javasolt, amit otthoni gyakorlatok egészítenek ki.

Összefoglalva

Az idiopátiás gerincferdüléssel kapcsolatban a legfontosabb tanulság az, hogy a kezelés megkezdése soha nem késő. Még ha gyermekkorban el is maradt a terápia, felnőttkorban is jelentős javulás érhető el célzott mozgásterápiával. A megfelelő szakember és eszközök segítségével a fájdalom csökkenthető, az életminőség javítható, és a későbbi szövődmények minimalizálhatók. 

Ne feledje: a gerince egészsége az Ön kezében van!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom.

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. Weinstein SL et al. – Adolescent idiopathic scoliosis (The Lancet, 2008)

• Klasszikus, sokat idézett tanulmány.
• Áttekinti az idiopathiás scoliosis előfordulását, rizikófaktorait, és progresszióját felnőttkorban is.
• Megerősíti a 4:1 nő-férfi arányt, valamint a 30 fok feletti görbületek fokozott kockázatát degeneratív elváltozásokra.

DOI: 10.1016/S0140-6736(07)61644-5

2. Aebi M. – The adult scoliosis (European Spine Journal, 2005)

• Fő fókusz: felnőttkori scoliosis, különösen a kezeletlen esetek degeneratív következményei.
• Leírja, hogy a fiatal kori kezelés hiánya hogyan vezet instabilitáshoz, porckopáshoz, fájdalomhoz.
• Hasznos forrás a felnőttkori panaszok statisztikai alátámasztásához.

DOI: 10.1007/s00586-004-0822-9

3. Schreiber S. et al. – The effect of Schroth exercises added to standard care on the quality of life and muscle endurance in adolescents with idiopathic scoliosis (Physiotherapy, 2015)

• Vizsgálja a mozgásterápia (Schroth-módszer) hatását a scoliosisos fiatalokra.
• Megerősíti, hogy célzott terápia jelentősen javíthatja az életminőséget, testtartást, és csökkentheti a fájdalmat.

DOI: 10.1016/j.physio.2014.11.001  

4. Negrini S. et al. – 2016 SOSORT guidelines: Orthopaedic and Rehabilitation treatment of idiopathic scoliosis during growth (Scoliosis and Spinal Disorders, 2018)

• A legátfogóbb nemzetközi irányelv a scoliosis kezeléséről növekedés alatt.
• Bár gyerekkori fókusszal íródott, erősen érvel a mozgásterápia és korai beavatkozás mellett, és kitér arra is, miért nehezebb később kezelni.
• Kiváló háttér a "jobb későn, mint soha" elv támogatására.

DOI: 10.1186/s13013-017-0145-8

5. Weinstein SL et al. – Natural history of adolescent idiopathic scoliosis (Journal of Bone and Joint Surgery, 1981)

• Klasszikus, hosszú távú követéses vizsgálat.
• Alapjaiban írja le, hogyan alakulnak a kezeletlen esetek, különösen 30, 40, 50 fokos görbület felett.
• Sokat idézett, valid háttér minden scoliosis-témájú szakmai anyagban.
• 1981 Mar;63(5):702–712.

Egy olyan világban, ahol az egészség a legértékesebb kincsünk, a gyógyuláshoz vezető út újradefiniálása nem csak szükségszerűség, hanem forradalom. A PhysioVitnél hiszünk abban, hogy a gyógyulásnak erőt adó utazásnak kell lennie, nem pedig steril kórházi szobákba korlátozódó ijesztő feladatnak.

Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.

A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.

Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.

Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?

– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének

Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.

Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.

• – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
• – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
• – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
• – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
• – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
• – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
• – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
• – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
• – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
• – Milyen cipőt használsz?
• – Mit és hogyan mozogsz naponta?
• – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
• – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?

Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.

Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?

Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.

Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.

Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.

A lágyrész manuálterápiában a panaszok jelentés részében szinte mindig tapasztaljuk, hogy a negatív mozgásszervi tünetek kiváltó okozója 80%-ban a lágyrészekben keresendő. Ezek az un. miofasciális fájdalmak. Ezért kulcsfontosságúnak tartjuk egy szakember számára azt a kompetenciát, hogy viszonylag rövid idő alatt hatékony analizálást hajtson végre, célirányos technikákkal hatékony mozgásszervi felmérés végrehajtása után kapott eredményeket tudja értékelni, sz.e. a megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberhez irányítani a pácienst, illetve adott esetben már meglévő orvsi diagnózis esetén hatékonyan el tudja végezni a panaszok valódi kiváltó okának megszüntetését és ezáltal egyénre szabottan célirányosan tudja alkalmazniaz adott páciens számára szabott manuálterápiás technikát.

Minden mozgásszervi panasz, probléma és a hozzá tartozó tüneti kép hátterépen egy széles alapú miofasciális modell áll, amikor a patológiás elváltozás egy széles spektrumú tüneti képet produkál. Ennek nehézsége, hogy a miofasciális tüneti kép (továbbiakban modell) alapjaiban azonos szemléletű ugyan, de széles körűen befolyásolja ezt pl. a páciens terhelhetősége, egyéni mozgásmintái, társbetegségei, a már alkalmazott terápiák szövetekben hagyott nyomai stb.

Ezért a Miofasciális Fájdalom Menedszment egyik alapvető kulcsa a hatékony állapotfelmérést, majd a funkcionális megközelítésben alkalmazott technikák és a fájdalomkép alapján kiválasztott kezelési sorok hatékony alkalmazása a gyógyításban.

Ez az első modul a nyak-vállöv, váll problémakörével, panaszaival foglalkozik. 

Időtartam: 3 nap, amely személyes megjelenést igénylő elméleti és gyakorlati oktatás

Időpontok: 2025. Pontos dátum hamarosan.

Képzésre jelentkezők lehetnek: orvosok, gyógytornászok, gyógymasszőrökszakemberek

Addig is nézzétek meg bemutatkozó videót, melyben Kovács Edith kolléganőnk röviden bemutatja  a programot. 

Az ízületi manuálterápia kopások, ízületi fájdalmak, mozgásbeszűkülések esetén ajánlott. Szükség van rá akkor, amikor az ízületet alkotó csontok (ízületi fej és ízületi vápa) egymáshoz viszonyított elmozdulásának lehetőségei valamilyen okból adódóan beszűkültek. Ekkor az ízületi mozgások lehetősége szűkül be, un. ízületi blokk keletkezik.

Sok esetben tapasztaljuk, hogy szükség van e terápia esetében egy átfogó tájékoztatóra pácienseink részére, annak érdekében, hogy a terápiás beavatkozás szükségességét, okát és hatásait jobban megismerjék. Ezért ebben a cikkünkben összefoglaljuk, hogy melyek a manuálterápia vonatkozásában fontos szempontok és tények. 

5 SZABÁLY A MANUÁLTERÁPIÁRÓL:

I. "MI A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia (röviden: MT) egy olyan fizioterápiás (gyógytornász, vagy orvos által végzett) kezelési forma, amely kiemelten alkalmas a mozgáskorlátozottság és az ebből eredő fájdalmak kezelésére. A gyógytornász/orvos -manuálterápiában jártas szakember -  olyan szabad szemmel kevésbé látható húzásokat, kompressziókat, csúsztatásokat és gördítéseket végez, amely megerősíti az ízületi működést viselkedését. Mindezt az ízületi felszínek speciális mozgatásával. Ez a kezelési módszer nagyon gyengéd és csak nagyon ritka esetekben fájdalmas. Ezt a kezelést minden esetben megelőzi egy speciális manuálterápiás vizsgálat, un. manuálterápiás teszteken alapuló elemzés. Ennek eredménye alapján került sor majd a kezelési technikák megválasztására és a kezelési területek kiválasztására. A manuálterápia tehát hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában. 

II. "FÁJHAT E A MANUÁLTERÁPIA?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor az ízületben (pl. a szalagokban, ízületi tokban) mozgásbeszűkülés mellett olyan szöveti feszülések alakultak már ki amelyek stabilan fenntartják az ízület "rossz pozícióját". Ezek a feszülések önmagában manuálterápia nélkül is fájnak. Azonban amikor ezeket a fokozottan feszülő szöveteket a megszokott tónusukból kiemeljük, akkor fokozódik az egyébként is magas feszültség bennük és ez erősebb fájdalmat vált ki bizonyos mozgásoknál. De a terápia speciális fogásai ezt a fokozott szöveti feszülést és ezáltal a fájdalma hatékony technikákkal és relatíve gyors eredményekkel tudják oldani és a fájdalmat viszonylag gyorsan meg tudják szüntetni, hogy aztán az ízületi mozgástartomány, az I. részben említett mozgatások meg tudjanak valósulni.

III. "MILYEN PANASZOK ESETÉN SEGÍT A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia egy univerzális fegyver a mozgásrendszer funkcionális rendellenességeinek megoldására. Szinte minden panasz hátterében vannak olyan kompenzációk amelyek a test ízületeiben és azokat körülvevő un. lágyszövetekben (ízületi tok, ízületi szalagok, izmok stb.) olyan tónusváltozásokat okoznak, amelyhez ízületi mozgástartomány csökkenés, ezzel mozgás közben, vagy nyugalmi helyzetben fájdalmak keletkeznek. Így nagyon gyakran van szükség manuálterápiára a végtagok ízületeinél, vagy a gerinc ízületeinél.

A teljes lista felsorolása nélkül csak néhány példa:

• porckorongsérv
• lumbago
• arhrosis
• tartáshibák
• sérülések,
• balesetek,
• operációk utáni kialakuló mozgásbeszűklések esetén.
• Egyéb az ízületek funkcionális rendellenességei esetén.
• stb.

IV. "MANUÁLTERÁPIA ELŐTT ELÉG AZ ORVOSI DIAGNÓZIS?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor a gyógytornásznak (ki a kezelést végzi) nem elegendő az orvosi diagnózis ismerete. Az csupán irányt mutató diagnózis, de nem mutatja meg a beavatkozással kapcsolatos információkat. Ezért a manuálterápia speciális és részletes mozgásvizsgálatát kell minden esetben elvégezni, mielőtt a gyógytornász megkezdi a manuálterápiát.

Mindez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a vizsgálatkor csupán csak néhány példát említve:

• - a járulékos mozgások és irányok terjedelmére;
• - az ízületi tok és szalagrendszer feszülési mintájára, azok jellegére és erősségére;
• - az idegrendszeri reakciókra és működésre;
• - tesztelés közben érzett panaszok jellegére, idejére, erősségére;
• - a környező, szomszédos testrészek kompenzációs viselkedésére, ennek mértékére;
• - az elváltozással kapcsolatos funkcionális zavarokra és terhelési kompenzációs körökre;
• - az addig alkalmazott kezelésekre és hatásaira, a gyógyszerelésre;

Összegezve, szükség van orvosi diagnózisra, de orvosi diagnózis nem elegendő a célzott manuálterápia megkezdéséhez, kivitelezéséhez. Annál több kell és több információra van szükség. Ezért is előzi meg a manuálterápiás beavatkozást komplex, átfogó a panasszal, annak kiváltó okaival és következményeivel foglalkozó átfogó vizsgálatra. A manuálterápia ilyen formában hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában.

V. "MANUÁLTERÁPIA AZ A CSONTKOVÁCSOLÁS?" Nem! Semmi esetre sem! Kérjük a kettőt ne keverjék össze. A csontkovácsolásnak egyik óriási veszélye a helytelenül és nem megfelelő körültekintéssel végzett manipuláció a test ízületeiben. Közérthetőbb szóval a "ropogtatás". Ennek számos szövődményeit, káros következményeit tapasztaljuk meg rendszeresen a gyakorlatban, amikor páciensek egy-egy csontkovácsnál végzett "beavatkozás" után keresnek meg minket. Ilyen például a nyaki - pl. felső nyaki gerincszakasz - területen alkalmazott manipuláció, mely túlfeszítheti a gerinc mentén futó artériát, ezzel annak sérülését kockáztatva. Mindez az agy vérellátásának zavarát, súlyos, életveszélyes állapotokat is okozhat. 

Csontkovácsolással szemben a manuálterápia ilyen veszélyes beavatkozásokat nem végez. Manuálterápia - melyet orvosok, gyógytornászok végeznek - célja a lágyszövetek egyensúlyának helyreállítása, a mozgástartomány javítása az ízület biomechanikai, anatómiai tulajdonságait, az idegrendszeri reakciókat figyelembe véve óvatos, lágy technikákkal.

 Kérdése merült fel a cikk elolvasása után?
Keressen minket bátran! Írjon az oldal jobb alsó sarkában megjelenő chatablakban, vagy hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es, vagy a +36 1 766 4587-es telefonszámon. Szívesen segítünk!