Képzelje el, hogy egy hosszú nap után végre leülne pihenni, de a feneke egészen mást gondol erről. A piriformis szindróma, vagy ahogy én becézem, a "fenék bosszúja", pont ilyen kellemetlen meglepetésekkel tud szolgálni. Gyógytornászként sokszor hallom a rendelőben: "csak ülni szeretnék fájdalom nélkül!" Nos, nincs egyedül, sokan küzdenek ezzel a problémával.

A piriformis szindróma egy kevésbé ismert, ám annál alattomosabb betegség, amely az ülőideg nyomása révén okoz fájdalmat. A piriformis izom – ami egyébként a medence mélyén, szinte észrevétlenül végzi munkáját – olykor úgy dönt, hogy főszereplővé lép elő, és elkezd görcsölni, duzzadni vagy egyszerűen csak "rosszalkodni".

De mielőtt elkeseredne, jó hírrel szolgálhatok: a piriformis szindróma jól kezelhető! És hogy könnyebben átvészelje ezt a furcsa kórképet, nézzük meg együtt, mit is jelent mindez a hétköznapokban.

A piriformis izom: Az ismeretlen főhős

Talán sosem gondolt még rá, de a piriformis izom nélkül nem lenne ilyen könnyű átlépni egy pocsolyát vagy keresztbe tenni a lábát a metrón. Ez a kis, körte alakú izom (innen a neve is!) a csípő mélyén bújik meg, és csendben segíti a comb forgatását, sétálás közben a stabilitásunkat.

Ám a piriformis izom néha úgy viselkedik, mint egy forgalmas csomópont reggeli csúcsforgalomban: amikor túl sok a terhelés – például órákig tartó ülés, hirtelen nagyobb megterhelés sportoláskor vagy egy rossz mozdulat –, egyszerűen "bedugul". Ilyenkor az izom megfeszül, megduzzad, és sajnos elkezdheti nyomni az ülőideget, ami kellemetlen panaszokat okozhat.

Ez a nyomás okozza a jól ismert tüneteket: fájdalmat, zsibbadást, bizsergést a fenékben, a combban, sőt, akár a lábujjakig is. És higgye el, nem Ön az egyetlen, aki emiatt kényelmetlenül fészkelődik a székén!

Mikor gyanakodjunk piriformis szindrómára?

Sok páciens érkezik hozzám azzal, hogy "biztosan becsípődött az ideg", vagy "porckorongsérvem lett". Pedig a háttérben gyakran a piriformis szindróma áll. De honnan sejtheti, hogy éppen ez a makacs izom szórakozik Önnel?

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a tompa, de időnként nagyon erős fájdalom a fenékben, amely üléskor fokozódik. Előfordul, hogy a fájdalom kisugárzik a comb hátsó részébe, vagy akár a lábfejig is elér. Egyeseknél zsibbadás, bizsergés is jelentkezik – mintha hangyamászást érezne a lábában.

A piriformis szindróma tipikusan az "állva jobb, mint ülve" állapotot eredményezi. Ha Ön is azt tapasztalja, hogy hosszabb ülés után már csak sétálva enyhül a fájdalom, érdemes szakemberhez fordulnia.

Piriformis szindróma a mindennapokban: Ismerős helyzetek

Gondoljon csak bele: egész nap ül az irodában, majd este autóba ül, aztán otthon a kanapéra huppan. Ezzel a piriformis izom semmit sem tud kezdeni – egyre csak görcsösebbé válik, és máris kész a baj.

Vagy ott van a sportolók klasszikus esete: túl gyors bemelegítés, hirtelen irányváltás futás közben – és máris jelentkezik a fenéktáji fájdalom. De a hosszú túrák, biciklizés vagy akár a cipekedés is kiválthatja a tüneteket.

Gyakorlati példaként: egyik páciensem egy hosszú repülőút után keresett fel, mert a leszállás óta folyamatosan zsibbadt a lába. Kiderült, hogy a piriformis izmával van a legnagyobb probléma a sok ülés miatt.

A tünetek palettája: Mindenkinek más

A piriformis szindróma nem válogat: mindenkinél másképp jelentkezik. Van, akinél csak enyhe, kellemetlen nyomás jelentkezik a fenékben, másoknál éles, szúró fájdalom sugárzik le a lábba.

Sokan panaszkodnak arra, hogy nem tudnak kényelmesen ülni, főleg ha a pénztárcájuk vagy telefonjuk a hátsó zsebben marad. Mások előrehajláskor, emeléskor, vagy akár reggel felkelés után érzik a legtöbb fájdalmat.

Egyeseknél mozgásra enyhül, másoknál pont akkor erősödik. A lényeg: ha hosszabb ideje tapasztal hasonló tüneteket, érdemes szakemberhez fordulni, hogy kiderüljön, valóban a piriformis szindróma okozza-e a panaszokat.

Hogyan diagnosztizáljuk a piriformis szindrómát?

A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek sok más betegséghez is hasonlíthatnak: porckorongsérv, idegbecsípődés, csípő-burzitisz vagy isiász is szóba jöhet. Ezért mindig komplexen vizsgáljuk a pácienst.

A kivizsgálás során először részletes kikérdezés indul meg a panaszokkal kapcsolatban: mikor és hogyan jelentkeznek a tünetek, mi enyhíti vagy fokozza a fájdalmat. Ezt követi a fizikális vizsgálat: különböző mozdulatokat kérek (például fekve emelje fel a lábát, fordítsa ki-be a csípőjét), hogy lássam, mi váltja ki a fájdalmat.

Ha szükséges, képalkotó vizsgálatokat, például MRI-t vagy ultrahang is javasolt, hogy kizárjuk a súlyosabb okokat. A piriformis szindróma diagnózisa végül mindig egy "kirakós játék", ahol minden információ számít.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A jó hír: a piriformis szindróma legtöbbször jól reagál a konzervatív, azaz nem műtéti kezelésekre. Gyógytornászként elsőként mindig a mozgásterápia, a speciális nyújtó- és erősítő gyakorlatok mellett teszem le a voksomat.

Ezekkel a gyakorlatokkal kíméletesen lazíthatjuk a görcsös izmot, miközben erősítjük a környező izmokat is. Gyakran alkalmazunk fascia-oldó technikákat, célirányos és specifikus gyakorlatokat, amelyek segíthetik a gyógyulást.

A lényeg: a mozgás, a mozgás és még egyszer a mozgás – persze gyógytornász felügyelete mellett!

Hétköznapi gyakorlatok, melyek segítenek

Most jön a lényeg! Íme néhány egyszerű, otthon is végezhető gyakorlat, amelyeket gyakran ajánlok pácienseimnek:

• Piriformis nyújtás fekve: Feküdjön a hátára, húzza fel az egyik térdét, majd keresztezzük a másik láb bokáját a térd felett. Óvatosan húzza magához a lábát – éreznie kell, ahogy a fenék izma nyúlik.
• Hengerezés: Egy keményebb masszázslabdával vagy hengerrel óvatosan görgessen a fenék izmon, így oldhatja az izomcsomókat.
• Csípőforgatás ülve: Üljön le, keresztezzük az egyik lábat a másik térdén, és enyhén dőljön előre, amíg kellemes feszülést nem érez.

Jó tanács: mindig figyeljen a testére! Ha bármelyik gyakorlat erős, kellemetlen fájdalmat okoz, inkább hagyja abba, és kérjen személyre szabott tanácsot.

Hogyan előzhető meg a piriformis szindróma?

A megelőzésre is van néhány "aranyszabály":

• Mozogjon rendszeresen: Még ha irodában dolgozik is, óránként keljen fel pár percre, nyújtózkodjon, sétáljon!
• Kerülje a hosszú ideig egy helyben ülést: Ha repül vagy autózik, tartson szüneteket, mozgassa át a csípőjét.
• Figyeljen a testtartására: Az egyenes hát, stabil ülőhelyzet nemcsak a derék, de a piriformis izom egészségét is óvja.

A kulcs: a tudatos mozgás és a rendszeres nyújtás. Ezzel nemcsak a piriformis szindrómát, de sok más mozgásszervi panaszt is megelőzhet.

Miért érdemes gyógytornászhoz fordulni?

Sokan azt gondolják, hogy a piriformis szindróma csak "átmeneti kellemetlenség", majd magától elmúlik. Pedig a helytelen kezelés vagy a túlzott pihentetés éppen ellenkező hatást válthat ki: a tünetek krónikussá válhatnak, és egyre nehezebb lesz megszabadulni tőlük.

Gyógytornász sokat tud abban segíteni, hogy személyre szabott mozgásprogramot állít össze, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, de hosszú távon is javítja a mozgásminőséget. Ne várja meg, míg a feneke "megelégeli" a helyzetet! Forduljon időben szakemberhez, így gyorsabban és hatékonyabban szabadulhat meg a fájdalomtól.

Piriformis szindróma és az aktív élet

Azt gondolhatja, hogy a piriformis szindróma az aktív élet végét jelenti. De jó hírem van: a megfelelő kezeléssel és rendszeres gyógytornával nemcsak visszatérhet a megszokott tevékenységeihez, de akár még jobb formába is kerülhet.

Sokan tapasztalják, hogy a rehabilitáció során felfedezik azokat a mozgásmintákat, amelyeket korábban helytelenül végeztek. Így nemcsak a piriformis izom, de az egész test mozgása minőségibbé válik.

Az aktív élet tehát nem ellensége, hanem a barátja a gyógyulásnak – természetesen ésszel, odafigyeléssel és gyógytornász támogatásával.

Ne hagyja, hogy a feneke diktáljon!

A piriformis szindróma bosszantó, de nem legyőzhetetlen ellenfél. Ha felismeri a tüneteket, időben cselekszik, és megfogadja a szakember tanácsait, viszonylag gyorsan visszanyerheti mozgásszabadságát.

Ne feledje: a mozgás öröm, a gyógyulás pedig közös munka. Ha segítségre van szüksége, forduljon bizalommal gyógytornászhoz!

ORSZÁGOS GERINCPROGRAM – 2025. JÚNIUS 8.
Papp László Sportaréna

A hónap kiemelkedő eseménye kétségtelenül az Országos Gerincprogram volt, melyet idén június 8-án rendeztünk meg a Papp László Sportarénában. A hónap végéhez érkezve szeretnénk megállni egy pillanatra, visszatekinteni a történtekre, köszönetet mondani, és izgatottan várni a júliusi újdonságokat.

Ezúton is szívből köszönjük minden résztvevőnek az érdeklődést, a jelenlétet és az egész napos aktív részvételt.
A regisztrációk és a nap során vezetett összesítések alapján összesen 1587-en voltatok kíváncsiak a programra és az Országos Gerincprogram szakmai előadásaira.
Külön öröm számunkra, hogy a látogatók között 250 gyógytornász és 234 sportszakember is jelen volt – ez is mutatja, mekkora jelentősége van annak, hogy a sport, az egészség, a gyógyítás és a prevenció együttesen jelenjen meg egy ilyen volumenű edukációs eseményen.

Ez a nap valóban összekötötte mindazokat, akiknek fontos a mozgásszervi egészség jövője Magyarországon.
Köszönjük, hogy velünk voltatok, és részesei voltatok az ország egyik legnagyobb egészségügyi-szakmai rendezvényének.

Találkozzunk jövőre ugyanitt, ugyanekkor – az Országos Gerincprogram újabb állomásán!

PHYSIOVIT® – Az aktív életmód és az egészség támogatója.

A hátfájás, deréktáji diszkomfort vagy a mozgásszervi problémák már nem csupán az idősebb generáció sajátjai – a modern életmód és a mozgáshiány következtében egyre több fiatal is küzd ilyen panaszokkal. De vajon hogyan lehet ezeket hatékonyan kezelni, és ami még fontosabb: megelőzni? Milyen szerepe van a szakértői iránymutatásnak, és hogyan térhet vissza egy sportoló a sérülés után biztonságosan a pályára?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schönekker László Kanyó Ildikóval, a PhysioVit vezetőjével, gyógytornász-fizioterapeutával, aki többéves tapasztalattal segít nemcsak pácienseknek, hanem élsportolóknak is visszatalálni a fájdalommentes, aktív élethez.

A fájdalom ördögi köre – de van kiút

„A mozgás kulcsfontosságú – de szakértői irányítás nélkül a panaszok könnyen visszatérhetnek.”

Schönekker László:  Ildikó, szerintem számos ember küzd gerincproblémákkal, illetve deréktájéki fájdalmakkal. Szerinted mi a legjobb eszköz ezeknek a gyógyítására?

Kanyó Ildikó: A mozgás kétségtelenül az egyik legjobb eszköz, de ha valaki már panaszokkal küzd, akkor mindenképp gyógytornász-fizioterapeuta irányítása szükséges. Ő tud segíteni abban, hogy az ember kilépjen abból az ördögi körből, ahol a fájdalom miatt nem mer mozogni – ez pedig még tovább rontja az állapotát.

Karbantartás minden életkorban – a megelőzés fontossága

„Az állapotfelmérés olyan, mint egy térkép – nélküle nem tudjuk, hová megyünk.”

Schönekker László: Léteznek olyan módszerek, amelyekkel tartósan karban tudjuk tartani a testünket?

Kanyó Ildikó: Igen, és ezek az alapos állapotfelmérésen alapulnak. Ha szükséges, manuálterápiával kezeljük a beszűküléseket, fájdalmas pontokat, majd fokozatosan, személyre szabott mozgásterápiával vezetjük vissza a pácienst az aktív életbe. A lényeg a fokozatosság és a szakértői kontroll.

Generációkon átívelő problémák

„18 és 74 év között szinte mindenkinél tapasztalunk eltérést a mozgásrendszerben.”

Schönekker László: Tapasztalatod szerint melyik korosztály érintett leginkább?

Kanyó Ildikó: 18 és 74 éves kor között szinte mindenkinél találunk valamilyen mozgásszervi eltérést – ha nem is fájdalmas, de kompenzációs mintaként jelen van. Ezeket időben felismerve megelőzhetőek a későbbi panaszok. A jó hír, hogy mindenkinél van megoldás, csak meg kell találni a számára megfelelő utat.

Hogyan válasszunk jó szakembert?

„Nem elég a szimpátia – a szakmai tudás objektív eredményekben mutatkozik meg.”

Schönekker László: Mi alapján tudhatjuk, hogy valóban jó szakemberrel dolgozunk együtt?

Kanyó Ildikó: A válasz az állapotfelmérés mélységében rejlik. Egy jól képzett terapeuta nemcsak a tüneteket vizsgálja, hanem a kiváltó okokat is. Ebből áll össze az a komplex kezelési vagy mozgásprogram, amely valóban segít – legyen szó rehabilitációról vagy megelőzésről.

Sportrehabilitáció: nem csak a pihenés számít

„Egy élsportolót nem lehet hétköznapi eszközökkel rehabilitálni.”

Schönekker László:  Ildikó, engem még az nagyon érdekelne, hogy a sportrehabilitációnak mennyire kell specifikusnak lennie?

Kanyó Ildikó: Nagyon. Egy olyan sportoló, aki napi szinten 80-100 kilós súlyokat emel, nem tehető vissza egy kilós gyakorlatsorba. A rehabilitációnak már az első naptól igazodnia kell az ő szintjéhez, különben újabb panaszokat okozhatunk. Ráadásul egy élsportoló visszatérése intenzív, napi többszöri edzésmunkát igényel – ehhez igazítjuk a terápiát is.

Összegzés

A PhysioVit megközelítése egyszerű, de annál hatékonyabb: a test egészére figyel, nem csak a tünetekre. Legyen szó hétköznapi hátfájásról, ülőmunka okozta problémákról vagy élsportolók komplex sérüléseiről – a cél minden esetben a testre szabott, szakmailag megalapozott megoldás, amely nemcsak a gyógyulást, hanem az egészség megőrzését is támogatja.

Teljes adás megtekinthető az RTL műsorokat tömörítő honlapon ide kattintva.

Nagy örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság akkreditálta a Papp László Sportarénában futó rendezvényünket a következő szakmacsoportok számára:

• 9-es – Mozgásterápia, fizioterápia
  14-es – Egészségügyi menedzsment
  15-ös – Rehabilitáció, életvezetés

Ez azt jelenti, hogy az Országos Gerincprogramon való részvétel kreditpontot ér ezekben a szakmákban!
Nyilvántartási szám: SZTK-A-24683/2025 - 16 továbbképzési pont

Ha ezek közül bármelyik területen dolgozik, ne mulassza el ezt a lehetőséget – nemcsak szakmailag értékes, de közösségileg is inspiráló programmal készülünk! 

Regisztráció itt: https://physio-vit.hu/kepzesek-es-tajekoztatok/pontszerzo-esemenyek/orszagos-gerincprogram-ii

Építsünk együtt egy egészségesebb, fájdalommentesebb jövőt!

PHYSIOVIT® – Az aktív életmód és az egészség támogatója.

Az ún. idiopathiás (ismeretlen eredetű) gerincferdüléses betegség az esetek körülbelül 90%-át teszi ki, és négyszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat.

Súlyosabb esetekben ez az arány akár tízszeres is lehet. Nem ritka, hogy a gyermekkori diagnózist követően a kezelés elmarad, ami felnőttkorban komoly szövődményekhez vezethet. Az évek során a progresszió (rosszabbodás) a gerincoszlop elemeinek kopását, porckorongok elhasználódását és fájdalmat eredményezhet. A deformitás következtében kialakuló tartáshibák pedig már önmagukban is panaszokat okozhatnak, például hosszan tartó ülés vagy állás után.

Miért fontos a kezelés?

Ha a gerincferdülést fiatalkorban nem kezelik, a későbbi szövődmények mértéke nagymértékben függ a görbület fokától, elhelyezkedésétől és mobilitásától. A kutatások szerint a strukturális scoliosis hajlamos évente 0,5–1 fokkal romlani felnőttkorban, különösen akkor, ha a görbület meghaladja a 30 fokot. Az előrehaladottabb esetek (40+ fok) esetében a fájdalom, izomfeszülés és mozgáskorlátozottság megjelenése szinte garantált.

Amit a kutatások mondanak az idiopátiás gerincferdülésről

1. Degeneratív elváltozások gyakorisága

• Az enyhébb, kezeletlen scoliosis (10–25 fok) nem mindig okoz komoly panaszokat.
• Közepes és súlyos görbületeknél (25–50+ fok) a degeneratív gerincproblémák – például porckorongkopás, spondylosis, gerincinstabilitás – az esetek 60-70%-ában megjelennek.

2. Fájdalom és életminőség

• Súlyosabb görbületek (50 fok felett) jelentős életminőség-romlást okozhatnak.
• Egyes kutatások szerint a nem kezelt idiopátiás scoliosisos páciensek 50-60%-a tapasztal rendszeres hát- vagy derékfájást középkorban.

3. Funkcionális következmények

Súlyos scoliosis esetén ezek a problémák jellemzőek:

• Tartáshibák
• Mozgáskorlátozottság
• Egyenlőtlen terhelésből fakadó izomfájdalmak
• Légzőszervi panaszok (főleg 70 fok feletti görbületnél)

Hogyan segít a mozgásterápia?

A mozgásterápia az egyik leghatékonyabb módja a gerincferdüléssel járó panaszok enyhítésének és a további romlás megelőzésének. Egyértelmű, hogy a kezelés megkezdése jobb későn, mint soha, hiszen az időskori problémák csökkentése mindig lehetséges.

Miért nehezebb a kezeletlen eseteket kezelni?

• A görbület merevsége: Az évek során a gerinc és környező szövetek egyre kevésbé rugalmasak.
• Az izomzat elváltozása: Az egyik oldali zsugorodott izom nyújtása és aktiválása sokkal nehezebb, mint egy előedzett izomé.
• A testkép torzulása: Az agy számára a ferde helyzet idővel „normálissá” válik, ami tovább nehezíti a terápia sikerességét.

Megoldások gerincferdülésre

A kezelési terv minden esetben egyedi, de a következő lépések alapvetőek:

1. Rendszeres mozgásterápia

• Célzott gyógytorna: A gerinc mobilizálása és az izomdiszbalansz helyreállítása.
• Stabilizáló gyakorlatok: Segítenek fenntartani a gerinc helyes helyzetét.

2. Fájdalomcsillapítás és izomlazítás

• Lágyrész manuálterápia, triggerpont-terápia, fasciaterápia, vagy masszázs az izomfeszülés csökkentésére.

3. Eszközök használata

• Kinesiológiai tape: Sokan használják, mert támogatja a gerinc körüli szövetek működését, gate controll elv alapján enyhíti a fájdalmat.
• Fascia eszközök, önkorrekció eszközök: Segítenek a szövetek rugalmasságának visszaállításában.

4. Szakember bevonása

A gerincferdülés kezelése szakértelmet igényel. Egy jól képzett gyógytornász -fizioterapeuta személyre szabott programot állít össze, amely figyelembe veszi az Ön állapotát és céljait.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

1. Miért fontos a korai kezelés az idiopátiás gerincferdülés esetén?
A korai felismerés és kezelés megelőzheti a degeneratív problémák kialakulását, csökkentheti a fájdalmat, és javíthatja az életminőséget.

2. Milyen eszközöket érdemes használni a terápia során?
Az önkorrekciós eszközök, a fascia eszközök és stabilizáló segédeszközök hatékonyan támogathatják a kezelést.

3. Lehet-e mozgás nélkül javítani a gerincferdülés állapotán?
A mozgásterápia elengedhetetlen a progresszió lassításához és a panaszok csökkentéséhez. Mozgás nélkül a gerinc állapota súlyosbodhat.

4. Milyen gyakran kell gyógytornára járnom?
Ez az Ön állapotától függ, de általában heti 2-3 alkalom javasolt, amit otthoni gyakorlatok egészítenek ki.

Összefoglalva

Az idiopátiás gerincferdüléssel kapcsolatban a legfontosabb tanulság az, hogy a kezelés megkezdése soha nem késő. Még ha gyermekkorban el is maradt a terápia, felnőttkorban is jelentős javulás érhető el célzott mozgásterápiával. A megfelelő szakember és eszközök segítségével a fájdalom csökkenthető, az életminőség javítható, és a későbbi szövődmények minimalizálhatók. 

Ne feledje: a gerince egészsége az Ön kezében van!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom.

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. Weinstein SL et al. – Adolescent idiopathic scoliosis (The Lancet, 2008)

• Klasszikus, sokat idézett tanulmány.
• Áttekinti az idiopathiás scoliosis előfordulását, rizikófaktorait, és progresszióját felnőttkorban is.
• Megerősíti a 4:1 nő-férfi arányt, valamint a 30 fok feletti görbületek fokozott kockázatát degeneratív elváltozásokra.

DOI: 10.1016/S0140-6736(07)61644-5

2. Aebi M. – The adult scoliosis (European Spine Journal, 2005)

• Fő fókusz: felnőttkori scoliosis, különösen a kezeletlen esetek degeneratív következményei.
• Leírja, hogy a fiatal kori kezelés hiánya hogyan vezet instabilitáshoz, porckopáshoz, fájdalomhoz.
• Hasznos forrás a felnőttkori panaszok statisztikai alátámasztásához.

DOI: 10.1007/s00586-004-0822-9

3. Schreiber S. et al. – The effect of Schroth exercises added to standard care on the quality of life and muscle endurance in adolescents with idiopathic scoliosis (Physiotherapy, 2015)

• Vizsgálja a mozgásterápia (Schroth-módszer) hatását a scoliosisos fiatalokra.
• Megerősíti, hogy célzott terápia jelentősen javíthatja az életminőséget, testtartást, és csökkentheti a fájdalmat.

DOI: 10.1016/j.physio.2014.11.001  

4. Negrini S. et al. – 2016 SOSORT guidelines: Orthopaedic and Rehabilitation treatment of idiopathic scoliosis during growth (Scoliosis and Spinal Disorders, 2018)

• A legátfogóbb nemzetközi irányelv a scoliosis kezeléséről növekedés alatt.
• Bár gyerekkori fókusszal íródott, erősen érvel a mozgásterápia és korai beavatkozás mellett, és kitér arra is, miért nehezebb később kezelni.
• Kiváló háttér a "jobb későn, mint soha" elv támogatására.

DOI: 10.1186/s13013-017-0145-8

5. Weinstein SL et al. – Natural history of adolescent idiopathic scoliosis (Journal of Bone and Joint Surgery, 1981)

• Klasszikus, hosszú távú követéses vizsgálat.
• Alapjaiban írja le, hogyan alakulnak a kezeletlen esetek, különösen 30, 40, 50 fokos görbület felett.
• Sokat idézett, valid háttér minden scoliosis-témájú szakmai anyagban.
• 1981 Mar;63(5):702–712.

Egy vizsgálat szerint szinte minden magyarnak van elváltozás a gerincében! Ez nem túlzás, hanem az elmúlt 7 esztendő, több ezer embert vizsgáló eredményeinek következtetése.