Az utóbbi napokban a Google keresések toplistáján tarolt a derékfájás kulcsszó – és meg sem lepődünk! Sokan találkoznak ezzel a "nyűggel", legyen szó irodai munkáról, otthoni teendőkről vagy akár sportolás utáni kellemetlenségről. De mi lenne, ha azt mondanánk: a megoldás nem feltétlenül a gyógyszerekben vagy a pihentetésben rejlik?

1. Miért keresi mindenki a derékfájás megoldását, és mi köze ehhez az erőnléti edzésnek?

Az erőnléti edzés, vagyis a tudatos izomerősítés, nem csak a testépítők kiváltsága. Sőt, a legújabb nemzetközi szakirodalom szerint már heti egy óra is jelentősen csökkenti a krónikus derékfájás kockázatát! (WHO, 2023; PMC, 2024). Ez nem varázslat, hanem tudomány.

Ha Ön is szeretné hátát erősebbé, életét fájdalommentesebbé tenni, érdemes tovább olvasni. Megmutatjuk, hogyan válhat az erőnléti edzés a gyógyulás és megelőzés kulcsává – akár otthon, akár edzőteremben!

2. Az erőnléti edzés nem csak az izmokat edzi – szív- és érrendszeri egészség, vérnyomás, cukorbetegség

Sokan gondolják, hogy az erőnléti edzés csak az izomzat erősítéséről szól. De a kutatások mást mondanak! Már heti 60 perc erősítéshez hozzávetőlegesen 27%-os halálozáscsökkenés társul, ráadásul a szív- és érrendszeri, valamint daganatos halálozás is jelentősen mérséklődik (Am J Prev Med, 2022).

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szerint a rendszeres erőnléti edzés 15%-kal csökkenti az össz-halálozást, 17%-kal pedig a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást. A kardiometabolikus gondozásban már kötelező helye van! (Forgalom, 2024).

A vérnyomásbarát életmód egyik titka is a súlyzókban rejlik. Egy 270 vizsgálatot összegző elemzés szerint az izometriás (statikus) gyakorlatok a leghatásosabbak a vérnyomáscsökkentésben, de a dinamikus erősítés is jelentősen javítja a vérnyomást (Br J Sports Med, 2023).

3. Cukorbetegség? Nem csak a diéta segíthet!

A 2-es típusú diabétesszel élőknek sem kell lemondaniuk az aktív, erősebb életről. A legfrissebb meta-analízisek szerint az erőnléti edzés csökkenti a HbA1c-t (azaz a hosszú távú vércukorszint mutatóját) és az éhomi vércukrot is (Diabetes Care, 2024).

Az optimális eredmény eléréséhez a szakirodalom a kombinált mozgásformákat javasolja, de az erőnléti edzés mindenképpen az alapok alapja. Ez azt jelenti, hogy a súlyzós vagy saját testsúlyos edzés mellett akár sétálhat is – a lényeg a rendszeresség!

Tehát, akinek már diagnosztizáltak cukorbetegséget, vagy csak szeretné megelőzni azt, mindenképp érdemes beépíteni a heti rutinba az erősítő gyakorlatokat.

4. Csontegészség, csontritkulás – miért fontos az erőnléti edzés minden életkorban?

Az erőnléti edzés nem csak az izmokat, hanem a csontokat is edzi! Idősebb korban különösen fontos a csontásványi denzitás (BMD) megtartása, hogy elkerülje a töréseket, csontritkulást. Nagy sebességű, erőteljes erőnléti gyakorlatok időseknél is szignifikáns BMD-nyereséget adnak (Syst. review, 2024).

Különösen a posztmenopauzás nők profitálhatnak ebből, hiszen a hormonális változások miatt fokozottabban veszélyeztetettek. Egy friss meta-analízis szerint a rendszeres, jól paraméterezett erőnléti edzés jelentősen javítja a csontsűrűséget (BioMed Central, 2025).

Ne feledje: soha nem késő elkezdeni! A csontritkulás nem sorscsapás, hanem kezelhető, sőt, megelőzhető egy kis súlyzózással.

5. Térd- és csípőízületek védelme: erőnléti edzés és osteoarthritis (OA)

Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás, sokak életét keseríti meg. A jó hír: a 2023–2024-es EULAR és OARSI ajánlások alapján a rendszeres, személyre szabott erőnléti edzés a leghatékonyabb eszköz a csípő- és térd-OA kezelésében (ard.bmj.com, oarsijournal.com, ScienceDirect).

A kutatások szerint az erőnléti edzés nem csak a fájdalmat csökkenti, de az izomerőt és a funkciót is növeli (PMC, 2024). Tehát, ha reggelente nyikorgó térddel kel, vagy nehezen indul a mozgás, itt az idő, hogy belevágjon az erőnléti edzésbe!

És ne aggódjon: nem kell maratont futnia vagy nehéz súlyokat emelnie. Már a rendszeres, saját testsúlyos gyakorlatok is segítenek!

6. Tendinopátiák és íngyulladás: mi működik, és mi nem?

Achilles- vagy patellar tendinopátia? Bizony sokan ismerik az érzést, amikor minden lépésnél fáj az ín. A legújabb áttekintések szerint a progresszív ínterhelés (plusz izometria) vagy a heavy-slow resistance hosszú távon jobb funkcionális javulást eredményez, mint az izolált excentrikus edzés (PubMed, ScienceDirect, 2024).

A különféle kiegészítő kezelési módok (modalitások) egyelőre nem bizonyultak hatékonyabbnak az aktív gyakorlatoknál (Sports Medicine-Open, 2023). Azaz: a legjobb, amit tehet, ha fokozatosan és következetesen edzi az érintett ízületet.

Persze, mindig érdemes szakemberhez fordulni a személyre szabott programért – hiszen minden ín más és más!

7. Krónikus derékfájás: mozgás, mint gyógyszer

A krónikus derékfájással élők számára a WHO 2023-as irányelve egyértelmű: az edzésprogram, oktatás és pszichológiai támogatás a leghatékonyabb hármas (Egészségügyi Világszervezet). A "mozgás mint gyógyszer" szemlélet már nem csak divatos szlogen, hanem tudományosan igazolt tény.

A legjobb eredményeket a terápiás gyakorlatok (erősítés, állóképesség) multimodális ellátás részeként mutatják (PMC, 2024). Ez azt jelenti, hogy nem elég csak pihenni vagy masszíroztatni: mozgással, erősítő edzéssel bizonyítottan javítható a hátfájás!

Ha Ön is unja már a fájdalomcsillapítók körforgását, próbálja ki a tudatos erősítést!

8. Onkológia: erőnléti edzés a túlélés és életminőség javításáért

Talán meglepő, de a daganatos betegségek terápiájában is kulcsfontosságú az erőnléti edzés. Egy 42 vizsgálatot összegző tanulmány szerint a magasabb izomerő vagy kardiorespiratorikus fittség 31–46%-kal alacsonyabb össz-halálozással jár daganatos betegek esetén (Br J Sports Med, 2025).

A rákhoz társuló fáradtságot is csökkentheti, miközben javítja az alsó végtagi erőt és az életminőséget (PubMed, SpringerLink, PMC, 2024). Fontos azonban, hogy a programot mindig a kezelőorvos és gyógytornász segítségével állítsa össze.

Ne hagyja, hogy a diagnózis elvegye az erejét! Az erőnléti edzés itt is valódi életmentő lehet.

9. Sebészet és posztoperatív rehabilitáció: gyorsabb felépülés erőnléti edzéssel

Térdprotézis vagy ACL-műtét után sokan attól tartanak, hogy hosszú hónapokig tart majd a felépülés. A jó hír: a progresszív erőnléti edzés jelentősen gyorsítja a regenerációt, javítja a quadriceps-szimmetriát, az egylábas ugrást és a leszállási biomechanikát (PubMed, 2024).

Térdprotézis esetén a rendszeres erősítő edzés csökkenti a fájdalmat, növeli az izomerőt és a mozgástartományt (ROM), ráadásul a mindennapi funkciók is visszatérnek (BioMed Central, MDPI, 2024–2025).

Ha tehát Ön is műtét előtt vagy után áll, ne féljen belevágni az erőnléti edzésbe – persze mindig gyógytornász felügyelete mellett!

10. Időskor, frailty, szarkopénia: hogyan maradhat fiatalos és önálló?

Az időskori fizikai leépülés (frailty) és az izomsorvadás (szarkopénia) nem elkerülhetetlen végzet! A többkomponensű, erőnléti központú edzésprogramok jelentősen javítják a frailty-státuszt és a fizikai funkciót (PubMed, ScienceDirect, 2024).

Az izomerő növelése mellett néha az izomtömeg is gyarapodhat, főleg, ha fehérjében gazdag étrenddel vagy komplex táplálékkiegészítőkkel kombinálja az edzést (2023–2024-es kutatások). Ez azt jelenti, hogy idősebb korban sem késő elkezdeni – a mozgás és az izomerő a hosszú, független élet kulcsa!

Ne hagyja, hogy a kor meghatározza, mennyit tud mozogni. Az erőnléti edzés minden korosztálynak ajánlott!

11. Erőnléti edzés a mindennapokban: hogyan kezdjen hozzá?

Most, hogy már tudja, mennyi mindent nyerhet az erőnléti edzéssel, biztosan felmerül a kérdés: hogyan kezdjen hozzá? 

Fontos: ha bizonytalan, kérje gyógytornász-fizioterapeuta, vagy a sportrehabilitációban jártas személyi edző segítségét! Így biztosan a saját egészségi állapotához, céljaihoz igazított edzésprogramot kap. Heti 2-3 alkalom már látványos eredményeket hozhat, főleg, ha kitartó!

12. Ne feledje! Az erőnléti edzés nem luxus, hanem egészségügyi alap!

Az erőnléti edzés nemcsak az izmokat, hanem az egész szervezetet erősíti. Csökkenti az össz- és szív-érrendszeri halálozást, javítja a vérnyomást és a vércukorszintet, növeli a csont- és izomerőt, segít a derékfájás, csontritkulás, ízületi bántalmak, tendinopátiák és a posztoperatív felépülés során is.

Legyen szó fiatalokról vagy idősekről, sportolókról vagy mozgásszegény életet élőkről – az erőnléti edzés mindenkinek ajánlott! A mozgás a legjobb befektetés az egészségébe.

Ha kérdése van, vagy szeretne személyre szabott edzésprogramot kérje szakembereink tanácsát! Hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es telefonszámon és foglaljon személyes konzultációra időpontot. Szívesen segítünk!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

A rejtélyes kötőszövet: amikor a fájdalom nem ott kezdődik, ahol gondolná!

Előfordult már Önnel, hogy régóta fáj a válla, a dereka, vagy a térde és a vizsgálatok ellenére sem találták meg a "hibát"? Vagy épp műtét után hiába próbálkozott különféle gyógytornával, mégsem lett ugyanolyan mozgékony, mint korábban? Nos, a titok nyitja gyakran a fasciákban rejlik! Ez a különleges kötőszövet nemcsak testünk "csomagolópapírja", hanem élő, érzékeny rendszer – sőt, a fájdalom hátterében is gyakran főszerepet játszik!

A cikk végére nemcsak jobban fogja érteni a saját tüneteit, hanem konkrét példákon keresztül ráismerhet saját problémáira is. És persze: megtudja, miért érdemes felkeresni egy olyan szakembert, aki a fasciák világában is otthonosan mozog!

Fiziológia – A fascia döntő szerepet játszik az egyes szervek "zökkenőmentes" működésében

A fascia a test "láthatatlan hálója", amely mindhárom szinten strukturálja, elhatárolja, de egyúttal össze is köti a szerveket. Gondoljon csak bele:

• Nem csak elválaszt, hanem csúszó felületként mozgékonyságot biztosít!
• Megakadályozza, hogy szerveink "elvándoroljanak" egymástól.
• Vér- és nyirokkeringést vezet a szervekhez, sőt, egyúttal védi is őket a túlzott nyomástól, feszültségtől.
• Idegpályák szelik át, melyeket elhatárol és véd.
• Tartást és tónust ad izmainknak, a teljes testtartásunkat a fascia feszülése "rajzolja ki".

Gyakorlati példák:

• Derékfájás visszatérően, pedig nincs porckorongsérve? Lehet, hogy a fascia feszülése okozza a panaszokat!
• Vállműtét után nehéz visszanyerni a mozgást, hiába tornázik? A műtéti heg körüli fascia átrendeződése, receptorainak zavara miatt nem működik az izom "úgy, mint régen".
• Térdprotézis után még mindig nem stabil a lába? Könnyen lehet, hogy a fascia (és benne a speciális érző receptorok) nincsenek "behangolva".

Fascia: a test védelmi bástyája és "sokk-elnyelője"

A fascia nem csak a mozgást segíti, hanem:

• Mechanikai energiát nyel el és oszlat el – csökkenti a trauma hatását az érzékeny szöveteken (pl. izomzúzódásnál).
• Szekciókra osztja a testet, gátolja a kórokozók gyors terjedését.
• A hisztociták ("falósejtek") irányító struktúrájaként segít a gyulladások leküzdésében (minden gyulladás a perivaszkuláris kötőszövetben zajlik le).

Példák:

• Zúzódás után gyorsabb a gyógyulás, ha jól működik a fascia!
• Krónikus gyulladásoknál a fascia letapadásai miatt a keringés is lassabban áll helyre.

Fascia – a fájdalom érzékeny hálózata

A fascia nemcsak passzív szövet! Sejtjei és különféle érző receptorai révén aktívan részt vesz a neurológiai szabályozásban – vagyis abban, hogy hogyan érzékeljük a mozgást, a fájdalmat, a testhelyzetünket. 

5.1 Mechanoreceptorok – A fájdalom és mozgás szenzorai

A fasciában található mechanoreceptorok négy fő típusát különböztetjük meg:

1. Golgi-receptorok

Hol vannak?

• izom-ín átmenetnél
• aponeurózisban (izomlemez)
• ízületi szalagokban
• ízületi tokban

Mire reagálnak?

• Túl gyors izom-összehúzódásra
• Túl erős feszülésre

Mi a hatásuk?

• Az izomzat tónusát szabályozzák

Mi a diszfunkció?

• Térdprotézis után az ízületi tokban lévő seb/heg miatt a Golgi-receptorok működése megváltozik → az izom soha nem lesz már "ugyanolyan erős", hiába a sok edzés.
• Példa: Bejön hozzánk valaki, aki térdprotézis után nem tudja rendesen behajlítani a térdét, és látszólag minden rendben van – a fascia (és benne a Golgi-receptorok) lehet a ludas!

2. Pacini-receptorok

Hol vannak?

• Izom-ín átmenet
• Mélyen az ízületben
• Gerinc szalagjai
• Izomfascia burkolata

Mire reagálnak?

• Gyors nyomásváltozás, vibráció

Mi a hatásuk?

• Proprioceptív visszacsatolás (mozgáskoordináció, testérzékelés)

Mi a diszfunkció?

• Műtét után gyakran hiába a sok egyensúly- és koordinációs tréning, a páciens nem érzi "biztonságosnak" a mozgást – a Pacini-receptorok érzéketlensége miatt!

3. Ruffini-receptorok

Hol vannak?

• Agyhártya (Dura mater)
• Ízületi szalagok
• Külső ízületi réteg
• Nyújtásra tervezett szövetek

Mire reagálnak?

• Folyamatos nyomás, tangenciális (súrlódó) terhelés

Mi a hatásuk?

• Általános szimpatikus hatás csökkenése (tehát relaxáció, stresszcsökkentés!)

Mi a diszfunkció?

• Epidurális érzéstelenítésnél, vagy szülés során a Ruffini-receptorok működése zavart szenvedhet, ami például a szülés utáni regenerációra is kihat.
• Példa: Krónikus derékfájásos páciens, akinek szülés után "semmi sem a régi" – lehet, hogy a Ruffini-receptorok sérültek?

4. Interstitialis receptorok (az összes 80%-a!)

Hol vannak?

• Szinte mindenhol, de különösen a csonthártyában (periosteum)

Mire reagálnak?

• 50%: nagyon erős mechanikai ingerek
• 50%: kisebb, akár egy ecsetvonásnyi érintés

Mi a hatásuk?

• Proprioceptív reakció (testhelyzet-érzékelés)
• Vazodilatáció (értágulat), plazmaszivárgás
• Neurovegetatív szabályozás (víztartalom növekedése a szövetben)

Mi a diszfunkció?

• Krónikus fájdalmaknál gyakran ezek a receptorok "túlérzékenyek", ezért a legkisebb mozdulat is fájdalmat okoz.
• Példa: "Minden mozdulat fáj, még a paplan alatt is!" – ismerős? Akkor valószínűleg az interstitialis receptorok játszanak közre!

Fiziológia – A fascia döntő szerepet játszik az egyes szervek "zökkenőmentes" működésében

Egyébként mennyire más megvilágításba helyezi a mozgásszervi fájdalmakat, ha a fasciát is számításba vesszük? Azért, hogy Ön ne csak a "felszínt" legyen kezelve a fasciális kapcsolatok figyelembevétele nélkülözhetetlen!

További gyakorlati példák:

• Futók, akiknek állandóan húzódik a combhajlítójuk, de hiába a masszázs, a panasz visszatér: Fascia letapadások, túlérzékeny receptorok okozhatják!
• Irodai dolgozók, akiknek a nyak-, vállfájdalma nem múlik el a klasszikus gyógytornától: Meg kell keresni a fasciában található érző receptorok zavarát, és annak megfelelően kezelni!
• Krónikus fejfájás, amit semmilyen orvosi vizsgálat nem igazol: A koponya körüli fascia feszülhet, benne a Ruffini- vagy Interstitialis receptorok zavara állhat a háttérben.

Mit jelent ez az Ön számára?

• Ha régóta fennálló mozgásszervi fájdalma van, melyre nincs "igazi magyarázat", könnyen lehet, hogy a fascia, illetve annak érző receptorainak zavara okozza!
• Ha műtét, sérülés vagy akár szülés után nem tud visszatérni a régi mozgékonyságához, a klasszikus rehabilitáció mellett célszerű a fasciát is kezelni!
• Ha stresszes életet él, a folyamatos feszültség a fasciában is nyomot hagy – tartós feszülés, letapadások, érzékeny mechanoreceptorok jelentkeznek!

Mit tehetünk a fasciális fájdalmak ellen?

1. Manuális fasciakezelés – speciális technikákkal oldhatóak a letapadások, visszaállítható a szövetek csúszása, és "újrahangolható" az érző receptorok működése.
2. Gyógytorna, sportrehabilitáció, ahol a fascia tréningezése van fókuszban – speciális, lassú, hullámzó mozgások, melyek a mechanoreceptorokat aktiválják.
3. Kinesio tape, flossing, fascia masszázs eszközök – ezek mind-mind segítenek a fájdalom csökkentésében, az izom és a fascia közötti kapcsolat javításában.
4. Mélylégzés és relaxáció – hiszi vagy sem, már a légzés javítása is oldja a fasciális feszültséget!
5. Komplex rehabilitáció, a test egészének szemléletében – hisz a fascia mindenütt ott van!

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért nem találnak semmit a vizsgálatok, ha a fájdalom mégis megvan?
A fascia eltérései – például letapadások, receptor-zavarok – a klasszikus MRI vagy röntgen vizsgálatokon nem látszanak, mégis komoly panaszokat okozhatnak.

Mennyire gyors a javulás fasciakezelésre?
Sokszor már néhány kezelés után jelentős a változás! Természetesen, ha régóta fennálló probléma van, szükség lehet több alkalomra és otthoni tornára is.

Visszatérhet a fájdalom?
Igen, ha az életmód, a mozgáshiány vagy a rossz testtartás nem változik, a fascia újra "problémássá" válhat.

Kinek ajánlott a fasciakezelés?
Szinte mindenkinek! Akár sportoló, akár irodai dolgozó, akár idősebb, akár fiatal, a fascia mindannyiunkban ugyanúgy működik – és sajnos ugyanúgy tud fájni is.

Műtét után mennyire fontos a fascia kezelése?
Elengedhetetlen! A műtét utáni hegek, letapadások, receptor-zavarok miatt a teljes rehabilitáció csak fasciakezeléssel lehet igazán hatékony.

Záró gondolat: Tegyen egy lépést a fájdalommentes mozgásért!

A mozgásszervi fájdalmak, a visszatérő húzódások, a krónikus nyak- vagy derékpanaszok hátterében gyakran a fascia, vagyis a test "láthatatlan hálója" áll. Fiziológiailag a fascia döntő szerepet játszik az egyes szervek "zökkenőmentes" működésében, a mozgáskoordinációban és a fájdalomérzékelésben is.

Ha magára ismert a példák valamelyikében, ne várjon, míg a panaszok krónikussá válnak! Jelentkezzen be olyan szakemberhez, aki a fasciális rendszerrel is dolgozik – hogy Ön újra szabadon, fájdalommentesen mozoghasson!

Ne feledje: A gyógyulás ott kezdődik, ahol a fájdalom valódi okát ismerjük fel – és a fascia "nyelve" sokszor épp ezt suttogja Önnek!

Hogyan kapcsolódik össze a fascia és a krónikus derékfájás a legújabb kutatások szerint?

A derékfájás szinte népbetegség, különösen a mai modern életmód mellett. Az ülőmunka, a mozgáshiány és a stressz egyaránt hozzájárulhat a krónikus fájdalmak kialakulásához. De vajon gondolt már arra, hogy a fájdalmak mögött a fascia elnevezésű kötőszövet is állhat? Ebben a cikkben a legfrissebb kutatásokra alapozva olyan összefüggéseket mutatunk be, amelyek segíthetnek jobban megérteni a krónikus derékfájás hátterét. Készüljön fel, mert a fascia titokzatos világa egészen lenyűgöző!

Mi is az a fascia, és miért fontos?

Egy rejtélyes hálózat, amely mindent összeköt

A fascia egy olyan kötőszövet, amely behálózza az egész testet, mint egy "finom pókháló". Ez a szövetréteg nemcsak az izmokat, hanem a szerveket is körbeveszi és összeköti, ezzel biztosítva a test egységes működését. Képzelje el úgy, mint egy bonyolult hálót, amely minden mozdulatnál együttműködik az izmokkal és az idegekkel.

De miért érdekes ez? Nos, a fascia nemcsak egy "csomagolóanyag". Tele van idegvégződésekkel, amelyek érzékelik a nyomást, a mozgást és még a fájdalmat is. Más szóval, a fascia nemcsak passzív szereplő, hanem aktív résztvevője a test működésének.

Felületes és mély fascia: Mi a különbség?

A test érzékszerveinek titkos központjai

A fascia két fő rétegre osztható: a felületes és a mély fasciára. A felületes fascia leginkább a bőr alatt található, és olyan idegvégződéseket tartalmaz, amelyek a hőmérsékletet és a nyomást érzékelik. Gondoljon csak arra, amikor megérinti a bőrét – ez a felületes fascia egyik funkciója.

A mély fascia azonban egészen más történet. Ez a réteg elsősorban a propriocepcióért, vagyis a test térbeli helyzetének érzékeléséért felel. Emellett a fájdalom érzékelésében (nocicepció) is kulcsszerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy ha a mély fascia pl. gyulladásba kerül, az komoly fájdalomérzetet válthat ki.

Hogyan kapcsolódik a fascia a krónikus fájdalomhoz?

A kisugárzó fájdalom rejtélye

Egy érdekes kutatás szerint, amikor fájdalomkeltő anyagokat fecskendeztek be a bőr, az izmok és a mély fascia szövetébe, a fájdalomérzet teljesen különböző volt. A bőrben és az izmokban lokális, pontosan meghatározható fájdalom jelentkezett, míg a fasciában diffúz, nehezen lokalizálható, kisugárzó fájdalmat tapasztaltak.

Ez a felfedezés különösen fontos, mert a krónikus fájdalomszindrómák, például a fibromyalgia vagy a nem specifikus derékfájás (aspecifikus) esetében a betegek gyakran hasonló jellegű fájdalmakról számolnak be. Ez azt sugallja, hogy a fascia szerepe kulcsfontosságú lehet ezeknek a betegségeknek a kialakulásában.

Mi történik, ha a fascia elváltozásakor? Amelyet sokszor gyulladásként emlegetnek.

A krónikus gyulladás és a fájdalom összefüggése

Az egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy ha a fascia gyulladása tartósan fennáll, az megváltoztatja a benne található idegvégződések szerkezetét. Ez a folyamat, amit szenzitizációnak nevezünk, érzékenyebbé teszi a fasciát a fájdalomra.

Egy különösen izgalmas vizsgálat során az egerek ágyéki szakaszának mély fasciájába olyan anyagot injektáltak, amely krónikus gyulladást idézett elő. Az eredmények szerint a fájdalomérzékelő idegek aránya jelentősen megnőtt, ami egyenes úton vezetett a fájdalom kóros érzékeléséhez.

Miért fontos a thoracolumbalis fascia?

Egy szövet, ami folyamatosan dolgozik

A krónikus nem specifikus derékfájás egyik fő bűnöse a kutatások szerint a thoracolumbalis fascia (továbbiakban: TLF). Ez a szövet a hát alsó részén található, és közvetlen kapcsolatban áll a gerinc, a felső végtagok és a hasi régió izmaival.

Képzelje el, hogy a TLF egy hatalmas receptor, amely folyamatosan érzékeli a különböző mechanikai hatásokat. Ha ez a szövet krónikusan gyulladt állapotban van, akkor még a normális mechanikai ingereket is fájdalomként érzékelheti. Ez lehet az oka annak, hogy a krónikus derékfájás gyakran diffúz és nehezen lokalizálható.

A derék központi szereplője: a thoracolumbalis fascia (TLF)

Ez a különleges fascia-réteg a derekunk hátsó részén helyezkedik el, és több izomcsoportot is összeköt. Úgy képzelje el, mint egy közlekedési csomópontot, amely a gerincből, a karokból és a hasból érkező mozgásokat, húzásokat, feszüléseket is "lejelenti".

Ha a TLF merevvé válik – például sok ülés, rossz testtartás vagy kevés mozgás miatt –, akkor apró mikrosérülések keletkezhetnek benne minden mozdulatnál. Ez hosszabb távon gyulladáshoz vezethet. A gyulladt fascia pedig, mint említettük, fokozottan érzékeny lesz a fájdalomra. Így fordulhat elő, hogy egy egyszerű mozdulat, például:

• egy zokni lehúzása,
• egy kis hajolás a bevásárlószatyorért,
• vagy akár csak egy nyújtózás az ágyban
  is éles, szúró vagy tompa fájdalmat vált ki a derékban.

Hogyan alakul ki a fascia elváltozása?

A stressz, a mozgáshiány és a mikrosérülések hatásai

A fascia elváltozás, gyulladás egyik leggyakoribb oka a stressz és a mozgáshiány. Ha a szövet nem kap elegendő mozgást, merevvé és feszessé válik. Ez mikrosérülésekhez vezethet, amelyek gyulladást okozhatnak.

Gondoljon csak egy gumiszalagra, amelyet nem mozgatnak rendszeresen – egy idő után elveszíti rugalmasságát és könnyen elszakad. Ugyanez történik a fasciával is, ha nem kap megfelelő törődést.

Mit tehet a fascia egészségéért?

Mozgás, hidratálás és a fasciaterápia szerepe

A fascia egészsége szorosan összefügg az életmódunkkal. A rendszeres mozgás, különösen a nyújtó gyakorlatok, segíthetnek megőrizni a szövet rugalmasságát. Emellett a megfelelő hidratáltság is kulcsfontosságú, hiszen a fascia jelentős mennyiségű vizet tartalmaz.

A fascia terápiák szintén hatékonyak lehetnek a fájdalom enyhítésében és a gyulladás csökkentésében. Egy jó fascialazító terápia nemcsak ellazít, hanem segít feloldani a szövetekben kialakult feszültséget is.

Tippek a fascia egészségéért:  1.) Rendszeres nyújtás, 2.) Hidratálás, 3.) Fascia teräpia,

4.) Gyógytorna, 5.) Rendszeres testmozgäs

Miért érdemes szakemberhez fordulni?

A személyre szabott kezelés fontossága

Ha Ön is krónikus derékfájással küzd, érdemes lehet szakemberhez fordulni. Egy tapasztalt gyógytornász vagy fascia terapeuta segíthet feltérképezni a fájdalom okait, és személyre szabott kezelést nyújthat.

A fascia kezelése nemcsak a fájdalom enyhítésében segíthet, hanem hozzájárulhat a test általános egészségének javításához is.

Konklúzió: A fascia szerepe a fájdalom megelőzésében

Egy új szemlélet a krónikus fájdalom kezelésében

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a fascia egészsége kulcsfontosságú a krónikus fájdalmak megelőzésében és kezelésében. Ha megfelelően törődünk ezzel a szövettel, nemcsak a fájdalmat csökkenthetjük, hanem javíthatjuk az életminőségünket is.

Összefoglalva:

• A fascia, különösen a thoracolumbalis fascia, fontos szerepet játszik a krónikus derékfájás kialakulásában.
• Ha ez a szövet merevvé válik és gyulladt lesz, az normális mozgásokat is fájdalomként értelmezhet a szervezet.
• Éppen ezért a fascia egészségének megőrzése – például rendszeres, célzott mozgással, nyújtással, fascia-lazító technikákkal – kulcsfontosságú lehet a krónikus fájdalmak megelőzésében vagy kezelésében.

Ne feledje: a mozgás, a hidratáltság és a szakértői segítség mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fájdalommentesen élvezhesse az életet.

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom, ami alátámasztja miért annyira fontos a szerepe a fascia szövetének a krónikus fájdalmakban. Nézzünk néhányat a nemzetközi szakirodalomból (angol nyelvű források):

1. A thoracolumbalis fascia (TLF) gazdag fájdalomérző idegvégződésekben

A TLF nem csupán passzív kötőszövet, hanem sűrűn behálózzák fájdalomérző (nociceptív) idegvégződések. Ezek az idegvégződések különösen érzékenyek a gyulladásra és a mechanikai ingerekre. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a TLF gyulladása jelentősen növeli a fájdalomérző idegrostok sűrűségét, ami fokozott fájdalomérzékenységhez vezethet. ​PubMed

2. A fascia ingerlése diffúzabb és intenzívebb fájdalmat okoz, mint az izom vagy a bőr ingerlése

Embereken végzett vizsgálatok során kimutatták, hogy a TLF-be injektált fájdalomkeltő anyagok (pl. hipertonikus sóoldat) erősebb, nehezebben lokalizálható és kisugárzó fájdalmat váltanak ki, mint hasonló injekciók az izomba vagy a bőr alatti szövetekbe. Ez a megfigyelés összhangban van a krónikus nem specifikus derékfájással küzdő betegek panaszával, akik gyakran diffúz, kisugárzó fájdalmat tapasztalnak. ​

3. A krónikus gyulladás megváltoztatja a fascia idegi szerkezetét

Állatkísérletekben kimutatták, hogy a TLF krónikus gyulladása jelentősen növeli a fájdalomérző idegrostok arányát. Például egy tanulmány szerint a gyulladás hatására a nociceptív idegrostok aránya 4%-ról 15%-ra emelkedett. Ez a változás hozzájárulhat a fájdalomérzékelés kóros fokozódásához. ​

4. A TLF szerkezeti változásai összefüggésbe hozhatók a derékfájással

Kutatások szerint a TLF szerkezeti változásai, például a merevség és a csökkent nyújthatóság, összefüggésbe hozhatók a krónikus derékfájással. Ezek a változások befolyásolhatják a fascia mechanikai tulajdonságait és hozzájárulhatnak a fájdalom kialakulásához. ​Verywell Health

5. További releváns szakirodalom

• Stecco C. et al. (2019): A fascia szerepe a nem specifikus derékfájásban. ​PMC
• Mense S. (2019): A TLF idegi beidegzése és annak szerepe a fájdalomérzékelésben. ​

A témában ajánlott releváns szakirodalom

1. A fascia szerepe a nem specifikus derékfájásban

• Szerzők: Giulia Casato, Carla Stecco, Riccardo Busin
• Megjelenés éve: 2019
• Folyóirat: European Journal of Translational Myology
• Összefoglaló: A tanulmány a thoracolumbalis fascia szerepét vizsgálja a nem specifikus derékfájás kialakulásában, kiemelve a fascia és a mély szövetek közötti kapcsolatokat.
• Link:  Role of fasciae in nonspecific low back pain

2. A thoracolumbalis fascia vastagsága és a krónikus derékfájás közötti kapcsolat

• Szerzők: Reddy RS, Alshahrani MS, Tedla JS, et al.
• Megjelenés éve: 2023
• Folyóirat: Journal of Anatomy
• Összefoglaló: Ultrahangos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a krónikus derékfájásban szenvedőknél a TLF vastagabb, ami összefüggésbe hozható a fájdalom intenzitásával.
• Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37606340/

3. A mély fascia mint lehetséges fájdalomforrás: narratív áttekintés

• Szerzők: Wilke J, Schleip R, Yucesoy CA, et al.
• Megjelenés éve: 2021
• Folyóirat: Journal of Bodywork and Movement Therapies
• Összefoglaló: A tanulmány áttekinti a mély fascia szerepét a muszkuloszkeletális fájdalmakban, különös tekintettel a nociceptív válaszokra.
• Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34776204/

4. Csökkent thoracolumbalis fascia nyírófeszülés krónikus derékfájásban

• Szerzők: Langevin HM, Fox JR, Koptiuch C, et al.
• Megjelenés éve: 2011
• Folyóirat: BMC Musculoskeletal Disorders
• Összefoglaló: A kutatás kimutatta, hogy a krónikus derékfájásban szenvedőknél csökkent a TLF nyírófeszülése, ami hozzájárulhat a fájdalom fenntartásához.
• Link: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3189915/

5. Myofasciális technika hatása a TLF merevségére és vastagságára krónikus derékfájásban

• Szerzők: López-de-Uralde-Villanueva I, Fernández-Carnero J, La Touche R, et al.
• Megjelenés éve: 2023
• Folyóirat: Journal of Clinical Medicine
• Összefoglaló: A tanulmány értékelte a myofasciális technika hatását a TLF merevségére és vastagságára, valamint a fájdalom intenzitására krónikus derékfájásban szenvedőknél.
• Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36978723/

6. Fascial Manipulation® krónikus nem specifikus derékfájás esetén: randomizált kontrollált vizsgálat

• Szerzők: Branchini M, Lopopolo F, Andreoli E, et al.
• Megjelenés éve: 2015
• Folyóirat: F1000Research
• Összefoglaló: A tanulmány a Fascial Manipulation® technika hatékonyságát vizsgálta krónikus nem specifikus derékfájás kezelésében.
• Link: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4706049/

7. Nociceptorok jelenléte a patkány thoracolumbalis fasciájában

• Szerzők: Tesarz J, Hoheisel U, Wiedenhöfer B, et al.
• Megjelenés éve: 2016
• Folyóirat: Neuroscience
• Összefoglaló: A tanulmány kimutatta a nociceptív rostok jelenlétét a patkány TLF-jében, ami alátámasztja a fascia szerepét a fájdalomérzékelésben.
• Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38653872/

8. A TLF és a krónikus derékfájás kapcsolata idiopátiás lumbális scoliosisban: ultrahangos vizsgálat

• Szerzők: Yildiz N, Toprak Celenay S, Ozer Kaya D, et al.
• Megjelenés éve: 2024
• Folyóirat: Spine
• Összefoglaló: A kutatás az idiopátiás lumbális scoliosisban szenvedőknél vizsgálta a TLF vastagságát és annak kapcsolatát a krónikus derékfájással.
• Link: PubMed​

9. A thoracolumbalis fascia és az alsó hátfájás

• Szerzők: Cleveland Clinic
• Megjelenés éve: 2012
• Folyóirat: Verywell Health
• Összefoglaló: A cikk áttekinti a TLF anatómiai szerepét és annak lehetséges hozzájárulását az alsó hátfájáshoz.
• Linkek: 

https://www.verywellhealth.com/thoracolumbar-fascia-297293
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21929806/
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8355621
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37606340/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36978723/
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3189915

10. Myofasciális felszabadítás krónikus derékfájás esetén: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

• Szerzők: Laimi K, Mäkilä A, Bärlund E, et al.
• Megjelenés éve: 2021
• Folyóirat: Frontiers in Medicine
• Összefoglaló: A tanulmány értékelte a myofasciális felszabadítás hatékonyságát a krónikus derékfájás kezelésében.
• Link: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8355621