Az utóbbi napokban a Google keresések toplistáján tarolt a derékfájás kulcsszó – és meg sem lepődünk! Sokan találkoznak ezzel a "nyűggel", legyen szó irodai munkáról, otthoni teendőkről vagy akár sportolás utáni kellemetlenségről. De mi lenne, ha azt mondanánk: a megoldás nem feltétlenül a gyógyszerekben vagy a pihentetésben rejlik?

1. Miért keresi mindenki a derékfájás megoldását, és mi köze ehhez az erőnléti edzésnek?

Az erőnléti edzés, vagyis a tudatos izomerősítés, nem csak a testépítők kiváltsága. Sőt, a legújabb nemzetközi szakirodalom szerint már heti egy óra is jelentősen csökkenti a krónikus derékfájás kockázatát! (WHO, 2023; PMC, 2024). Ez nem varázslat, hanem tudomány.

Ha Ön is szeretné hátát erősebbé, életét fájdalommentesebbé tenni, érdemes tovább olvasni. Megmutatjuk, hogyan válhat az erőnléti edzés a gyógyulás és megelőzés kulcsává – akár otthon, akár edzőteremben!

2. Az erőnléti edzés nem csak az izmokat edzi – szív- és érrendszeri egészség, vérnyomás, cukorbetegség

Sokan gondolják, hogy az erőnléti edzés csak az izomzat erősítéséről szól. De a kutatások mást mondanak! Már heti 60 perc erősítéshez hozzávetőlegesen 27%-os halálozáscsökkenés társul, ráadásul a szív- és érrendszeri, valamint daganatos halálozás is jelentősen mérséklődik (Am J Prev Med, 2022).

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szerint a rendszeres erőnléti edzés 15%-kal csökkenti az össz-halálozást, 17%-kal pedig a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást. A kardiometabolikus gondozásban már kötelező helye van! (Forgalom, 2024).

A vérnyomásbarát életmód egyik titka is a súlyzókban rejlik. Egy 270 vizsgálatot összegző elemzés szerint az izometriás (statikus) gyakorlatok a leghatásosabbak a vérnyomáscsökkentésben, de a dinamikus erősítés is jelentősen javítja a vérnyomást (Br J Sports Med, 2023).

3. Cukorbetegség? Nem csak a diéta segíthet!

A 2-es típusú diabétesszel élőknek sem kell lemondaniuk az aktív, erősebb életről. A legfrissebb meta-analízisek szerint az erőnléti edzés csökkenti a HbA1c-t (azaz a hosszú távú vércukorszint mutatóját) és az éhomi vércukrot is (Diabetes Care, 2024).

Az optimális eredmény eléréséhez a szakirodalom a kombinált mozgásformákat javasolja, de az erőnléti edzés mindenképpen az alapok alapja. Ez azt jelenti, hogy a súlyzós vagy saját testsúlyos edzés mellett akár sétálhat is – a lényeg a rendszeresség!

Tehát, akinek már diagnosztizáltak cukorbetegséget, vagy csak szeretné megelőzni azt, mindenképp érdemes beépíteni a heti rutinba az erősítő gyakorlatokat.

4. Csontegészség, csontritkulás – miért fontos az erőnléti edzés minden életkorban?

Az erőnléti edzés nem csak az izmokat, hanem a csontokat is edzi! Idősebb korban különösen fontos a csontásványi denzitás (BMD) megtartása, hogy elkerülje a töréseket, csontritkulást. Nagy sebességű, erőteljes erőnléti gyakorlatok időseknél is szignifikáns BMD-nyereséget adnak (Syst. review, 2024).

Különösen a posztmenopauzás nők profitálhatnak ebből, hiszen a hormonális változások miatt fokozottabban veszélyeztetettek. Egy friss meta-analízis szerint a rendszeres, jól paraméterezett erőnléti edzés jelentősen javítja a csontsűrűséget (BioMed Central, 2025).

Ne feledje: soha nem késő elkezdeni! A csontritkulás nem sorscsapás, hanem kezelhető, sőt, megelőzhető egy kis súlyzózással.

5. Térd- és csípőízületek védelme: erőnléti edzés és osteoarthritis (OA)

Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás, sokak életét keseríti meg. A jó hír: a 2023–2024-es EULAR és OARSI ajánlások alapján a rendszeres, személyre szabott erőnléti edzés a leghatékonyabb eszköz a csípő- és térd-OA kezelésében (ard.bmj.com, oarsijournal.com, ScienceDirect).

A kutatások szerint az erőnléti edzés nem csak a fájdalmat csökkenti, de az izomerőt és a funkciót is növeli (PMC, 2024). Tehát, ha reggelente nyikorgó térddel kel, vagy nehezen indul a mozgás, itt az idő, hogy belevágjon az erőnléti edzésbe!

És ne aggódjon: nem kell maratont futnia vagy nehéz súlyokat emelnie. Már a rendszeres, saját testsúlyos gyakorlatok is segítenek!

6. Tendinopátiák és íngyulladás: mi működik, és mi nem?

Achilles- vagy patellar tendinopátia? Bizony sokan ismerik az érzést, amikor minden lépésnél fáj az ín. A legújabb áttekintések szerint a progresszív ínterhelés (plusz izometria) vagy a heavy-slow resistance hosszú távon jobb funkcionális javulást eredményez, mint az izolált excentrikus edzés (PubMed, ScienceDirect, 2024).

A különféle kiegészítő kezelési módok (modalitások) egyelőre nem bizonyultak hatékonyabbnak az aktív gyakorlatoknál (Sports Medicine-Open, 2023). Azaz: a legjobb, amit tehet, ha fokozatosan és következetesen edzi az érintett ízületet.

Persze, mindig érdemes szakemberhez fordulni a személyre szabott programért – hiszen minden ín más és más!

7. Krónikus derékfájás: mozgás, mint gyógyszer

A krónikus derékfájással élők számára a WHO 2023-as irányelve egyértelmű: az edzésprogram, oktatás és pszichológiai támogatás a leghatékonyabb hármas (Egészségügyi Világszervezet). A "mozgás mint gyógyszer" szemlélet már nem csak divatos szlogen, hanem tudományosan igazolt tény.

A legjobb eredményeket a terápiás gyakorlatok (erősítés, állóképesség) multimodális ellátás részeként mutatják (PMC, 2024). Ez azt jelenti, hogy nem elég csak pihenni vagy masszíroztatni: mozgással, erősítő edzéssel bizonyítottan javítható a hátfájás!

Ha Ön is unja már a fájdalomcsillapítók körforgását, próbálja ki a tudatos erősítést!

8. Onkológia: erőnléti edzés a túlélés és életminőség javításáért

Talán meglepő, de a daganatos betegségek terápiájában is kulcsfontosságú az erőnléti edzés. Egy 42 vizsgálatot összegző tanulmány szerint a magasabb izomerő vagy kardiorespiratorikus fittség 31–46%-kal alacsonyabb össz-halálozással jár daganatos betegek esetén (Br J Sports Med, 2025).

A rákhoz társuló fáradtságot is csökkentheti, miközben javítja az alsó végtagi erőt és az életminőséget (PubMed, SpringerLink, PMC, 2024). Fontos azonban, hogy a programot mindig a kezelőorvos és gyógytornász segítségével állítsa össze.

Ne hagyja, hogy a diagnózis elvegye az erejét! Az erőnléti edzés itt is valódi életmentő lehet.

9. Sebészet és posztoperatív rehabilitáció: gyorsabb felépülés erőnléti edzéssel

Térdprotézis vagy ACL-műtét után sokan attól tartanak, hogy hosszú hónapokig tart majd a felépülés. A jó hír: a progresszív erőnléti edzés jelentősen gyorsítja a regenerációt, javítja a quadriceps-szimmetriát, az egylábas ugrást és a leszállási biomechanikát (PubMed, 2024).

Térdprotézis esetén a rendszeres erősítő edzés csökkenti a fájdalmat, növeli az izomerőt és a mozgástartományt (ROM), ráadásul a mindennapi funkciók is visszatérnek (BioMed Central, MDPI, 2024–2025).

Ha tehát Ön is műtét előtt vagy után áll, ne féljen belevágni az erőnléti edzésbe – persze mindig gyógytornász felügyelete mellett!

10. Időskor, frailty, szarkopénia: hogyan maradhat fiatalos és önálló?

Az időskori fizikai leépülés (frailty) és az izomsorvadás (szarkopénia) nem elkerülhetetlen végzet! A többkomponensű, erőnléti központú edzésprogramok jelentősen javítják a frailty-státuszt és a fizikai funkciót (PubMed, ScienceDirect, 2024).

Az izomerő növelése mellett néha az izomtömeg is gyarapodhat, főleg, ha fehérjében gazdag étrenddel vagy komplex táplálékkiegészítőkkel kombinálja az edzést (2023–2024-es kutatások). Ez azt jelenti, hogy idősebb korban sem késő elkezdeni – a mozgás és az izomerő a hosszú, független élet kulcsa!

Ne hagyja, hogy a kor meghatározza, mennyit tud mozogni. Az erőnléti edzés minden korosztálynak ajánlott!

11. Erőnléti edzés a mindennapokban: hogyan kezdjen hozzá?

Most, hogy már tudja, mennyi mindent nyerhet az erőnléti edzéssel, biztosan felmerül a kérdés: hogyan kezdjen hozzá? 

Fontos: ha bizonytalan, kérje gyógytornász-fizioterapeuta, vagy a sportrehabilitációban jártas személyi edző segítségét! Így biztosan a saját egészségi állapotához, céljaihoz igazított edzésprogramot kap. Heti 2-3 alkalom már látványos eredményeket hozhat, főleg, ha kitartó!

12. Ne feledje! Az erőnléti edzés nem luxus, hanem egészségügyi alap!

Az erőnléti edzés nemcsak az izmokat, hanem az egész szervezetet erősíti. Csökkenti az össz- és szív-érrendszeri halálozást, javítja a vérnyomást és a vércukorszintet, növeli a csont- és izomerőt, segít a derékfájás, csontritkulás, ízületi bántalmak, tendinopátiák és a posztoperatív felépülés során is.

Legyen szó fiatalokról vagy idősekről, sportolókról vagy mozgásszegény életet élőkről – az erőnléti edzés mindenkinek ajánlott! A mozgás a legjobb befektetés az egészségébe.

Ha kérdése van, vagy szeretne személyre szabott edzésprogramot kérje szakembereink tanácsát! Hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es telefonszámon és foglaljon személyes konzultációra időpontot. Szívesen segítünk!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

1. Mi az a neuromobilizáció? – Amikor az idegei is tornázni vágynak

Képzelje el, hogy az idegrendszere egy rugalmas ugrálóvár. A neuromobilizáció pedig egy olyan terápiás módszer, amelynek célja, hogy ezt az ugrálóvárat újra és újra mozgásba hozza – vagyis helyreállítsa az idegek mechanikai és fiziológiai működését. Ez nem valami varázslat vagy titkos szertartás, hanem tudományosan megalapozott mozgásterápia, amely a perifériás idegek és az őket körülvevő fasciák mobilitására, csúszóképességére és funkciójára fókuszál.

A nap végén egy kis váll-, derék- vagy lábfájdalmat érez? Sokszor ezek mögött az idegrendszer "berozsdásodása" áll. A neuromobilizációval pont az a célunk, hogy "újraolajozzuk" ezt a bonyolult rendszert és megszüntessük a feszüléseket, letapadásokat.

Ideális választás mindenkinek, aki nem akar élete végéig fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal élni. Ráadásul – és ez nem tréfa! – a neuromobilizáció nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az okokat is megszüntetheti.

Kulcsszavak: neuromobilizáció, idegfájdalom kezelése, mozgásterápia, fascia, perifériás idegek

2. Idegrendszerünk mozgó szövet

Az idegek nem statikus huzalok, amelyek csak úgy vannak – mint a tévé mögött összegabalyodott vezetékek. Az idegrendszer egy igazán dinamikus, alkalmazkodó "szövetmester", amely folyamatosan nyúlik, csúszik és deformálódik, ahogy mi is mozgunk.

Vegyük például a hétköznapi életet: amikor lehajol a cipőjéért vagy integet a busznak, az idegei minden egyes mozdulatnál alkalmazkodnak, nyúlnak, csúsznak, hogy sose akadjanak el. Az idegek környezetét alkotó szövetek mind-mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy ez a folyamat olajozottan menjen.

Ha az ideg nem tud mozogni – például egy letapadás vagy adhézió miatt –, hamar megjelennek a kellemetlen tünetek: mechanoszenzitivitás, fájdalom, funkciócsökkenés. Olyan ez, mint amikor egy cipzár beakad, és hiába húzza, valami mindig megakadályozza a sima mozgást.

Kulcsszavak: idegrendszer, fascia, vasa nervorum, perifériás idegek, idegi mobilitás

3. Idegi diszfunkciók: amikor az idegek is panaszkodnak

Az idegi problémák nem egyformák, sőt, néha egészen trükkös módon jelentkeznek. Butler és Shacklock neuromobilizációs szakértők három fő típusra osztották őket, hogy könnyebben megértsük, mi történik a háttérben.

Mechanikai diszfunkció: Ilyenkor az ideg csúszása vagy nyúlása akadályozott, és emiatt bizonyos pontokon feszülés halmozódik fel. Gondoljon csak arra, amikor egy gumiszalag egyik vége beszorul, és hiába húzza, nem mozdul.

Élettani diszfunkció: Az ideg mikrokeringése romlik, így oxigénhiány és gyulladás alakulhat ki. Ez olyan, mintha a kertjében az öntözőrendszerben dugulás lenne – a virágok (idegek) nem kapnak elég tápanyagot.

Elektrofiziológiai diszfunkció: Az idegvezetés megváltozik, amely érzészavarokhoz, zsibbadáshoz vagy akár izomgyengeséghez vezethet. Mint, amikor egy rossz telefonkábel miatt a beszélgetés szaggatottá válik.

Gyakran ezek a tényezők kombináltan jelentkeznek, és így a panaszok is összetettek lehetnek – például entrapment (idegcsapda) és triggerpont egyszerre.

Kulcsszavak: idegi diszfunkció, mechanikai feszülés, mikrokeringés, idegvezetés, triggerpont

4. Triggerpontok és idegek: egy ördögi kör, amit meg lehet törni

Az izmainkban kialakuló triggerpontok nemcsak kellemetlenek, hanem még az idegeinket is "megszívatják". A triggerpont által okozott izomtónus-növekedés és fasciális feszülés komoly kompressziót gyakorolhat a perifériás idegre. Ez irritációhoz, gyulladáshoz, sőt vezetési zavarhoz is vezethet.

Nem egyszerű a helyzet, mert az idegcsapda (például a n. medianus a pronátor területen) ugyanúgy fokozhatja a triggerpontok kialakulását az érintett izomban. Ez egy klasszikus "tyúk vagy tojás" helyzet: az ideg irritációja és az izomfeszülés egymást erősítik.

A neuromobilizáció ebben a bonyolult körforgásban igazi sztár: segít megtörni az ördögi kört, oldja a feszülést, csökkenti az érzékenységet és javítja a szöveti viszonyokat. Olyan, mintha egyszerre javítaná meg a bicikli láncát és az abroncsát is.

Kulcsszavak: triggerpont, idegirritáció, idegcsapda, izomfeszülés, neuromobilizáció

5. Neuromobilizációs technikák: Sliderek és tensionerek – két sztár a színpadon

A neuromobilizáció nem egyetlen technikából áll, hanem két fő elemből: a sliderekből (csúsztató technika) és a tensionerekből (feszítő technika). Mindkettőnek megvan a maga szerepe és időzítése.

Slider: Itt a perifériás ideg egyik vége nyúlik, míg a másik lazul, így az ideg "csúszik" az ideghüvelyhez képest. Gondoljunk csak egy hinta mozgására: egyik vég nyúlik, a másik lazul – ettől az egész szerkezet rugalmasabb lesz. A sliderek célja a keringésfokozás, a mechanoreceptorok stimulálása és a fájdalomcsillapítás.

Tension: Ennél a technikánál az ideg mindkét vége egyszerre feszül, ami fokozott idegi nyomást eredményez. Ez már egy igazi "keményfiú" eljárás: célja a tolerancia növelése, az adhéziók oldása és a mechanikai rugalmasság visszanyerése.

Fontos megjegyezni: ha aktív triggerpont van jelen, általában a sliderek az elsődleges választás, hogy elkerüljük a túlzott idegi feszülést.

Kulcsszavak: neuromobilizációs technikák, slider, tensioner, idegi mobilitás, fájdalomcsillapítás

6. Neuromobilizáció hatásai: Mit mondanak a kutatások?

Sokan kérdezik: "Jó-jó, de tényleg működik?" A válasz: igen, és ezt nemcsak tapasztalat, hanem tudományos kutatások is alátámasztják! A neuromobilizáció csökkenti a mechanikai nociceptív ingereket az ideg környezetéből (Shacklock, 2005), vagyis kevésbé fog fájni.

Emellett fokozza az idegi mikrokeringést, ami olyan, mintha egy eldugult csatornát kitisztítanánk – minden simábban áramlik. Aktiválja a fájdalomgátló mechanizmusokat is: a "gate control" és a szegmentális gátlás révén az agy kevésbé érzékeli a fájdalmat.

A neuromobilizáció javítja a neuromuszkuláris koordinációt, és segít visszanyerni a fasciális struktúrák mozgásminőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a fájdalom csökken, hanem a mozgás is könnyebbé és szabadabbá válik.

Kulcsszavak: neuromobilizáció hatásai, kutatás, fájdalomcsökkentés, mikrokeringés, mozgásminőség

7. A hétköznapokban: Mikor érdemes a neuromobilizációhoz fordulni?

Talán Ön is ismeri azt az érzést, amikor egy hosszú ülőnap után zsibbad a lába, vagy reggelente nehezen mozdul a nyaka. Ezek tipikus jelei annak, hogy az idegei is "segítségért kiáltanak".

A neuromobilizáció minden olyan esetben hasznos lehet, amikor valamilyen mozgásbeszűkülés, zsibbadás, égő érzés vagy tartós fájdalom jelentkezik. Ilyen lehet például a teniszkönyök, a carpalis alagút szindróma vagy a derékfájás is.

Kulcsszavak: neuromobilizáció alkalmazása, zsibbadás, derékfájás, carpalis alagút szindróma, teniszkönyök

8. Klinikai javaslatok – Mit mond a gyógytornász?

Mielőtt bármilyen neuromobilizációs technikába belevágna, mindig érdemes szakemberhez fordulni. Egy alapos neurológiai státuszellenőrzés (érzés, reflex, izomerő tesztelése) elengedhetetlen a biztonságos és hatékony kezeléshez.

Akut, gyulladásos vagy hiperérzékeny állapotban pl. a slider technika alkalmazható, hogy elkerüljük a túlzott terhelést. Triggerpontkezelés után a neuromobilizáció remek eszköz a visszaesés megelőzésére.

A kezelés akkor lesz igazán hatékony, ha kombináljuk aktív mozgásrehabilitációval, tartáskorrekcióval és ergonómiai tanácsadással. Ez a hármas szövetség garantálja, hogy a javulás ne csak pillanatnyi legyen.

Kulcsszavak: gyógytornász tanácsok, neurológiai státusz, triggerpont kezelés, mozgásrehabilitáció, tartáskorrekció

9. Hétköznapi példák: amikor a neuromobilizáció életet ment

Képzelje el, hogy egy irodista egész nap számítógép előtt ül, és estére már alig érzi a kezét. A neuromobilizáció segíthet abban, hogy a kar idegei újra szabadon mozogjanak – mintha egy forgalmi dugót oldanánk fel az M1-es autópályán.

Vagy gondoljon a nagymamára, aki kertészkedés után zsibbadást és fájdalmat érez a lábában. Egy jól kivitelezett neuromobilizációs technika segíthet abban, hogy újra gond nélkül mehessen ki a rózsák közé.

De a sportolók sem kivételek: egy futónak, aki visszatérő "ülőideg" panaszokkal küzd, a neuromobilizáció lehet az a hiányzó láncszem, ami végre visszaadja a lendületét.

Kulcsszavak: hétköznapi példák, irodai fájdalmak, sportolói sérülések, zsibbadás kezelése, neuromobilizáció

10. Összegzés: Miért érdemes kipróbálni a neuromobilizációt?

A neuromobilizáció nem varázslat, hanem tudományos alapokon nyugvó mozgásterápia, amely segít visszanyerni a szabadságot az idegeinek – és így Önnek is. Legyen szó mindennapi mozgásokról, sportolásról vagy akár hosszú ülőmunkáról, a neuromobilizáció egy olyan eszköz, ami bárki számára elérhető.

Ne várja meg, míg a fájdalom átveszi az irányítást! Forduljon szakemberhez, és tapasztalja meg saját bőrén, mennyivel könnyebb lehet az élet, ha az idegei is megkapják a nekik járó mozgásterápiát.

Ne feledje!

A legjobb eredmény mindig akkor születik, amikor a kezelés személyre szabott, és aktív részese is a folyamatnak. Hiszen a mozgás – és az élet – az idegeknél kezdődik!

Kulcsszavak: neuromobilizáció előnyei, mozgásterápia, fájdalomcsökkentés, életminőség javítás, személyre szabott kezelés

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Képzelje el, hogy egy hosszú nap után végre leülne pihenni, de a feneke egészen mást gondol erről. A piriformis szindróma, vagy ahogy én becézem, a "fenék bosszúja", pont ilyen kellemetlen meglepetésekkel tud szolgálni. Gyógytornászként sokszor hallom a rendelőben: "csak ülni szeretnék fájdalom nélkül!" Nos, nincs egyedül, sokan küzdenek ezzel a problémával.

A piriformis szindróma egy kevésbé ismert, ám annál alattomosabb betegség, amely az ülőideg nyomása révén okoz fájdalmat. A piriformis izom – ami egyébként a medence mélyén, szinte észrevétlenül végzi munkáját – olykor úgy dönt, hogy főszereplővé lép elő, és elkezd görcsölni, duzzadni vagy egyszerűen csak "rosszalkodni".

De mielőtt elkeseredne, jó hírrel szolgálhatok: a piriformis szindróma jól kezelhető! És hogy könnyebben átvészelje ezt a furcsa kórképet, nézzük meg együtt, mit is jelent mindez a hétköznapokban.

A piriformis izom: Az ismeretlen főhős

Talán sosem gondolt még rá, de a piriformis izom nélkül nem lenne ilyen könnyű átlépni egy pocsolyát vagy keresztbe tenni a lábát a metrón. Ez a kis, körte alakú izom (innen a neve is!) a csípő mélyén bújik meg, és csendben segíti a comb forgatását, sétálás közben a stabilitásunkat.

Ám a piriformis izom néha úgy viselkedik, mint egy forgalmas csomópont reggeli csúcsforgalomban: amikor túl sok a terhelés – például órákig tartó ülés, hirtelen nagyobb megterhelés sportoláskor vagy egy rossz mozdulat –, egyszerűen "bedugul". Ilyenkor az izom megfeszül, megduzzad, és sajnos elkezdheti nyomni az ülőideget, ami kellemetlen panaszokat okozhat.

Ez a nyomás okozza a jól ismert tüneteket: fájdalmat, zsibbadást, bizsergést a fenékben, a combban, sőt, akár a lábujjakig is. És higgye el, nem Ön az egyetlen, aki emiatt kényelmetlenül fészkelődik a székén!

Mikor gyanakodjunk piriformis szindrómára?

Sok páciens érkezik hozzám azzal, hogy "biztosan becsípődött az ideg", vagy "porckorongsérvem lett". Pedig a háttérben gyakran a piriformis szindróma áll. De honnan sejtheti, hogy éppen ez a makacs izom szórakozik Önnel?

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a tompa, de időnként nagyon erős fájdalom a fenékben, amely üléskor fokozódik. Előfordul, hogy a fájdalom kisugárzik a comb hátsó részébe, vagy akár a lábfejig is elér. Egyeseknél zsibbadás, bizsergés is jelentkezik – mintha hangyamászást érezne a lábában.

A piriformis szindróma tipikusan az "állva jobb, mint ülve" állapotot eredményezi. Ha Ön is azt tapasztalja, hogy hosszabb ülés után már csak sétálva enyhül a fájdalom, érdemes szakemberhez fordulnia.

Piriformis szindróma a mindennapokban: Ismerős helyzetek

Gondoljon csak bele: egész nap ül az irodában, majd este autóba ül, aztán otthon a kanapéra huppan. Ezzel a piriformis izom semmit sem tud kezdeni – egyre csak görcsösebbé válik, és máris kész a baj.

Vagy ott van a sportolók klasszikus esete: túl gyors bemelegítés, hirtelen irányváltás futás közben – és máris jelentkezik a fenéktáji fájdalom. De a hosszú túrák, biciklizés vagy akár a cipekedés is kiválthatja a tüneteket.

Gyakorlati példaként: egyik páciensem egy hosszú repülőút után keresett fel, mert a leszállás óta folyamatosan zsibbadt a lába. Kiderült, hogy a piriformis izmával van a legnagyobb probléma a sok ülés miatt.

A tünetek palettája: Mindenkinek más

A piriformis szindróma nem válogat: mindenkinél másképp jelentkezik. Van, akinél csak enyhe, kellemetlen nyomás jelentkezik a fenékben, másoknál éles, szúró fájdalom sugárzik le a lábba.

Sokan panaszkodnak arra, hogy nem tudnak kényelmesen ülni, főleg ha a pénztárcájuk vagy telefonjuk a hátsó zsebben marad. Mások előrehajláskor, emeléskor, vagy akár reggel felkelés után érzik a legtöbb fájdalmat.

Egyeseknél mozgásra enyhül, másoknál pont akkor erősödik. A lényeg: ha hosszabb ideje tapasztal hasonló tüneteket, érdemes szakemberhez fordulni, hogy kiderüljön, valóban a piriformis szindróma okozza-e a panaszokat.

Hogyan diagnosztizáljuk a piriformis szindrómát?

A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek sok más betegséghez is hasonlíthatnak: porckorongsérv, idegbecsípődés, csípő-burzitisz vagy isiász is szóba jöhet. Ezért mindig komplexen vizsgáljuk a pácienst.

A kivizsgálás során először részletes kikérdezés indul meg a panaszokkal kapcsolatban: mikor és hogyan jelentkeznek a tünetek, mi enyhíti vagy fokozza a fájdalmat. Ezt követi a fizikális vizsgálat: különböző mozdulatokat kérek (például fekve emelje fel a lábát, fordítsa ki-be a csípőjét), hogy lássam, mi váltja ki a fájdalmat.

Ha szükséges, képalkotó vizsgálatokat, például MRI-t vagy ultrahang is javasolt, hogy kizárjuk a súlyosabb okokat. A piriformis szindróma diagnózisa végül mindig egy "kirakós játék", ahol minden információ számít.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A jó hír: a piriformis szindróma legtöbbször jól reagál a konzervatív, azaz nem műtéti kezelésekre. Gyógytornászként elsőként mindig a mozgásterápia, a speciális nyújtó- és erősítő gyakorlatok mellett teszem le a voksomat.

Ezekkel a gyakorlatokkal kíméletesen lazíthatjuk a görcsös izmot, miközben erősítjük a környező izmokat is. Gyakran alkalmazunk fascia-oldó technikákat, célirányos és specifikus gyakorlatokat, amelyek segíthetik a gyógyulást.

A lényeg: a mozgás, a mozgás és még egyszer a mozgás – persze gyógytornász felügyelete mellett!

Hétköznapi gyakorlatok, melyek segítenek

Most jön a lényeg! Íme néhány egyszerű, otthon is végezhető gyakorlat, amelyeket gyakran ajánlok pácienseimnek:

• Piriformis nyújtás fekve: Feküdjön a hátára, húzza fel az egyik térdét, majd keresztezzük a másik láb bokáját a térd felett. Óvatosan húzza magához a lábát – éreznie kell, ahogy a fenék izma nyúlik.
• Hengerezés: Egy keményebb masszázslabdával vagy hengerrel óvatosan görgessen a fenék izmon, így oldhatja az izomcsomókat.
• Csípőforgatás ülve: Üljön le, keresztezzük az egyik lábat a másik térdén, és enyhén dőljön előre, amíg kellemes feszülést nem érez.

Jó tanács: mindig figyeljen a testére! Ha bármelyik gyakorlat erős, kellemetlen fájdalmat okoz, inkább hagyja abba, és kérjen személyre szabott tanácsot.

Hogyan előzhető meg a piriformis szindróma?

A megelőzésre is van néhány "aranyszabály":

• Mozogjon rendszeresen: Még ha irodában dolgozik is, óránként keljen fel pár percre, nyújtózkodjon, sétáljon!
• Kerülje a hosszú ideig egy helyben ülést: Ha repül vagy autózik, tartson szüneteket, mozgassa át a csípőjét.
• Figyeljen a testtartására: Az egyenes hát, stabil ülőhelyzet nemcsak a derék, de a piriformis izom egészségét is óvja.

A kulcs: a tudatos mozgás és a rendszeres nyújtás. Ezzel nemcsak a piriformis szindrómát, de sok más mozgásszervi panaszt is megelőzhet.

Miért érdemes gyógytornászhoz fordulni?

Sokan azt gondolják, hogy a piriformis szindróma csak "átmeneti kellemetlenség", majd magától elmúlik. Pedig a helytelen kezelés vagy a túlzott pihentetés éppen ellenkező hatást válthat ki: a tünetek krónikussá válhatnak, és egyre nehezebb lesz megszabadulni tőlük.

Gyógytornász sokat tud abban segíteni, hogy személyre szabott mozgásprogramot állít össze, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, de hosszú távon is javítja a mozgásminőséget. Ne várja meg, míg a feneke "megelégeli" a helyzetet! Forduljon időben szakemberhez, így gyorsabban és hatékonyabban szabadulhat meg a fájdalomtól.

Piriformis szindróma és az aktív élet

Azt gondolhatja, hogy a piriformis szindróma az aktív élet végét jelenti. De jó hírem van: a megfelelő kezeléssel és rendszeres gyógytornával nemcsak visszatérhet a megszokott tevékenységeihez, de akár még jobb formába is kerülhet.

Sokan tapasztalják, hogy a rehabilitáció során felfedezik azokat a mozgásmintákat, amelyeket korábban helytelenül végeztek. Így nemcsak a piriformis izom, de az egész test mozgása minőségibbé válik.

Az aktív élet tehát nem ellensége, hanem a barátja a gyógyulásnak – természetesen ésszel, odafigyeléssel és gyógytornász támogatásával.

Ne hagyja, hogy a feneke diktáljon!

A piriformis szindróma bosszantó, de nem legyőzhetetlen ellenfél. Ha felismeri a tüneteket, időben cselekszik, és megfogadja a szakember tanácsait, viszonylag gyorsan visszanyerheti mozgásszabadságát.

Ne feledje: a mozgás öröm, a gyógyulás pedig közös munka. Ha segítségre van szüksége, forduljon bizalommal gyógytornászhoz!

Ismerős az érzés, amikor egy hosszú munkanap végén úgy érzi, mintha a háta "ólomnehéz" lenne, vagy amikor reggel egy hirtelen mozdulatnál belenyilall a fájdalom a derekába? Sokan hajlamosak legyinteni, mondván: "Ez csak a korral jár!" – pedig a gerincproblémák tünetei ennél jóval összetettebbek és komolyabb következményekkel is járhatnak. A "Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák?" kérdés megválaszolása nemcsak a fájdalomforrás azonosításához, hanem a megelőzéshez és a megfelelő kezelés megválasztásához is kulcsfontosságú.

A következőkben példákkal és való életből vett hasonlatokkal mutatjuk be, milyen tünetekre érdemes odafigyelni, mikor szükséges orvoshoz fordulni, mi okozhatja ezeket a panaszokat, és mit tehet saját maga egészségéért.

Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák? – A leggyakoribb panaszok a mindennapokban

Gyakran kezdődik minden egy "ártatlan" derék- vagy nyakfájással, ami egy hosszú nap, egy rossz mozdulat vagy akár egy túlzásba vitt sport után jelentkezik. De vajon mikor kell komolyabban venni a tüneteket?

Tipikus tünetek:

• Fájdalom a derék és a nyaki tájékon – mintha egy feszülő gumiszalag szorítaná a hátat
• Mozgászavar – nehézségek a lehajlásnál, fordulásnál, vagy akár felállásnál
• Bizonytalan járás – mintha "szappanos padlón" lépkedne, nem biztos a mozgása
• Funkcióvesztés – például kiesik a ceruza vagy a kanál a kezéből
• Súlyosabb esetben: nem tud felkelni az ágyból, nem mozog a lába, nem tudja tartani a vizeletét vagy székletét

Ne feledje: Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák? A leggyakoribb tünet a derék és a nyaki tájékon jelentkező fájdalom, súlyosabb esetben azonban kialakulhat mozgászavar, bizonytalan járás is. Ha a fájdalom mellett érdemi funkcióvesztés jelentkezik – például az érintett kezéből kiesik a ceruza vagy a kanál – mihamarabb érdemes orvoshoz fordulni, hiszen ez súlyos gerincbetegségre utalhat. Ha pedig valaki a fájdalom miatt nem tud felkelni az ágyból, nem mozog a lába, nem tudja tartani a vizeletét vagy székletét, abban az esetben azonnal fel kell keresnie egy szakorvost!

Mi válthatja ki a panaszokat és hogyan kezelhetők?

Sokan gondolják, hogy a gerincproblémák kizárólag az idősebbeket érintik. Ez azonban tévhit! Napjainkban már a fiatal felnőttek és a tinédzserek körében is egyre gyakoribbak a mozgásszervi panaszok. De milyen okok állhatnak a hátterében?

A leggyakoribb okok:

1. Kopásos gerincbetegségek – olyan, mint amikor egy régi ajtó zsanérja nyikorgani kezd: évek alatt elkopik, elhasználódik.
2. Funkcionális problémák – hanyag tartás, diszfunkcionális izomzat (mintha egy focicsapatból hiányozna néhány kulcsjátékos, és emiatt nem tudnák megnyerni a meccset).
3. Túl sok képernyő előtt töltött idő – a "görnyedt okostelefon-tartás" a XXI. század népbetegsége.
4. Mozgásszegény életmód – az ülőmunka olyan, mintha a gerincünkre nap mint nap plusz súlyt pakolnánk.
5. Versenysport hosszú éveken át – a túlterhelt tested olyan, mint egy versenyautó, amit sosem visznek szervizbe.
6. Túlzott telefonhasználat – sokszor észre sem vesszük, mennyire előregörnyedünk, amikor chatelünk vagy böngészünk.
7. Genetikai hajlam – néha a családfa is "meghajlik", és a hajlam örökölhető.

Mit tehet saját maga a gerincproblémák ellen?

Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni! Szerencsére a legtöbb panasz enyhíthető, sőt, akár meg is előzhető, ha időben változtat az életmódján. A kulcs: a rendszeres mozgás és a tudatos, egészséges életvitel.

Néhány hasznos tipp:

• Mozogjon minden nap! Nem kell maratont futni, már egy félórás séta, úszás vagy könnyű torna is csodákat tehet.
• Próbáljon ki célzott gyakorlatokat! Olyan edzésekre törekedjen, amelyek nem csupán a gerincre, hanem az ízületekre, a mozgató szervrendszer többi részére is fókuszálnak.
• Figyeljen a testtartására! Ha ülőmunkát végez, használjon ergonomikus széket, tartson gyakran szünetet, álljon fel, nyújtózkodjon!
• Reformálja meg a táplálkozását! Egy kiegyensúlyozott étrend támogatja a csontok és az izmok egészségét.
• Kerülje a hosszan tartó, egyhelyben ülő helyzeteket! Álljon fel, mozogjon, változtassa a testhelyzetét óránként legalább egyszer!
• Stresszcsökkentés – a feszültség is "beleülhet" a gerincbe, próbáljon relaxálni, meditálni, vagy csak egy nagyot nevetni.

Képzelje el a gerincét úgy, mint egy toronyépítőt, aki mindennap újabb és újabb téglákat rak egymásra. Ha az alap meginog, az egész építmény veszélybe kerül. Egy rossz mozdulat, egy hosszan tartó rossz tartás – mintha kihúznánk egy kulcstömböt a toronyból; a stabilitás megbillen. Ha időben észrevesszük a problémát, még van esély megerősíteni az alapokat – de ha későn reagálunk, az egész rendszer meginoghat.

Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák? – Mikor kell orvoshoz fordulni?

Vannak helyzetek, amikor nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot. A fájdalom néha csak "figyelmeztető jel", de előfordulhat, hogy komolyabb baj áll a háttérben.

Forduljon szakorvoshoz, ha:

• A fájdalom mellett funkcióvesztést tapasztal (nem tudja megfogni a tárgyakat, nem tud járni)
• A fájdalom olyan erős, hogy már a mindennapi tevékenységeket is akadályozza
• A fájdalom miatt nem tud felkelni az ágyból, nem mozog a lába, vagy nem képes tartani a vizeletét/székletét

Ahogy már többször is említettük: Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák? A leggyakoribb tünet a derék és a nyaki tájékon jelentkező fájdalom, de ha ezekhez funkcióvesztés is társul, azonnal forduljon orvoshoz!

Hogyan kezelhetők a gerincproblémák? – A megoldások tárháza

Sokan félnek attól, hogy minden gerincprobléma műtéthez vezet. Jó hír: a legtöbb esetben a célzott, adekvát nem műtéti kezelés is megoldást jelenthet! Lássuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre:

Nem műtéti kezelések

• Gyógytorna (-fizioterápia) – személyre szabott gyakorlatok, amikkel újra "életre keltheti" a gerincét
• Fizioterápia – modern eszközök és kezelési variációk kiegészítik a rehabilitációt
• Masszázs és manuálterápia – az izmok ellazítása, a feszültség oldása, ízületi blokk oldása
• Életmódváltás – a mozgás, a táplálkozás és a stresszkezelés tudatos átalakítása
• Gyógyszeres kezelés – csak indokolt esetben, fájdalomcsillapításra

Mikor indokolt a műtét?

• Ha a nem műtéti kezelések (konzervatív kezelések) hatástalanok
• Súlyos idegrendszeri tünetek esetén (pl. tartós bénulás, vizelet/széklet-visszatartási zavar)
• Nagy deformitás, tartós, erős fájdalom, mozgásképtelenség fennállásakor

Ha autót vezet, és furcsa hangot hall a motortérből, nem várja meg, amíg leáll a jármű, hanem azonnal szervizbe viszi. Ugyanígy kell tekinteni a testünk "vészjelzéseire" is: a fájdalom, a mozgáskorlátozottság, a zsibbadás mind-mind figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni!

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák?
A leggyakoribb tünetek a derék- és nyakfájás, mozgászavar, bizonytalan járás. Súlyosabb esetben funkcióvesztés, bénulás, vagy vizelet/széklet-visszatartási zavar is jelentkezhet.

2. Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Ha funkcióvesztést tapasztal (pl. kiesik a kezéből a tárgy, nem tudja mozgatni a lábát), vagy vizelet-, széklet-visszatartási problémák lépnek fel, azonnal forduljon szakorvoshoz!

3. Mit tehetek a megelőzés érdekében?
Rendszeres testmozgás, helyes testtartás, egészséges táplálkozás, ergonomikus munkahely kialakítása, stresszkezelés.

4. Csak az idősebbeket érintik a gerincproblémák?
Nem! Bármely életkorban kialakulhatnak, különösen ha mozgásszegény életmódot folytat, vagy sokat ül képernyő előtt.

5. Elkerülhető a műtét?
A legtöbb esetben igen. A célzott, személyre szabott nem műtéti kezelések – például gyógytorna, fizioterápia – sokszor elegendőek.

A gerincproblémák nem válogatnak: fiatalokat és időseket, irodai dolgozókat és sportolókat egyaránt érinthetnek. A "Milyen tüneteket okozhatnak a gerincproblémák?" kérdésre adott válaszok nem csupán a fájdalom felismeréséről, hanem a megelőzésről, az életmódváltásról és a tudatos egészségmegőrzésről is szólnak. Ne várja meg, amíg a panaszai súlyosbodnak – tegyen már ma a gerince egészségéért! Amennyiben bármilyen szokatlan tünetet tapasztal, forduljon szakemberhez, mert a gyors reagálás életminőséget menthet.

Van még valami! Csatlakozzon hozzánk az Országos Gerincprogram 2025 eseményen, és tanuljon meg mindent, amit a gerince védelmében tehet. Regisztráljon még ma! Regisztrációs lehetőséget itt találja. 

"TARTSD EGYENESBEN AZ EGÉSZSÉGED!"

Országos gerincprogram 2025.                                             Iratkozzon fel híreinkre itt!

Találkozzunk az Országos Gerincprogramon!

Az ún. idiopathiás (ismeretlen eredetű) gerincferdüléses betegség az esetek körülbelül 90%-át teszi ki, és négyszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat.

Súlyosabb esetekben ez az arány akár tízszeres is lehet. Nem ritka, hogy a gyermekkori diagnózist követően a kezelés elmarad, ami felnőttkorban komoly szövődményekhez vezethet. Az évek során a progresszió (rosszabbodás) a gerincoszlop elemeinek kopását, porckorongok elhasználódását és fájdalmat eredményezhet. A deformitás következtében kialakuló tartáshibák pedig már önmagukban is panaszokat okozhatnak, például hosszan tartó ülés vagy állás után.

Miért fontos a kezelés?

Ha a gerincferdülést fiatalkorban nem kezelik, a későbbi szövődmények mértéke nagymértékben függ a görbület fokától, elhelyezkedésétől és mobilitásától. A kutatások szerint a strukturális scoliosis hajlamos évente 0,5–1 fokkal romlani felnőttkorban, különösen akkor, ha a görbület meghaladja a 30 fokot. Az előrehaladottabb esetek (40+ fok) esetében a fájdalom, izomfeszülés és mozgáskorlátozottság megjelenése szinte garantált.

Amit a kutatások mondanak az idiopátiás gerincferdülésről

1. Degeneratív elváltozások gyakorisága

• Az enyhébb, kezeletlen scoliosis (10–25 fok) nem mindig okoz komoly panaszokat.
• Közepes és súlyos görbületeknél (25–50+ fok) a degeneratív gerincproblémák – például porckorongkopás, spondylosis, gerincinstabilitás – az esetek 60-70%-ában megjelennek.

2. Fájdalom és életminőség

• Súlyosabb görbületek (50 fok felett) jelentős életminőség-romlást okozhatnak.
• Egyes kutatások szerint a nem kezelt idiopátiás scoliosisos páciensek 50-60%-a tapasztal rendszeres hát- vagy derékfájást középkorban.

3. Funkcionális következmények

Súlyos scoliosis esetén ezek a problémák jellemzőek:

• Tartáshibák
• Mozgáskorlátozottság
• Egyenlőtlen terhelésből fakadó izomfájdalmak
• Légzőszervi panaszok (főleg 70 fok feletti görbületnél)

Hogyan segít a mozgásterápia?

A mozgásterápia az egyik leghatékonyabb módja a gerincferdüléssel járó panaszok enyhítésének és a további romlás megelőzésének. Egyértelmű, hogy a kezelés megkezdése jobb későn, mint soha, hiszen az időskori problémák csökkentése mindig lehetséges.

Miért nehezebb a kezeletlen eseteket kezelni?

• A görbület merevsége: Az évek során a gerinc és környező szövetek egyre kevésbé rugalmasak.
• Az izomzat elváltozása: Az egyik oldali zsugorodott izom nyújtása és aktiválása sokkal nehezebb, mint egy előedzett izomé.
• A testkép torzulása: Az agy számára a ferde helyzet idővel „normálissá” válik, ami tovább nehezíti a terápia sikerességét.

Megoldások gerincferdülésre

A kezelési terv minden esetben egyedi, de a következő lépések alapvetőek:

1. Rendszeres mozgásterápia

• Célzott gyógytorna: A gerinc mobilizálása és az izomdiszbalansz helyreállítása.
• Stabilizáló gyakorlatok: Segítenek fenntartani a gerinc helyes helyzetét.

2. Fájdalomcsillapítás és izomlazítás

• Lágyrész manuálterápia, triggerpont-terápia, fasciaterápia, vagy masszázs az izomfeszülés csökkentésére.

3. Eszközök használata

• Kinesiológiai tape: Sokan használják, mert támogatja a gerinc körüli szövetek működését, gate controll elv alapján enyhíti a fájdalmat.
• Fascia eszközök, önkorrekció eszközök: Segítenek a szövetek rugalmasságának visszaállításában.

4. Szakember bevonása

A gerincferdülés kezelése szakértelmet igényel. Egy jól képzett gyógytornász -fizioterapeuta személyre szabott programot állít össze, amely figyelembe veszi az Ön állapotát és céljait.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

1. Miért fontos a korai kezelés az idiopátiás gerincferdülés esetén?
A korai felismerés és kezelés megelőzheti a degeneratív problémák kialakulását, csökkentheti a fájdalmat, és javíthatja az életminőséget.

2. Milyen eszközöket érdemes használni a terápia során?
Az önkorrekciós eszközök, a fascia eszközök és stabilizáló segédeszközök hatékonyan támogathatják a kezelést.

3. Lehet-e mozgás nélkül javítani a gerincferdülés állapotán?
A mozgásterápia elengedhetetlen a progresszió lassításához és a panaszok csökkentéséhez. Mozgás nélkül a gerinc állapota súlyosbodhat.

4. Milyen gyakran kell gyógytornára járnom?
Ez az Ön állapotától függ, de általában heti 2-3 alkalom javasolt, amit otthoni gyakorlatok egészítenek ki.

Összefoglalva

Az idiopátiás gerincferdüléssel kapcsolatban a legfontosabb tanulság az, hogy a kezelés megkezdése soha nem késő. Még ha gyermekkorban el is maradt a terápia, felnőttkorban is jelentős javulás érhető el célzott mozgásterápiával. A megfelelő szakember és eszközök segítségével a fájdalom csökkenthető, az életminőség javítható, és a későbbi szövődmények minimalizálhatók. 

Ne feledje: a gerince egészsége az Ön kezében van!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom.

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. Weinstein SL et al. – Adolescent idiopathic scoliosis (The Lancet, 2008)

• Klasszikus, sokat idézett tanulmány.
• Áttekinti az idiopathiás scoliosis előfordulását, rizikófaktorait, és progresszióját felnőttkorban is.
• Megerősíti a 4:1 nő-férfi arányt, valamint a 30 fok feletti görbületek fokozott kockázatát degeneratív elváltozásokra.

DOI: 10.1016/S0140-6736(07)61644-5

2. Aebi M. – The adult scoliosis (European Spine Journal, 2005)

• Fő fókusz: felnőttkori scoliosis, különösen a kezeletlen esetek degeneratív következményei.
• Leírja, hogy a fiatal kori kezelés hiánya hogyan vezet instabilitáshoz, porckopáshoz, fájdalomhoz.
• Hasznos forrás a felnőttkori panaszok statisztikai alátámasztásához.

DOI: 10.1007/s00586-004-0822-9

3. Schreiber S. et al. – The effect of Schroth exercises added to standard care on the quality of life and muscle endurance in adolescents with idiopathic scoliosis (Physiotherapy, 2015)

• Vizsgálja a mozgásterápia (Schroth-módszer) hatását a scoliosisos fiatalokra.
• Megerősíti, hogy célzott terápia jelentősen javíthatja az életminőséget, testtartást, és csökkentheti a fájdalmat.

DOI: 10.1016/j.physio.2014.11.001  

4. Negrini S. et al. – 2016 SOSORT guidelines: Orthopaedic and Rehabilitation treatment of idiopathic scoliosis during growth (Scoliosis and Spinal Disorders, 2018)

• A legátfogóbb nemzetközi irányelv a scoliosis kezeléséről növekedés alatt.
• Bár gyerekkori fókusszal íródott, erősen érvel a mozgásterápia és korai beavatkozás mellett, és kitér arra is, miért nehezebb később kezelni.
• Kiváló háttér a "jobb későn, mint soha" elv támogatására.

DOI: 10.1186/s13013-017-0145-8

5. Weinstein SL et al. – Natural history of adolescent idiopathic scoliosis (Journal of Bone and Joint Surgery, 1981)

• Klasszikus, hosszú távú követéses vizsgálat.
• Alapjaiban írja le, hogyan alakulnak a kezeletlen esetek, különösen 30, 40, 50 fokos görbület felett.
• Sokat idézett, valid háttér minden scoliosis-témájú szakmai anyagban.
• 1981 Mar;63(5):702–712.

Természetesnek vesszük, ha valahol fáj, akkor helyben keresendő a probléma forrása. Ha fájdalmat észlelünk az ágyéki gerincszakasz területén, akkor derékproblémát feltételezünk a háttérben, pedig a fájdalom forrása általában nem a fájdalom helyén, lokálisan keresendő, hanem ott ahol nincs is panasz.

Akárcsak a Maigne szindróma esetében, ami a thoracolumbális átmenet rotációs instabilitása, főleg a rotációs sportokat űzők körében, mint pl. a focistáknál fordul gyakran elő.

Jellegzetesen a lágyéki hajlatba sugárzó fájdalommal, a comb oldalsó és hátsó medencefél (sacroiliacalis vagy glutealis régió) panaszaival jár együtt. A thoraclolumbális rotációs instabilitás is képes kisugározni csíkszerűen oldalra, ezért gyakran szokták összetéveszteni az iliosacralis ízület problémájával, ám sem ez, sem pedig a porckorongok elváltozásai nem fognak ágyékba sugárzó fájdalmat okozni.

Az ilyen összefüggésekre, ok-okozati tényezőkre próbálja felhívni a figyelmet a Neuro-Ortopédiai Manuálterápia, illetve arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a fájdalom lehetséges forrásaira, az egész test komplex vizsgálatára.

Írta: Leiti Renáta, gyógytornász/ Rehab Akadémia

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...