Elemek megjelenítése címkék szerint: korrekció

Összességében a Dorn terápia egy komplex, sokoldalú lehetőségeket magában foglaló terápia amely egyszerre fejti ki hatását a csontvázrendszer struktúrális viszonyaira, az izmokon keresztül a központi idegrendszerre, illetve a csigolyákkal szegmentálisan kapcsolatban álló belső szervekre és az akupunktúrás pontok kezelésén keresztül a meridiánokra.

Egy rendkívül hatékony, komplex módszer a gerinc megbetegedéseinek kezelésében. Németországból (Lautrach) kiinduló terápia nevét Dieter Dornról kapta, aki egy szinte már teljesen feledésbe merült népi gyógymódot fejlesztett tovább tudományos összefüggésekkel, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva.

A módszer néhány évtized alatt nagy népszerűségre tett szert, nem csupán hazájában Németországban, hanem a világ számos más területén is. Jelenleg a gerinc megbetegedéseinek kezelésében az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerek közé tartozik.

A terápia minden esetben abból indul ki, hogy a gerinc területén jelentkező panaszok okai a legtöbb esetben (80%-ban) visszavezethetők az alsó végtagokra, azok hosszúságának eltérésére. A kezelés legfontosabb alapja az emberi testet egy egységes, komplex modellként elemző gondolkodásmód.

A Dorn korrekciós sorozat soha nem lokálisan szemlél, hanem minden esetben a struktúrán (izom, ízület együtt) belül az okok és következmények felkutatására, elhatárolására, majd a megbetegedések okainak gyors és hatékony megszüntetésére törekszik.

Dorn terápia néhány kiemelten fontos szempontja:

1. Fiziológiás strukturális viszonyok megteremtése/javítása.

Az emberi test statikájának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága. Csak így lesz fiziológiás helyzetű a végtagokra épülő medence, valamint a medencére támaszkodó gerinc. Ebből kiindulva a terápia nem a gerinc kezelésével kezdődik, hanem az alsó végtagok vizsgálatával, majd az esetleges végtaghossz különbségek korrigálásával – az alsó végtagok ízületein keresztül. Csak az alsó végtagok és a medence korrekcióját követően kerülhet sor a gerinc kezelésére, a csigolya blokádok oldására.

Az összes csigolya blokád elhárítása/feloldása a cél. A csigolyák összeköttetésben állnak egymással és mozgékonyak. Ezek a környező szövetek által is pozícionáltak. A korrekcióknál a csigolyákat külső nyomással vissza kell állítani fiziológiás helyzetükbe, azonban nem a környezetüktől függetlenül. Egy-egy csigolya helyzetének eltérése esetén az izmok nem működnek szimmetrikusan. Rosszabb esetben pedig az aszimmetrikusan működő izmok megerősítik a csigolyákat hibás helyzetükben. Ez pedig már egy komplex neuro-muszkuláris folyamat eredménye. Létrejön egy ördögi kör, amit lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni.

A hatékonyság és a gyorsaság érdekében a Dorn terápia nagyon jó eszközként áll rendelkezésre. A csigolya blokád kifejti hatását az adott csigolyával szegmentális összeköttetésben álló belső szervre, illetve a gerinc mentén futó meridiánok energiakeringésére is. A blokád feloldásával ennek a kettő, a gerincoszlophoz közvetett formában kapcsolódó területnek a működését is lehetőség van jótékonyan befolyásolni.

2. Korrekció közben végzett aktív, egyszerű gyakorlatok a páciens részéről.

A terapeuta csak akkor korrigál amikor a korrigálandó ízület „mozgásban van”, az ízület körüli izmok aktívan dolgoznak. A páciens részéről az aktív korrekciós gyakorlatok meghatározott ismétlésszámban és folyamatosan végzendőek, miközben a terapeuta a korrekciós nyomás erősségét folyamatosan, fokozatosan adagolja. A gyakorlatszám befejezéséig a korrekció impulzusszerű és folyamatos ismétlésekkel jár. Minden egyes ízületi korrekciót lokális vizsgálat követ, amely segítségével a terapeuta megállapítja, hogy mennyire volt eredményes a korrigálás, illetve szükséges ismételni, vagy sem. Egy ízület korrekciója, egy kezelés alkalmával kb. 3-szor ismétlődik. Mivel a környező izmok dolgoznak és a korrekció erősségét is a páciens szabályozza, így a kezelés ezáltal teljesen kockázatmentesen végezhető.

3. Önkorrekciós gyakorlatok.

A terápiához minden esetben hozzá tartoznak az egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatok. Egyrészt a kezelés közben és utána, másrészt a páciens által önállóan, lehetőség szerint naponta. A terápia így még komplexebbé válik, hiszen nem csupán a kezelés alkalmával végzett korrekciók kapnak hangsúlyos szerepet.

A Dorn féle gerincterápia egy rendkívül hatékony és biztonságos módszer. A hatékonyság elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a páciens sokszor már az első, kb. 60 perces kezelés alkalmával érezni fogja a javulást, a terápia kezdete előtt még jelen lévő kellemetlen tünetek csökkenését vagy teljes megszűnését. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapítás, hogy enyhébb elváltozások esetén 1-2 alkalommal végzett heti egy kezeléssel teljesen megszüntethetők a panaszok. Súlyosabb elváltozások esetében 3-5 alkalommal végzett kezeléssel már viszonylag hatékony javulás érhető el a páciens állapotában. Biztonságos módszer, hiszen szinte teljesen rizikómentes. Sérülések, károsodások a mozgás szervrendszerén belül a korrekciók jellegéből adódóan kizártak.

Dorn terápia hatékonysága tovább fokozható egy, a kezelés előtt vagy után végzett Breuss masszázzsal. A két egymástól teljesen független terápia a gyakorlatban nagyon jól kiegészíti egymást. Ezek alkalmazásának sorrendje általában a páciens általános mozgásszervi állapotától függ. Csigolyák korrekciója előtt alkalmazott masszázs segíti a paravertebrális izomzat relaxációját, a gerincoszlop nyújtásával a porckorongok tehermentesítése érhető el, valamint lehetőség van a szövetek átmelegítésére, előkészítésére a masszázst követő korrekciókhoz. Dorn terápiát követően alkalmazott masszázzsal pedig a korrekciók utáni regeneráció gyorsítható.

Terápia alkalmazási területei:

1. Megbetegedések kezelése (mozgásszervi, belső szervi megbetegedések, pszichés elváltozások) A gyakorlatban előforduló esetek jelentős része (kb. 80%) mozgásszervi megbetegedés.

2. Prevenció

Írta: Kanyó Ildikó, Nemzetközi Dorn instruktor

A Dorn terápia egy hatásos kezelési forma krónikus és akut fájdalmaknál, zsibbadásnál, aszimmetrikus testásoknál, izomfájdalmaknál, gerincműtétek után, alsó végtagi hosszkülönbséggel járó mozgásszervi betegségeknél. A terápia kb. 60perces, 90 perces kezelés, általában 2-5 alkalommal, heti 1x. A páciens minden kezelés után kap házi feladat gyakorlatokat, melyeket naponta kell végeznie.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gerincoszlop és egyéb ízületek területén jelentkező funkciózavarok, blokádok nagyon jól kezelhető Dorn terápiával. Különösen a komplex összekapcsolt fájdalmak jó indikációk. Ezen kívül a terápia alkalmas egyéb más megbetegedések kezelésére is, melyek direkt vagy indirekt úton kapcsolatban állnak a csigolyákkal.

A Dorn terápia nem csak egy kezelés, annál kicsit több. Nem csak ízületi blokádot korrigálunk. Az izomzaton és ízületi rendszeren kívül kezeljük a meridiánokat és a csigolyához tartozó belső szervek működésére is pozitívan hatunk. Lokális és általános hatást egyaránt kiváltunk a páciens szervezetében. A terápia egy egységes koncepció (elgondolás, terv, felfogás, felépítés) mivela gerincoszlop kezelése kifejti hatását nemcsak más ízületekre, testrészekre, hanem a belső szervi és pszichés működésekre is. A páciens mindig közreműködik az egyórás kezelés ideje alatt. A korrekciók hirtelen mozdulatok, passzív nyújtások nélkül dolgozik, nagy hangsúlyt fektetve a páciens aktivitására. Ezért a kezelés alatt a páciens tudja kontrollálni a korrekció erősségét is.

A legtöbb Dorn terapeuta páciensét kb. egy óráig kezeli. Ez alatt az idő alatt lehetőség van egy átfogó, részletes vizsgálatra, a páciens valamennyi ízületének kezelésére, illetve korrekciós gyakorlatok megtanítására is.

Dorn terápia kezelés lefolyása:

1.) lépés: Dorn terápia kezdete előtt a kezelő alaposan kikérdezi páciensét. Minden kezelést meg kell előznie a terápiáról szóló részletes tájékoztatónak, valamint egy széleskörű, alapos, körültekintő betegvizsgálatnak.

2.) lépés: Ezt követően háton fekvő helyzetben történik az alsó végtag hosszkülönbségének vizsgálata, majd eltérés esetén annak megszüntetése – súlyos és komplex patológiás elváltozás esetében pedig a javítása. Az a lépés a terápia alapja, hiszen az alsó végtag hosszkülönbségének javítása vagy megszüntetése nélkül nem tudjuk a medence gerincoszlop kezelését megfelelően elvégezni.

A korrekció közben a terapeuta mindig kommunikál páciensével, megtanítja neki azokat a gyakorlatokat, amelyeket korrekció közben kell végeznie. A kezelés közben önkorrekiós gyakorlatok betanítása is történik, annak tudatosítása érdekében, hogy a gyakorlatokat minden nap önállóan is el kell végezni. A páciens már ekkor érzi és látja szervezete reakcióit, megérti a gyakorlatok értelmét.

3.) lépés: Az alsó végtag ízületeinek korrekcióját követően a terápia álló helyzetben folytatódik tovább. Így kerül sor – egy alapos vizsgálatot követően - a medence beállítására, a medence és a keresztcsont közötti ízület, a keresztcsont és az ágyéki – háti gerincszakasz alsó részén lévő csigolyák korrigálására. A gerinc csigolyáinak mobilizálása közben a páciens szintén gyakorlatokat végez.

4.) lépés: A felső háti gerincszakasz korrekciója ülő helyzetben történik. Ekkor a páciens egyik vagy másik oldali felső végtagjával – vagy mindkettővel egyszerre - végez gyakorlatokat. A háti gerincszakasz korrekcióját követően, a páciens állapotától függően sor kerülhet a bordák ízületeinek, a vállöv ízületeinek kezelésére is.

5.) lépés: A nyaki gerincszakasz kezelésénél a páciens ülve marad, a terapeuta kitapintja majd kezeli a nyaki csigolyákat. A kezeléskor a páciens a fejét állandóan jobbra-balra forgatja lassú tempóban.

6.) lépés: A gerinc kezelése után a kezdeti panaszoktól függően fontos még, a felső végtag ízületeinek kezelése is.

7.) lépés: A kezelést követően adunk a páciensnek egy frissen kinyomtatott, fotókat is tartalmazó gyakorlatsort azokból a gyakorlatokból összeállítva, melyeket a terapeutától kapott. Az általunk kiadott jegyzetek tartalmaznak ezen kívül hasznos információkat, betartandó instrukciókat, szabályokat is.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy - a Dorn terápia kezdete előtt végzett vizsgálat eredményétől függően - a terapeuta szükségesnek ítéli meg egy bevezető Breuss masszázs elvégzését. Mindezt azért, hogy meg tudja teremteni a Dorn terápiánál alkalmazott könnyebb manuális korrekció lehetőségét. Ugyanakkor egy gerincregeneráló „porckorongmasszázs” (Breuss masszázs) jó levezetője lehet egy Dorn terápiának, hiszen segíti a regenerációt. Ettől függetlenül a Dorn terápia és a Breuss masszázs alkalmazható önállóan is.

Írta: Kanyó Ildikó, Nemzetközi Dorn instruktor

A Dorn terápia nem csontkovácsolás, attól sok tekintetben eltér. A cél ugyan az, hogy a deformitások korrekciójára való törekvés azonos, de a módszer különböző. A kriopraktika nagyon hatékony és biztos terápia tud lenni, és megmutatta, hogy helyes technikával meglehetősen rizikómentes.

A Dorn terápia a követkesző pontokban különbözik a csontkovácsolástól:

1. A korrekció kézzel végzett nyomással és érzéssel történik.
2. Dinamikus – a páciens korrekció közben mozog.
3. Eltereli az izomzat figyelmét.
4. A korrekció sok ismétléssel végezhető.
5. A páciens nem passzív korrekció közben, hanem aktívan együttműködik.
6. Minimális kontraindikációja van.
7. Meglehetősen rizikómentes
8. A terapeuta kezelés közben állandóan kommunikál páciensével. Kezeléskor részletes magyarázat szükséges.
9. Számos önkorrekciós gyakorlattal egészül ki.
10. A kezelés ideje elérheti (néha meg is haladja) az egy órát.

A Dorn terápia nagyszerű hatásai sokak számára a mai napig nem ismert, hiszen a terápia még nem annyira elterjedt, mint amennyire kellene. Bízom abban, hogy a jövőben ez viszonylag gyors tempóban változni fog. Egyre több terapeuta fogja majd alkalmazni ezt a nagyszerű gyógyítóhatásokat magában hordozó manuális technikát.

Scoliosis (gerincferdülés) két nagy csoportját különböztetjük meg

1.) Funkcionális scoliosisok esetében (amely lehet elsődleges és másodlagos) nincs jelen 3 dimenziós elváltozás. A gerinc oldalirányú görbületéhez nem társul elcsavarodás, és ezáltal bordapúp sem. A görbület előre hajolt vagy fekvő helyzetben eltűnik. Az ilyen típusú scoliosiok egyik része (másodlagos funkcionális scoliosisok) a végtaghossz abszolút vagy relatív különbsége miatt alakulnak ki.

Rövidebb oldali medencefél lebillenése, a ferde medenceállás miatt a gerinc oldalirányban elhajlik a kompenzáció érdekében. Ez a típusú scoliosis időben korrigálva a lábhosszkülönbség megszüntetésével pozitívan befolyásolható. Amikor azonban a funkcionális típusú scoliosis hosszabb ideig fennáll, és nem kezelik, strukturális elváltozások jöhetnek létre.

2.) Strukurális scoliosisnál már jelen van 3 dimenziós elváltozás is. A gerinc oldalirányú görbülete (frontális síkú elváltozás) mellé társul annak elcsavarodása (horizontális síkú elváltozás), valamint a fiziológiás homorulatainak elsimulása vagy fokozódása (saggitalis síkú elváltozás). A csigolyák deformálódnak,melyet az izmok és szalagok elváltozása is követ. Az izomzat a görbület egyik oldalán megnyúlik, az ellentétes oldalon pedig rövidül, de mindkét esetben gyengül.

A scoliosis különböző életkorokban jelentkezhet és a gerinc bármely szakaszán megjelenhet. Kialakulása és romlása sok esetben a gyors növekedés időszakára tehető. Kezdetének időpontja jelentősen befolyásolja a görbület nagyságát, és bizonyos szempontokból alkalmazott terápiák sikerességének mértékét is.

Nagyon fontos szempont a célzott, az egyéni, a rendszeresen végzett, és az időben elkezdett terápia a növekedés befejezéséig, illetve felnőttkorban is. Szóba jöhető manuális kezelési lehetőségek közül a Dorn terápia előnyös lehetőséget biztosít elsősorban a csigolyák mobilizálására, az izmok lazítására és a fájdalom csökkentésére. Emellett kiegészítőként szükség van hatékony izomerősítésre is. Olyan egyéni gyakorlatokra, melyek a gerinc korrekciójának elérését intenzív izommunkával is segítik.

Strukturális scoliosisnál, amikor nélkülözhetetlen cél a gerincferdüléses tartás – 3 dimenziós eltérés - korrekciója, ennek megtartása, fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a Dorn terápiát ki kell egészíteni egyéb, a célnak legjobban megfelelő, specifikus terápiákkal. Például Schroth terápiával (modern scoliosis terápia), melynél alkalmazott gyakorlatok célja a gerincferdüléses tartás korrigálása, az izomerősítés és a belső testkép normalizálása. Az esetek egy részében pedig a szív és a tüdő teljesítményének fokozása, a fájdalom, a porckorongok degenerációjának csökkentése. A kétféle terápia közös célja a korrekció, de az alkalmazott eszköztáruk más! Ebből a szempontból kiindulva egymásnak hatékony kiegészítői lehetnek, de egymást nem tudják helyettesíteni, kiváltani!

Másodlagos funkcionális scoliosisnál a mozgatórendszerre kifejtett közvetlen hatások közül a Dorn terápia hatékony a végtaghossz különbségének, a medence ferde helyzetének és a gerincoszlopnak a korrekciójára, az esetleges fájdalmak kezelésére. A helyesen megválasztott és rendszeresen végzett önkorrekciós gyakorlatokkal az eredmény hosszú távra is stabilizálható.

A Dorn terápia önkorrekciós gyakorlatait minden esetben egyénre szabottan, a scoliosis típusától, súlyossági fokától és kortól függően kell megválasztani.

Az eredmény további fokozása érdekében szintén szükséges lehet egyéb kiegészítő, intenzív izomerősítő gyógytorna gyakorlatrendszer alkalmazása is, kiemelendő, hogy ebben a Schroth terápia az elsődleges, a Dorn pedig csupán kiegészítő lehet. Kérje szakképzett gyógytornászok, Schroth terapeutáink tanácsát, a gerincferdülés kezelésében, terápiás lehetőségeiben.

Írta: Kanyó Ildikó, Schroth terapeuta (Németország), gyógytornász, Nemzetközi Dorn instruktor