Hypervolt e-Learning regisztráció itt.

Kanyó Ildikó | Dorn féle gerincterápia
Egészségmagazin - Beszélgetés a Dorn féle gerinc manuálterápia nemzetközi oktatójával, Kanyó Ildikóval egy hatékony gyógymódról, amely 2009. óta az egyik legnépszerűbb terápiák közé tartozik hazánkban is. Ebből most kiragadtunk egy részletet

Beszélgetés Kanyó Ildikó gyógytornásszal a Dorn terápiáról.
Szerk.: Hogyan kerültél kapcsolatba a terápiával?
Kanyó Ildikó: Az egyetem befejezése után Németországban kezdtem el dolgozni, ahol be kellett illeszkednem egy rendkívül hatékony betegkezelési rendszerbe. A hatékonyság megteremtésének, a könnyebb beilleszkedésnek egyik alapvető feltétele volt, hogy a lehető legtöbb továbbképzést végezzem el, adaptáljam a kezelésekbe, hogy Pácienseimet a lehető leghatékonyabban tudjam kezelni.
Szerk.: Mennyiben más a kinti rendszer az alkalmazott technikákat illetően?
Kanyó Ildikó: Nincs különbség az alkalmazott technikákat illetően Magyarország és Németország között. Az elmúlt 10-15 évben egyre több minőségi képzés jelent meg hazánkban is. Ahol különbség van a gyakorlati kihasználása a nagyszerű terápiás technikáknak. Németországi praxisban rá vagyunk kényszerítve az egyéni kezelésekre, amelyek 15-20 perces terápiát jelentenek. A receptre kiírt gyógykezelések időtartama a biztosítási rendszer miatt ennyi. Ezalatt az idő alatt pedig csak akkor tudunk a pácienseink számára is érezhető, rövid időn belül megvalósított állapotjavulást elérni, ha a legeffektívebb gyógyító eljárásokat használjuk, individuálisan, azaz mindenkire egyénileg adaptálva, a fölösleges fogásokat, technikákat mellőzve, kihasználva a szöveti elváltozások jellegét, a feszülések mértékét és természetesen a határon dolgozunk. Én ebben látom az óriási különbséget a két ország között.
Szerk.: A Dorn terápia egy ilyen lehetőség?
Kanyó Ildikó: Igen. Megadja azt a pluszt, ami minden egyéb technikához illeszthető, egyszerre biztosítható vele egy egész testre kiterjedő, un. holisztikus szemléletű kezelés, ugyanakkor kiemelhetők a Dorn korrekciók pl. lokális panaszok, problémák azonnali megszüntetése érdekében. A sokrétűség benne van a terápiában és ezt minden Páciensnél máshogy kell keverni, hogy valóban 1-2 kezelés elegendő legyen.
Szerk.: A Dorn terápia, vagy módszer?
Kanyó Ildikó: A kettő között lényeges és óriási különbségek vannak, amelyeket hosszasan lehet sorolni, de legalább 16 pontban különböznek egymástól, amelyek kőkemény szakmai elméleti gyökerekig nyúlnak vissza. Egy, mindenki számára lényeges különbség a Terapeuta személye. Dorn terápa szerint csak egészségügyi előképzettséggel rendelkező szakemberek sajátíthatják el a komplett elméleti és gyakorlati tudásanyagot, ezen belül is elsősorban orvosok, illetve gyógytornászok (BsC, MsC), sporttudományi végzettséggel rendelkező gyógymasszőrök. A technika alapos anatómiai és csont-ízület-izom-idegrendszer élettani alapokra épül, amely bázissal csak orvosok és gyógytornászok és speciálisan képzett gyógymasszőrök rendelkeznek. Ezzel szemben a Dorn módszer szerint bárki számára megtanulhatók a korrekciók, függetlenül az előképzettségtől. Sőt nem is szükséges hozzá előképzettség. Ezen túl a módszer a megtanultak másokon alkalmazhatóságát is kiemeli és fontosnak tartja.
Szerk.: Különféle szakmacsoportok képviselői alkalmazzák?
Kanyó Ildikó: Többféle nézőpontból elemezhető a terápia, ahol a különféle szakmacsoportok képviselői egyaránt megtalálják a szükséges pluszt, amelyet előképzettségüknek megfelelően használhatnak. Ezért is fordul elő, hogy minden szakmacsoport magáénak tekinti és a terápiás hatásokat más-más nézőpontból világítják meg.
Szerk.: Mennyire volt nehéz 2009-ben elfogadtatni a terápiát a szakmával?
Kanyó Ildikó: Rendkívül nyitottak voltak az újdonság iránt a szakemberek és ez az érdeklődés a mai napig nem csökkent, sőt inkább erősödött. Érdekes volt azt megtapasztalni, ahogyan a különböző szakterületek képviselői reagáltak a Dornterápia megjelenésére. A gyógymasszőrök azonnal meglátták benne a nagyszerűséget és szinte már az első naptól teljes mértékben elfogadták. A gyógytornászok, az orvosok rétegében tovább tartott az elfogadtatás, náluk több oldalról, szöveti reakciókkal alátámasztva, az ízületek funkcionális anatómiai működésének szintjére kellett elmélyülni ahhoz, hogy számukra is elfogadható legyen.
Interjú a Behaviour HR magazinban:

A magyar irodai dogozók többsége szenved az ülőmunka káros hatásaitól. Pedig a munkavállalók részéről sok időt, a munkáltató oldaláról pedig sok pénzt nem igényel, hogy elkerüljük az ülőmunkából adódó egészségügyi problémákat, mondja Kanyó Ildikó gyógytornász, a PHYSIOVIT ügyvezető tulajdonosa.
» Pár perc is elég a munkahelyi egészségért
– Valószínűleg a legtöbb ember nem vesz fel helyes testtartást, amikor leül dolgozni az íróasztala mellé. Milyen hibákat követünk el?
– A görbén tartott hát mellett igen gyakori hiba, hogy rossz a csípő és a térd egymáshoz viszonyított helyzete, a csípőnek ugyanis pár centivel magasabban kellene lennie, mint a térdnek. A könyök legyen a test mellett, mert ha előrenyújtjuk, hogy elérjük a billentyűzetet, előreesik és feszül a váll, kedvezőtlenül hajlik a nyak, és azon vesszük észre magunkat, hogy megfájdul a vállunk, nyakunk, fejünk. Ha pedig túl alacsonyan van a monitor, például mert laptopon dolgozunk, megint csak nagy a kedvezőtlen hajlítás a nyakban, károsan terheltek a csigolyák, feszül a nyak, a váll a lapocka. Ideális esetben nagyjából 20 fokos szögben lefelé kellene néznünk a monitorra.
– A közvetlen fájdalmat már aznap érezzük, de hosszabb távon milyen komoly negatív hatásai lehetnek a rossz tartásnak?
– A rosszul terhelt izmok előbb-utóbb bemerevednek, fájnak, mozgásminta-zavarokat mutathatnak, elnyomhatják az idegeket zsibbadásos tüneteket okozva, vagy idegfájdalmakat utánozva. Mozgás nélkül romlik az ízületi porc tápanyag-ellátása, az ízületek kenését biztosító folyadék termelődésének zavara miatt gyengülnek, és jobban kopnak a porcok, az ízületek. A gerincben a szokatlan terhelés hatására sérülhetnek a porckorongok, legrosszabb esetben egészen a gerincsérvig.
– Munkaidőben mit tehet a dolgozó, hogy megelőzze, vagy legalább csökkentse a káros következményeket?
– Először is, egyszerűen figyeljen a tartására. Ha pár hétig koncentrál erre, utána már automatikusan is menni fog. Legalább óránként álljon fel, járkáljon egy kicsit, hogy az izmai, ízületei ne merevedjenek el az ülő helyzetben. Sokat segíthet egy fitneszlabda is a szék helyett, mert ülés közben is mozognak a helyes tartásért elsősorban felelős mély izmok.
Kevesen gondolnak arra, milyen nagy jelentőségű a helyes légzés. Stresszes munka közben az ember az ideális 12-16 helyett akár 20-22-szer is vesz levegőt percenként, ami erősen megterheli a gerinc mentén húzódó légzőizmokat (például rekeszizmot) és a légzésben is nagy szerepet játszó egyéb vázizmokat. Ha tehát csak arra odafigyel az illető, hogy kontrollálja, lassítsa és ezzel párhuzamosan mélyítse a légzését, már azzal is sokat tett a helyes izomtónus kialakításáért.
– Munkaidőn kívül milyen testmozgást ajánl? Mennyire ajánlott például a kocogás, a futás?
– Az utóbbival kicsit vigyázni kell. A végtagi izmok hosszú ülés után alkalmazkodva a pozícióhoz felvesznek egyfajta üléshez igazodó tónust például feszülnek a csípő és a combhajlító izmok. Ha hirtelen, alapos lazítás és bemelegítés nélkül kezd el valaki futni, erős terhelésnek teszi ki a comb és csípő körüli izmokat, ezáltal pedig a gerincet. Nem is beszélve az ülő életmódhoz és változott izomfeszülésekhez szokott porckorongokról. Egészségi állapottól, edzettségtől függően jobb lehet kezdetben például a nordic walking (síbotszerű botokkal segített intenzív séta – a szerk.), amely kíméletesebb a gerinchez, jobban megmozgatja a felsőtestet, és intenzíven dolgoztatja a keringést is a nagyobb karmunka miatt. Mindenképpen olyan edzést ajánlanék, amely az ízületeket is átmozgatja, nemcsak a nagy vázizmokat erősíti, mint a „gyúrás”, hanem a mély izmokat is. Utóbbinál egy tartásjavító tréning, gyógytorna kifejezetten jó erre a célra...
Olvassa el a teles interjút itt....